Örökre beivódott a hazai banktörténelembe, hogy huszonhárom évvel ezelőtt, a választások után megalakuló MSZP–SZDSZ-kormánykoalícióban a liberális SZDSZ és a mögötte álló Soros György az OTP Bankot is megpróbálta bevonni a privatizációs csomagba. A Soros Alapítvány (Soros Fund Management LLC) váratlanul ajánlatot tett a hitelintézet 25 százalékára. Összefogással, de végül a Horn-kormány meg tudta akadályozni, hogy a Magyarországon mindenkinek a nagybetűs bankot jelentő OTP ne kerüljön egy külföldi spekuláns kezébe. A pénzintézet tervezett privatizálásában egyébként komoly szerepet játszott volna Bokros Lajos (1995. március 1. és 1996. február 29. között pénzügyminiszter), akit napjaink-ban is nyugodtan nevezhetünk Soros szinkronhangjának. Végül a magánosítás menetét sikerült keresztülverni a kabineten. Ez azonban nem ment simán, hatalmas összeveszésekkel, személyeskedésekkel és üvöltözésekkel járt.
Irány a folyosó!
Ezekben a napokban ugyanis Csányi Sándor OTP-vezér és Bokros Lajos úgy összekülönbözött, hogy Horn Gyulának kellett rájuk szólnia, „ne itt civakodjanak, menjenek ki a folyosóra”. Bokros ugyanis épp le akarta váltani a privatizáció küszöbén álló bank vezetőjét. Horn ugyan nem könnyen, de végül megakadályozta, hogy a Soros-forgatókönyv érvényesüljön. Mégpedig úgy, hogy sikerült egy olyan kormányhatározatot keresztülvinni a parlamenten, amely rögzítette: az OTP nemzeti többségű, részben állami tulajdonban marad, és egyetlen részvényes sem juthat befolyásoló részesedéshez. A külföldi befektetőknek egyenként öt, a hazaiaknak legfeljebb tíz százalék tulajdona lehet. Nyárra az állami birtokos a bank tőkéjének (28 milliárd forint) a harmadát kitevő részvénymennyiségtől vált meg. Azaz 23 százalékot zárt körben külföldi intézményi befektetőknek, ötöt pedig kedvezményes áron a menedzsmentnek értékesített. További öt százalékot a nyilvános piacon vásárolhattak meg a hazai befektetők. Soros pechére tehát így maradt összesen 25 százalék + 1 szavazat az államnál. Ez persze akkoriban szenzáció volt, hiszen kelet-európai bankot korábban nem értékesítettek nemzetközi részvénykibocsátással, és egy ilyen akció megszervezése a bankrendszer erejét demonstrálta. „Ha akkor a liberálisokkal, tehát az SZDSZ-szel szemben Horn Gyula nem áll a sarkára, akkor a legtöbb magyar ember pénzügyeit kezelő OTP már Soros György tulajdonában lett volna 1994-ben. Tehát vannak olyan spekulációk, amelyekkel szemben a nemzetállamok sikeresen védték és védik meg magukat” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pár héttel ezelőtt a szokásos rádióinterjúban. Ezzel arra is utalt, hogy Soros több nemzeti valutát megtámadott már, több külföldi bankot majdnem és teljesen bedöntött, sok millió ember életét tönkretéve Európában és az öreg kontinensen kívül is. Csupán néhány példa: 1988-ban Franciaország legnagyobb bankjára spekulált, 1992-ben bedöntötte a brit fontot és padlóra kényszerítette a jegybankot. 1998-ban a rubelt is célba vette, ami hazánk gazdasági fejlődését nagymértékben hátráltatta.
