Manapság, ha szóba kerülnek a diákmunkások, a többség rögtön pultosokra, árufeltöltőkre és a Mekiben dolgozó kiszolgálókra gondol. Persze a gyorséttermek és a kiskereskedések valóban tömegével szívják fel a fiatalokat, olyannyira, hogy a nagy boltláncok nélkülük ünnepek idején nem is tudnának zökkenőmentesen működni. De a paletta azért ma már jóval színesebb: a diákmunkások, ha megvan a megfelelő szakértelmük hozzá, akár fordítók, PHP-fejlesztők vagy mérnök-informatikusok is lehetnek. A szerencsések bére pedig nyáron jó esetben a havi 200-300 ezer forintot is elérheti. De az egyetemi hallgatók közül sokan a munkájukkal már nem csak a zsebpénzüket akarják kiegészíteni. Ennél is fontosabb nekik, hogy szert tegyenek a megfelelő szakmai gyakorlatra.
ELŐNYÖK SORA
Itthon a diákmunka-közvetítés egészen sajátos rendszerben működik. Bár az iskolások akár saját szakállukra is lecsaphatnak a betöltetlen állásokra, sokkal könnyebb dolguk van, ha felkeresik az egyik iskolaszövetkezetet. Igazi hungarikumról van szó: ilyen foglalkoztatáspolitikai katalizátor egyetlen más országban sem működik. Na de mi is ez pontosan? Az iskolaszövetkezetek valójában munkaközvetítéssel foglalkozó speciális gazdálkodó szervezetek. Jelentőségük abban áll, hogy segítenek visszaszorítani az ifjúsági munkanélküliséget, méghozzá úgy, hogy törvényes, bejelentett állásokat kínálnak a fiataloknak. Összességében mind a cégeket, mind a diákokat jobb helyzetbe hozzák. A vállalatokat azért, mert ha leszerződnek velük, akkor a dolgozónak álló hallgatók után csak személyi jövedelemadót kell fizetniük, szociális, szakképzési hozzájárulást, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot viszont nem. A MŰISZ Iskolaszövetkezetnél például kiszámolták: míg egy főállású alkalmazott után 100 ezer forintos fizetés esetén minegy 96 ezer forintnyi terhet kell fizetni, addig náluk egy diákmunkás után csak 42 800-at. A cégek a HR- és az adminisztrációs költségeken is spórolhatnak, hiszen a megfelelő diákok kiválasztásával a szövetkezet foglalkozik, ráadásul általában roppant rugalmasak: ha van rá igény, némelyik a kiközvetített diákok létszámát akár naponta tudja változtatni.
De a dolgozni vágyó tanulók is jól járnak, hiszen munkajogilag pusztán azzal, hogy egy iskolaszövetkezeten keresztül vágnak bele a munkába, máris védettséget kapnak: a bérüket például emiatt mindenképp megkapják. Ráadásul sokkal rugalmasabban oszthatják be az idejüket: némelyik szövetkezetnek már saját mobilalkalmazása is van, amelyen be lehet jelölni, hogy melyik nap hány órát tud dolgozni az adott jelentkező. Ezek a keretek a munkaszocializációt is segítik, hiszen a diákok hozzászoknak, hogy a tevékenységük után egy bizonyos összeget mindenképp le kell adózni. A tapasztalatok azt mutatják: a sajátos rendszernek hála a nebulóknak az elhelyezkedés is könnyebb lesz. Egy belső felmérésből korábban kiderült, hogy a végzős fiatalok 14 százaléka végül ott vállalt munkát, ahol szövetkezeti tagként már korábban elhelyezkedett.
KEZDETEK
Magyarországon az iskolaszövetkezetek korai elődjei már az 1970-es években létrejöttek, ám az első igazi, a maiakhoz hasonló szervezet 1983-ban alakult a Corvinuson (az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen). Mindössze két oktatóval és 13 diákkal vágtak neki az ambiciózus projektnek, a siker pedig olyan komoly volt, hogy az évtized végére egyre több szövetkezet alapult. A rendszerváltás után a területet sajnos jó ideig nyomott árak és a gyanítható visszaélések jellemezték. Az áldatlan állapotokat az utóbbi közel egy évben sikerült felszámolni (a Czeglédy-ügy részleteiről lásd keretesünket). Most, hogy a rendszerrel valószínűleg visszaélő társaságok eltűntek a porondról, a piac fellélegzett: mivel a díjakat nem tartják irreálisan alacsonyan – eleve a gyanú szerint a közteher-befizetéseket elkerülő társaságok ellen folyik a nyomozás –, a meglévő mintegy 110 iskolaszövetkezet között már nincs árverseny. Inkább a szolgáltatások színvonalában igyekeznek egymásra licitálni. Az egyik legnagyobbnak számító Meló-Diák például mentorprogramot indított a dolgozni vágyó tanulóknak: minél többet dolgoznak és minél jobban fejlesztik a kompetenciáikat a fiatalok, annál több segítséget kapnak a társaság szakembereitől a karrierépítésben. A piac jelentőségéről sokat elárul, hogy a szövetkezetek évente mintegy 130 ezer diáknak nyújtanak legális kereseti lehetőséget.
