Itthon a kutatás-fejlesztés és az innováció kormányzati szakpolitikai felelőse, valamint finanszírozó intézménye a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH). Feladatuk a versenypályázati felhívások stratégiai tervezése, a koordinált pályázati menedzsment és a programértékelési, -ellenőrzési rendszer működtetése. Magyarországon három fő forrásból nyerhetők el k+f és innovációs célú támogatások: az európai uniós operatív programokból, a hazai költségvetési pénzekből és a Horizont 2020 innovációs keretprogram közvetlenül Brüsszelben pályázható forrásaiból. A hivatal olyan komplex versenypályázati rendszert alakított ki, amelyben az uniós strukturális alapok forrásaiból finanszírozott és a Közép-Magyarország régión kívül országszerte pályázható felhívásokat kiegészítik az NKFI Alap tükörtenderei, amelyekre Budapestről és Pest megyéből is lehet jelentkezni. „A 2014–20-as időszakban az uniós operatív programokból és hazai forrásokból összesen 1200 milliárd forint fordítható a k+f és az innováció ösztönzésére. Az elmúlt három évben több mint négyezer projekt összesen 640 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásáról született döntés a magyar és EU-s finanszírozású innovációs versenypályázatokon” – hangsúlyozta Monszpart Zsolt, az NKFIH elnökhelyettese a Fókuszban: Ipar 4.0 és oktatás című konferencián tartott előadását követően a Figyelő kérdésére adott válaszában. Az egyik, húszmilliárdos keretösszegű felhívásra egyébként május közepéig lehet pályázni.
Nikodémus Antal, az NGM digitális gazdaság és innovációs főosztályának vezetője a már említett konferencián az Ipar 4.0 jellemzőjeként említette, hogy az okosgyár önmaga optimalizálja a termelési folyamatait, és az emberek, gépek kiber-fizikai rendszereken keresztül kommunikálnak. „Olyan tanítási rendszer biztosíthatja a versenyképes tudást a jövőben, amely képes a folyamatos megújulásra” – hívta fel a figyelmet. Monszpart Zsolt szerint nincs innováció megfelelő oktatás és tudás nélkül, hiszen a képzési rendszer hosszú távon hozzájárulhat ahhoz, hogy társadalmi, ipari kihívásokra innovatív problémamegoldás legyen a válasz. „Ez nem egyszerűsíthető le például az informatikai alapképzés szükségességére, egyéb készségek és képességek is felértékelődnek” – emelte ki. Mint mondta, ilyen például a gyors tanulás, a lényeglátás, a kreativitás és a nyitott, rugalmas gondolkodás. „Az ipar 4.0-nak nevezett technológiai változások miatt megfogalmazódó ipari, céges igényekből kiinduló vállalati és egyetemi közös innovációs programok az oktatási, képzési rendszert is formálhatják. A magyar felsőoktatás azáltal is versenyképesebb tudást adhat a hallgatóknak a jövőben, hogy a képzésbe beépülnek az egyetemi-ipari kutatás-fejlesztési együttműködések tapasztalatai” – tette hozzá.
Az NKFI Alapból a mikro- és kisvállalkozások innovációjának az ösztönzésére tízmilliárdos kerettel kiírt és március 12-én lezárult pályázatra mindenesetre kétszeres volt a túljelentkezés, de a tematikus felhívások és együttműködési programok 31 milliárdos keretösszegére is több mint 50 milliárd forintos támogatási igény érkezett. Monszpart Zsolt a konferencián azt mondta, hogy az ipari szereplők, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények közötti kooperációt is ösztönző innovációs politika részeként összesen mintegy 190 milliárdot nyertek el a cégek és az egyetemi, akadémiai kutatóhelyek közös projektekre uniós és hazai forrásból. „Országszerte nyolc helyen indult felsőoktatási és ipari együttműködési centrum összesen mintegy 35 milliárd forint támogatással, többek között autóipari, agrártechnológiai, anyagtudományi, orvosi, gyógyszerészeti kutatásokra” – emelte ki az elnökhelyettes. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a kooperációs programok alapját a felfedező kutatási projektek teremtik meg, az ezeket ösztönző támogatások keretösszege a 2015-ös 7,9 milliárdról erre az évre 16,5 milliárd forintra nőtt. EU-s finanszírozással Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Kecskeméten és Debrecenben indulhat k+f centrum 26,8 milliárdos dotációval, hazai forrásból pedig (a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szent István Egyetem kezdeményezésében) három közép-magyarországi konzorcium jut összesen nyolcmilliárd forinthoz. A vállalkozások egyetemekkel és kutatóintézetekkel közösen megvalósuló projektjei a strukturális alapokból több mint 127 milliárd forint támogatást nyertek el az elmúlt három évben.
Egyébként az Európai Bizottság által az Európa 2020 kapcsán megfogalmazott célkitűzések egyike, hogy a k+f ráfordítások uniós átlagban elérjék a bruttó hazai termék 3 százalékát. Az EU-ban összesítve ez az arány 2,03 százalék volt 2014-ben, míg az USA-ban 2,8 százalék. Az unióban a legnagyobb részarányt évtizedek óta a skandináv országok mutatják: Finnországban 3,17, Svédországban 3,16 százalékos volt a GDP-arányos k+f költés 2014-ben. A magyarországi ráfordítások értéke ugyan nőtt az elmúlt hat évben, de még mindig elmarad a hazánk számára meghatározott 1,8 százalékos céltól.
A kormányzati szerepvállalás azonban jelentős a területen, különösen az alap- és alkalmazott kutatások esetében (az összes kutatás-fejlesztési projektköltség 20 százaléka). A vállalati szféra ugyanis elsősorban azokat a k+f projekteket finanszírozza, amelyekből közvetlen és mérhető haszon származik. Tőkeigényessége miatt az innováció ráadásul inkább a nagyvállalatokra jellemző: ebben a kategóriában az aránya meghaladja a 65 százalékot, a kkv-szektorban alig 30 százalék körül mozog. A hazai vállalkozások alkalmazott kutatási és kísérleti-fejlesztési projektköltségei tekintetében a gyógyszer- és a járműgyártás, valamint az információtechnológia a meghatározó terület. Ez utóbbi az alapkutatási tevékenységek körében is dominál.