A második sokk
Ami pedig az újabb Soros-támadást illeti, az időpont 2008. A guru „pazar” tervekkel vette célkeresztbe az OTP-t, ráadásul abban az időben, amikor hazánk is szenvedett a globális pénzügyi válság miatt. Az történt, hogy október 9-én, a tőzsdezárás után a New York-i székhelyű Soros Fund Management LLC egy londoni befektetési szolgáltató közreműködésével mesterségesen leszorította a bankpapírok árfolyamát, amikor 390 ezer OTP-részvényt dobtak piacra. Ezzel több százmillió forintos nyereséget könyvelhetett el Soros.
Az akkor még Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megítélése szerint is az volt a célja ennek az úgynevezett shortolásnak, hogy leszorítsák az OTP-részvények árfolyamát. Ez sikerült is, hiszen a pénzintézet árfolyama a kereskedési nap végén több mint 9 százalékot zuhant. Pedig nagy, 16 milliárd forintos volt a papírok aznapi forgalma. Gyakorlatilag megszűnt a kereskedés a piacon, miután a vételi oldal eltűnt, s az elsődleges állampapír-kereskedők nem mertek árat jegyezni. A kormány cáfolta, hogy állami tulajdonba venné a bankot, és Csányi Sándor is nonszensznek nevezte a csődről szóló pletykát a Reutersnek. A támadás másnapján az OTP, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közös sajtótájékoztatót tartott, ahol újra kifejtették, hogy nemcsak az OTP, de az egész ország pénzügyi rendszere is stabil. Az akkori pénzügyminiszter (Veres János) állami garanciát ajánlott a pénzintézet bankközi hiteleire, de azt az OTP nem fogadta el, mondván: semmi szükség rá. A bank feljelentést tett.
A felügyelet megállapította, hogy félrevezető információt kaptak a befektetők, akik ebben az időben kereskedtek ezekkel a részvényekkel – idézte fel a történteket a Figyelőnek Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője. (2013. október 1-jétől a PSZÁF egyesült az MNB-vel – a szerk.) Mint elmagyarázta, gyakorlatilag megvalósult a piacbefolyásolás ténye, úgynevezett mesterséges záróár-beállítás történt. A felügyelet a tőkepiaci törvény alapján az ügyleten realizált árbevételt mintegy 675 ezer amerikai dollárban állapította meg, és a cselekmény tőkepiaci súlyának a figyelembevételével a bírságot ennek 400 százalékában határozta meg. Ez 489 millió forintot jelentett. A Soros Fund októberi ügyletei szakértők szerint sok kisbefektetőnek is komoly károkat okozhattak, különösen azoknak, akiknek hitel volt a részvényeik mögött és nem tudták növelni a letétet, ezért azonnali értékesítésre kényszerültek. Az alapkezelő kifizette a büntetést, de a felügyelet határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte. A perben az első tárgyalás december 3-án volt, amelyet a bíróság a felek mintegy háromórás meghallgatása után berekesztett. A tárgyalás az alperes kérésére a nyilvánosság kizárásával zajlott, mert a nyilvános eljárás sérthette volna a perben nem érintett személyek értékpapírtitkait. Végül a hosszú jogi procedúra után a bíróság elutasította a Soros Fund Management LLC-nek a PSZÁF ellen határozat felülvizsgálata tárgyában indított keresetét, s elrendelte, hogy a felperes az állami adóhatóság külön felhívására fizessen meg 16 500 forint le nem rótt kereseti eljárási illetéket, az alperesnek pedig 40 ezer forint perköltséget.
„Őszinte” sajnálat
Megnyugtató és a törvényes rendnek megfelelő ítélet született, ez hosszú távon is iránymutató a piacok valamennyi résztvevőjének – hangsúlyozta Binder István.
Soros György később úgy nyilatkozott, hogy az alap működését már nem ő felügyeli. Leszögezte: személy szerint nem kötött volna üzletet az OTP részvényeinek árfolyamcsökkenésére, és őszintén sajnálja, hogy így történt, noha a bírósági ítélet világosan kimondta: Soros György ártani akart az OTP-nek és a magyar gazdaságnak, s egy hatalmas megbízásával lerombolta volna a piacot.
