KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNYCSOMAG
Sokkal inkább az intézményvezetői pálya vonzóvá tétele, semmint valamiféle kádári nosztalgia vezette az előterjesztés kidolgozóit – magyarázták forrásaink az Emberi Erőforrások Minisztériumánál a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett, az ellenzéki sajtóban „nagy karriert” befutó törvényjavaslat kapcsán. A héten a parlament elé került indítvány nyomán ugyanis az állami fenntartású iskolák igazgatói az általuk vezetett intézmény különböző mutatóinak a javulása esetén komoly béremelésben részesülnének, pótlék és keresetkiegészítés formájában. Ennek részleteit később dolgozná ki a kormány, ám a jogi alapokat már megteremtené ehhez a mostani javaslat. Sőt, a vezetők mellett a pedagógusok is pluszpénzt, úgynevezett céljuttatást kapnának bizonyos többletfeladatok ellátásával, függetlenül az életpályamodellből következő emelésektől.
Egyes médiumok és ellenzéki pártok ezzel szemben azt emelték ki a jogszabály kapcsán, hogy megszűnik a tantestületek kötelező véleménynyilvánítása az igazgatói kinevezéseket megelőzően. Érvelésük szerint ezzel a kormány a neki tetsző vezetőket akarja az egyes intézményekre ráerőszakolni, s hogy bár ez eddig is így volt, már a látszatra sem ad a hatalom. Valójában azonban csupán egy bürokratikus eljárás egyszerűsítéséről van szó – magyarázták a humántárca részéről, hozzátéve: véleményezni továbbra is lesz lehetőség.
Az előterjesztés parlamenti vitájában Bódis József államtitkár kiemelte: a kormány továbbra is elkötelezett a minőségi oktatás megteremtésében. A cél az, hogy a köznevelés versenyképes tudás birtokában lévő fiatalokat képezzen. Ennek érdekében még komolyabb figyelmet fordítanának az „alapozásra”, s ezért a törvénymódosító csomag részeként szigorítják a hároméves kortól kötelező óvoda alóli felmentések megszerzésének a lehetőségét. A tapasztalat ugyanis az, hogy a gyermekkorban meglévő hiányosságokat később jóval nehezebb pótolni; ez különösen a hátrányos helyzetű családokból érkezőkre igaz.
További, szintén értetlenséget kiváltó változtatás lehet, hogy a törvény értelmében a magántanulói jogviszonyt az egyéni munkarend váltja fel, ennek engedélyezése pedig intézményi szintről egy hatósághoz kerül majd, az egységes jogalkalmazás érdekében. Eddig az iskolák rendkívül eltérő gyakorlatot folytattak. Ez tehát csupán egy egységesítő és egyértelműsítő rendelkezés, radikális változást nem jelent.
Ugyanakkor megszűnhet az a szakértők szerint is káros gyakorlat, melynek lényege, hogy az igazgatók egy része a problémás, nehezen kezelhető gyerekeket a magántanulói státusszal távolítja el az iskolából. Ami az érintettek számára valódi zsákutcát jelent.
Ugyanakkor felmerült: az új szabály az alternatív, tanulócsoportos „lakásiskolákat” is érinti, amelyekbe egyes szülők a szerintük poroszos állami közoktatásra hivatkozva vitték a gyermeküket. Nem kérdés: ez a folyamat is egyfajta elitizmust takar, hiszen az átlagnál jóval tehetősebb családok kvázi maguknak és a gyermekeiknek raknak így össze saját magániskolákat, úgynevezett tanulócsoportokat, ami szintén nem a társadalmi egyenlőtlenség csökkentése felé mutat. A kormány vélhetőleg e vitatható tendencia elé is gátat kíván emelni.
A parlament a keddi szavazáson végül nem adott zöld jelzést az indítványnak.
