KERESKEDELMI HÁBORÚ
Benne vagyunk a levesben, méghozzá a sűrűjében. Efféle gondolatok futhatnak a fejünkben, amikor épp kibontakozik előttünk a kereskedelmi háború eddigi legnagyobb összecsapása.
Persze a dolog, ahogy az lenni szokott, egyáltalán nem új keletű: egészen 2005-ig nyúlik vissza. Csakhogy a többség azt gondolta, amolyan be nem váltott politikai, gazdaságpolitikai jellegű fenyegetésről van szó az Egyesült Államok és Kína között, amelyet most beváltottak. Legalábbis olyan messzire ment a Fehér Ház (és korábban talán Kína is), hogy innen már nem lesz könnyű a megegyezés irányába haladni az elkövetkező hónapokban. Az is lehet, hogy ez a döntés hosszú évekre meghatározza nemcsak az érintett nagyvállalatok, sőt, nem csupán a technológiai óriások, hanem az egész világgazdaság sorsát. Bár a tőzsdék egyelőre nem pánikolnak. Az érintett legnagyobb amerikai Huawei-beszállító, a Qualcomm papírjai is csak 7 százalékot estek péntek estétől, a bejelentéstől fogva hétfő esti lapzártánkig.
ÍGY INDULT
Múlt pénteken az amerikai elnök utasítására a Fehér Ház egyszerűen szállítói feketelistára tette a Huaweit az Egyesült Államok egészében. Azaz a tengerentúli cégek ezt követően csak különleges, az amerikai kormánytól kikönyörgött engedély birtokában értékesíthetnek majd hardvereket vagy szoftvereket a Huaweinek.
Fontos tudni, hogy a Huawei kezdetben állítólag másolta a nyugati megoldásokat, de az ezredforduló környéke óta folyamatosan tarolja le a piacot. Főképp a fogyasztók számára kevéssé látható, mégis roppant fontos mobilátjátszó rendszerek, berendezések piacát. Globálisan tavaly, a harmadik negyedéves adatok szerint ebben a szektorban 28 százalékos volt a részesedése, míg a Nokia ezen ágának (korábban Nokia Siemens Networks) 17, az Ericssonnak pedig csupán 13,4 százalékos.
Visszatérve a mostani helyzetre: érkezik az ötödik generációs (5G) mobilhálózat, ami egyáltalán nem arról szól, hogy a mobilunkra gyorsabban tudjunk videót letölteni. Gyakorlatilag ez lehet a jövő „áramszolgáltatója” és „atomerőműve”, hiszen az 5G-n keresztül vezérlik majd a jobb terméshozamokért, az időjárás figyeléséért felküldött drónokat vagy a telepített szenzorokat. Az autógyárak gyártósorait, a webáruházak kiszállítását, a hatalmas logisztikai központokat, az okosvárosok jelzőlámpáit és forgalomszervezését, az okosotthonok vezérlését, zárását, valamint – nem utolsósorban – az önvezető autókat. És nemcsak az a lényeg, hogy ezt a sok százmilliárd dolláros infrastruktúrát ki építi ki a jövőben, hanem valóban lényeges az is, hogy milyen nemzetiségű gyártó építi ki.
Nézzünk egy analógiát: képzeljük el, milyen káosz lenne a gazdaságban, ha mondjuk a Google a keresést és a levelezést holnaptól lekapcsolná Európában. Vagy ha egyszer, egy jövőbeli éles konfliktus alkalmával, Kína arra utasítaná a Huaweit, hogy tegyen bármi hasonlót az 5G-hálózatokkal.
Persze már most is nagy a kölcsönös függés, de ez a jövőben még nagyobb lehet. Ezért érthető az amerikai óvatosság is.
Borítófotó: Kínai gyári munkás. A Huawei dolgozóit nehéz helyzetbe hozhatja a bojkott
LÉPETT A GOOGLE
A következő lépés sem váratott sokáig magára. A Google bejelentette: felfüggeszti az együttműködést a Huaweijel. Azaz a kínai cég a hatalmas okostelefon-állományán nem lesz teljes a legnépszerűbb (valójában az Apple mellett az egyetlen érdemi) szoftverrendszer. Annak csak a fapados változatát kapja meg a jövőben a kínai cég, ráadásul a szoftverfrissítésektől is elvágja őket az amerikai Google.