JÖVŐBELI TERVEK
Mivel az idősek között rengeteg az álláskereső, az iskolaszövetkezetek mintájára tavaly már létrejöttek a nyugdíjas-szövetkezetek is, pont azért, hogy a cégek őket is kedvezményes feltételek mellett tudják foglalkoztatni.
De a Figyelő információi szerint a törvényhozásnál már felmerült az ötlet, hogy ilyen szövetkezeti segítséget ne csak a korfa két végén lévő emberek kapjanak. Van egy körvonalazódó koncepció, miszerint a leszakadt, szegényebb, a munkanélküliséggel a leginkább sújtott régiókban úgynevezett munkaszövetkezeteket hoznának létre. Itt a minták adottak, hiszen hasonlók működnek Portugáliában vagy épp Japánban is, ahol a halászok több mint 80 százaléka dolgozik szövetkezeti rendszerben. Az elv olyasmi, mint az iskolaszövetkezeteknél: kedvezményekkel hoznák helyzetbe a rászoruló munkakeresőket. De ezzel akár azokat is lehetne támogatni, akik szívesen költöznének a kisebb falvakba, csak álláshelyek híján az elképzeléseikbe nem mernek belevágni. Mindez azonban egyelőre csak elképzelés. Még semmi sincs kőbe vésve.
KORHATÁR
Magyarországon szülői engedély mellett a szünidő alatt akár a 15 évesek is vállalhatnak munkát, azon kívül viszont csak 16 esztendős kor felett lehet dolgozni. Az egyetemek és a főiskolák hallgatói már nagykorúak, tehát nekik nincs szükségük külön engedélyre.
CZEGLÉDY A MANDÁTUMáTÓL IS BÚCSÚZHAT
Lassan egy éve, tavaly június 12. óta van előzetes letartóztatásban – többedmagával – Czeglédy Csaba, a balos pártok és politikusok egykori ügyvédje, az MSZP szombathelyi önkormányzati képviselője. Utóbbi mandátumától hamarosan elbúcsúzhat, ugyanis a törvény szerint ha egy évig nem jelenik meg a képviselő-testület ülésén, automatikusan elveszíti a megbízatását. Mivel a bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással gyanúsított politikus ellen legutóbb július 5-ig hosszabbították meg a kényszerintézkedést, június 15-én kikerülhet a szombathelyi képviselők köréből. Így a választókörzetben időközi választást kell kiírni a mandátum megszűnését követő százhúsz napon belül.
A gyanú szerint a Czeglédy vezetésével létrejött, alapvetően diákmunka-közvetítéssel foglalkozó, kifejezetten bonyolult hálózat 2011 és 2017 között –mivel nem fizették be a közterheket – több mint hatmilliárd forintos kárt okozott a központi költségvetésnek, ráadásul az ügyészség nemrég hamis tanúzás gyanújával is eljárást indított ellene a 2006-os üzletrészvásárlásával összefüggésben.
Az I Love Diákmunka és a mögötte álló egyik legnagyobb cég, a Human Operátor Zrt. az iskolaszövetkezeti piacon korábban az egyik legnagyobb szereplő volt. De már a letartóztatások előtt is bajba kerültek. Egy 2016 eleji hír szerint több száz diáknak nem tudtak időben fizetni. A Csongrád Megyei Főügyészség az év elején jelentette be: Czeglédy Csaba ügyében már összesen kilenc iskolaszövetkezettel kapcsolatban nyomoznak.
A kampányidőszakban Czeglédy megpróbált kijutni a börtönből, bejelentette indulását a parlamenti választáson. Össze is gyűjtötték neki a szükséges ötszáz ajánlást, így mentelmi jogot szerezve egyetlen napra szabadlábra került. Első útja a HírTV stúdiójába vezetett, ahol megismételte: alaptalanul vádolják, koncepciós eljárásról van szó. Végül a rács mögül üzenve visszalépett a jelöltségtől, mondván: „A jogállam lábbal tiprásával a Fidesz megakadályozta, hogy országgyűlési képviselőjelöltként érdemben részt vegyek a kampányban.”
