A Hold körüli utazásra már két lelkes jelentkező befizette a jegy árát. Vagy legalábbis egy részét – erről maga Elon Musk számolt be még tavaly, amikor bejelentette, hogy a SpaceX nevű űrkutatási cége 2018 második felében már turistautakat is szervez a szomszédos égitestre. Hogy a delikvensek mennyit fizettek, arról nem szólt a fáma. Csak annyi derült ki, hogy az űrkaland alig kerül többe, mint a Nemzetközi Űrállomás meglátogatása. Ami alsó hangon 30 millió dollárt, átváltva 7,6 milliárd forintot jelent. Akinek van ennyi elfekvő pénze a takarékban, azt azért az útfoglalás előtt figyelmeztetnénk: ennyiért nemhogy a komfortról és a kiadós evésekről kell lemondani, de az összegben a holdra szállás sincs benne. Az űrhajóval ebből a pénzből csak egy kört lehet tenni a golyóbis körül.
Bár a Föld kísérőjére még egyetlen társaság sem lőtt fel fizető utasokkal teli rakétát, a SpaceX nincs egyedül a terveivel: már most is van egy maréknyi konkurensük. Egyikük az űrturizmusban már otthonosan mozgó Space Adventures. Az 1998-ban alapított amerikai cég már eddig is vagy fél tucat turistát vitt fel a Nemzetközi Űrállomásra. De a kevésbé tehetős vendégekre is gondoltak: a repülőikkel pár percre 99 kilométeres magasságba, a Kármán-vonalig, vagyis az űr határáig reptetik a szegényebb kalandorokat, akik így kurta ideig kiélvezhetik a súlytalanság állapotát.
A Space Adventures azonban most már a Holdat is meg akarja hódítani. Az árak viszont roppant borsosak: pár éve még 100 millióért árulták a jegyeket, de a legfrissebb adatok szerint a foglalás jelenleg 150 millió dollárba, vagyis 38 milliárd forintba kerül. Első körben 2020 környékén két turistával kerülnék meg az égitestet. Az utasok szállítását, ellentétben a SpaceX-szel, nem saját fejlesztésű gépekkel, hanem felújított Szojuzokkal intéznék.
Holdra szállást viszont jelenleg csak egyetlen cég tervez: a NASA-szakemberekből álló Golden Spike, amely a művelethez a SpaceX fejlesztését, a Dragon járművet használná. Persze rögtön adja magát a kérdés: egyáltalán mit lehet csinálni ezen a mellékbolygón? Miután kiélveztük a ragyogó Föld látványát, és hogy az égitesten hatszor kisebb a gravitáció, mi vár ránk? Egyelőre a tervezett programok közt szerepel például az Apollo-leszállóhelyek és a kitűzött zászlók felkeresése. Bár azt érdemes tudni, hogy az amerikai zászló menet közben teljesen kifehéredett, mivel a színeit kiszívta a nap. Mindemellett az égi kísérőnkre érkező vendégek ott-tartózkodásuk alatt helyi kutatásokban – például kőzetgyűjtésben – is részt vehetnek majd, s felkereshetik a Viharok óceánja nevű gigászi medencét. A Hold bejárása azonban – minő irónia, de – csillagászati összegbe kerül: ez a kétnapos program 750 millió dollárt (192 milliárd forintot) kóstál.
Ráadásul nem elég olajsejknek vagy milliárdospalántának születni, hisz a pénz egyelőre önmagában nem elég az űr meghódításához. Megfelelő fizikai állapotra is szükség van. Enomoto Daiszuke japán üzletember például hiába fizetett ki annak idején 21 millió dollárt a Space Adventuresnek: a Moszkvához közeli Csillagvárosban a képzése során megállapították, hogy a veseköve miatt nem mehet fel az űrbe. A pénzét viszont megtartották, ami miatt Enomoto be is perelte a céget. Mindenesetre a Brit Űrügynökség egyik szakértője, Libby Jackson szerint a holdutazás megszervezése roppant problémás. „A profi asztronautáknak legalább két évig tart, amíg felkészülnek a közelgő missziókra. A turistáknak minden bizonnyal legalább ennyi előkészületre lesz szükségük […] Ráadásul meg kell tanulniuk az űrhajó kezelését arra az esetre, ha vészhelyzet állna elő és megszakadna a kapcsolat a földi irányítással.” Az űrbetegségnek azonban még a megfelelő képzés sem tudja elejét venni. Mivel az egyensúly-érzékelésünk a mikrogravitációs környezetben összezavarodik, hányinger és szédülés lép fel. Még az asztronauták közt is volt, aki napokig küszködött a tünetekkel. Ha ez nem lenne elég, a folyadékátrendeződés miatt a fej is megduzzad, a látásélesség pedig csökken. Mindez nem hangzik túl biztatóan, ennek ellenére sokan óriási pénzt látnak az űrturizmusban. A felsorolt cégek mellett Hold körüli utakat tervez többek közt egy orosz gépgyártó vállalat, az RKK Enyergija, a húsz éve működő amerikai Constellation Services International és a Man szigetére bejelentett Excalibur Almaz is. A Virgin vállalatcsoport 2004-ben alapított tagja, a Galactic azonban kevesebbel is beéri: ők 200 ezer dollárért csak 5-6 percre vinnék ki a klienseket a világűrbe. Az első járatokat még az idén el akarták indítani, de most úgy tűnik, hogy az üzletbe csak jövőre tudnak belevágni.
MARS-KÜLDETÉS
Donald Trump amerikai elnök még decemberben jelentette be, hogy más államokkal együttműködve embert akarnak küldeni a vörös bolygóra. A projekt részeként 2020-ig egy Hold körül keringő bázist is fel akarnak építeni. Japán máris jelezte, hogy szeretnének részt venni a tervek megvalósításában.