Persze szerencsére a már működő, illetve a most polcokon lévő Huawei-készülékek felhasználói továbbra is használhatják a Google alkalmazásait, megkapják a frissítéseket és a Google Play is működni fog. De a jövőben a kínai óriáscég telefonjai már nem érik el a rendszerfrissítéseket, a jövőbeli Huawei-telefonok pedig nem (vagy jelentős korlátozásokkal) érhetik el a Google Play, a Gmail vagy a YouTube világszerte alapnak számító funkcióit.
MÁR EGYÖTÖDÖN
Persze a kínai cégnél gyorsan deklarálták: a Huawei továbbra is biztosítja a biztonsági frissítéseket és az értékesítés utáni szolgáltatásokat minden már eladott vagy kereskedelmi forgalomban kapható Huawei, illetve Honor okostelefonon és tableten. Mindezt a cég magyarországi kommunikációs ügynöksége is megerősítette.
Mint a központban hozzátették: továbbra is biztonságos és fenntartható szoftver-ökoszisztémát építenek majd, annak érdekében, hogy világszerte a lehető legjobb élményt biztosíthassák a felhasználóiknak.
Nem kevés telefonról van szó, hisz a 2018 elejét jellemző 12-ről mára közel 20 százalékra nőtt a Huawei részesedése a mobilpiacon. Tavaly a vállalat 200 milliónál több telefont adott el, ami az idén tovább nőhet. Bár a világ 5,1 milliárd mobil-előfizetője kezében még több a Samsung vagy az Apple, a legtöbb telefont a Samsung után már 2018 harmadik és 2019 első negyedévében is a Huawei értékesítette.
FENNAKADÁSOK LEHETNEK
Az amerikai csipgyártók is hamar a bojkott felé mozdultak: a friss hírek szerint az Intel, illetve a Qualcomm a processzorok és lapkák, a Xilinx és a Broadcom pedig a hálózati programozható csipek beszállítójaként szünteti meg az alkatrészellátást a kínai óriáscég irányába. És ez nemcsak a telefonokat, hanem az említett mobiltávközlési rendszereket, -átjátszókat is érinteni fogja, miközben ugye immár nemcsak az amerikai kormányzati, állami szervek nem vehetnek Huawei-eszközöket, hanem a mezei tengerentúli vállalatoknak is külön engedélyt kell kérni ehhez. Jelenleg pedig hozzávetőleg 30 amerikai vállalat szerepel a főbb Huawei-beszállítók közt.
AZ ELSŐ REAKCIÓK
Aki tud a sorok közt olvasni, annak igen sokatmondók a nyilatkozatok. Süt belőlük az egymás elleni sértődöttség, hiszen az összes amerikai vádat a kezdetek kezdetétől fogva sokszorosan és a lehető leghangosabban cáfolta a Huawei. Lehetetlen tehát eldönteni azt, hogy az amerikai fél részéről hangoztatott kockázatok valósak, vagy csupán kereskedelmi eszközök a piacvédelemre. Valójában mindkettő lehetséges, ki-ki vérmérséklete és szimpátiája alapján alkot erről teóriákat.
Elvben jogosnak tűnhet Trumpék félelme, hogy a Huaweien vagy akár más kínai távközlési és IT vállalaton keresztül az ottani államnak rálátása lesz a hálózatokon átfutó adatokra. Lapunk hasábjain magyarul is megjelent David Goldman közgazdász azon gondolata, hogy a Huawei az első olyan kínai cég, amely domináns pozíciót tölt be egy forradalmi változást hozó technológia, az 5G-s hálózatok területén, és Amerikát nem az ezzel járó – vélt – biztonsági kockázat aggasztja, hanem az, hogy a technológiai versenyben elképesztően le fog maradni Kínától. Az ázsiai ország hozzáállása az internethez és a privátszférához mindenképpen aggodalomra ad okot, viszont Goldman szerint nem az a megoldás a keleti dominancia visszaszorítására, hogy korlátozzák a szabad versenyt. A közgazdász aláhúzza: a Huawei évente 20 milliárd dollárt költ el kutatás-fejlesztésre, ami kétszerese a versenytárs Ericsson és a Nokia Networks hasonló költségeinek.
