KERESKEDELMI HÁBORÚ
A távol-keleti óriás visszavág az amerikaiaknak a Huawei ellen indított kampány miatt. Peking ugyanazt a módszert alkalmazza, amelyet az Egyesült Államok az oroszokkal szembeni szankciók kidolgozásakor követett. Összeállít egy listát az általa „megbízhatatlannak” – értsd: a megbüntetésre kiválasztottnak – minősített amerikai szervezetekről, vállalatokról, személyekről. A kínai válasz másik eleme túlnő a nagyvállalat gondjain, és állami szinten valósítja meg azt, amit az USA nagyon nem akar: az oroszokkal fenntartott gazdasági-politikai kapcsolatok további fejlesztését. Ezt segítette elő Hszi Csin-ping kínai elnök június eleji oroszországi látogatása.
A MOSZKVA–PEKING-TENGELY
Washingtoni elemzők szerint érzékeny csapást mért az ázsiai ország az Egyesült Államokra azzal is, hogy a Huawei vállalta: Oroszországban kiépíti az ötödik generációs (5G) mobilrendszert, amit az amerikaiak, a nyugatiak majdhogynem ördögtől valónak tartanak. Június elején, a kínai elnök moszkvai tárgyalásai során nagyszabású, főként gazdasági egyezményeket kötöttek, amelyeknek csak az egyik eleme a Huawei és a legnagyobb orosz mobilszolgáltató, az MTSZ megállapodása az 5G-s rendszer létrehozásáról.
Nem kisebb jelentőségű egyezmény született arról, hogy Moszkva a Novatek (a legnagyobb orosz földgázkitermelő és cseppfolyósított gázt [LNG] előállító magánvállalat) közreműködésével növeli LNG-eladásait Kínának. A Novatek, a Gazprombank és a Sinopec háromoldalú előszerződést írt alá a kínai és az orosz elnök jelenlétében az oroszországi cseppfolyósított földgáznak a távol-keleti óriás piacain való értékesítése előmozdításáról. A kontraktussal, amelynek a részleteit (így a kínai befektetés méretét) nem hozták nyilvánosságra, Peking szentesíti, hogy tőkével is beszáll a Novatek északnyugat-szibériai földgázfeltárásába, továbbá újabb cseppfolyósító és tankhajótöltő létesítmények építésébe.
A FÖLDFÉM FEGYVER
„Azt gondoljuk, ez lehet Kína nagyszabású megtorló hadműveletének a kezdete” – vélekedett szinte jövőbelátó élességgel Paul Triolo, a globális kockázatokat felmérő Eurasia Group munkatársa a Peking által összeállítandó feketelistáról. „Más elemek is e kampány részei lehetnek. Például korlátozásokat vezet be Kína a ritkaföldfémek kereskedelmében” – tette hozzá.
Ha ez utóbbit Peking meglépi, nemcsak az amerikai polgári ágazatokra – az elektromos gépkocsik gyártóitól a mobiltávközlési eszközök előállítóiig – mérhet komoly csapást, hanem a hadiipar is komoly problémák elé kerülhet. Washington a minap jelentette be, hogy önállóan építi ki ötödik generációs mobilhálózatát – erre az esetleges kínai ritkaföldfém-szállítási bojkott kedvezőtlen hatást gyakorolhat.
Az ázsiai ország kihasználja gyakorlatilag monopolhelyzetét, és azt fontolgatja, hogy nem szállít olyan ritkaföldfémeket, amelyekre az amerikai gazdaságnak, elektronikai, hadiiparnak égető szüksége lenne. A Reuters szerint 2014–17-ben az USA ritkaföldfém-behozatalának a nyolcvan százaléka Kínából származott.
Ezen anyagok katonai-hadiipari alkalmazása kiterjedt. Nélkülözhetetlenek például a lézerek (távmérők, célmegjelölők vagy akár a nagy erejű, az ellenséges rakétákat, páncélosokat jókora távolságról megsemmisíteni képes lézerágyúk) előállításában, továbbá a rakéták robbanófejeibe épített célra vezető berendezések, szenzorok gyártásában. De a katonai célú számítógépek, mágneses adattárolók előállításában is kulcsszerepet játszanak.
KÍNAI EGYEDURALOM
A Berlin School of Economics and Law (BSEL) tanulmánya szerint Kína ellenőrzi a ritkaföldfém-világpiac kilencven százalékát. A szerzők kiemelik: a ritkaföldfémek (17 fajta) a technológiai haladással egyre fontosabbá válnak az energia-előállításban (kiváltképpen a megújulókat, a zöldenergia-generálást illetően), a hi-tech iparágakban (beleértve az informatikát) és az autóiparban (ahol a károsanyag-kibocsátást mérséklő katalizátorok gyártásában van szerepük).
Ezen anyagok nem olyan ritkák, mint a nevük sugallja – írja a BSEL tanulmánya. Közülük a két legritkábból, a túliumból és a lutéciumból több mint kétszázszor akkora mennyiség található a földkéregben, mint aranyból. A fő gondot az jelenti, hogy a legtöbb helyen alacsony koncentrációban fordulnak elő, s környezetszennyező, radioaktív hatású, mérgező és igen költséges a kitermelésük, a finomítási eljárás. Csak piaci alapon nem gazdaságos az előállításuk a legtöbb fejlett ipari országban, ahol szigorú környezetvédelmi előírások szabályozzák a kitermelést. Emiatt fordulhat elő, hogy Kína, ahol a bányászatot elsősorban politikai érdekek szabályozzák, a világ ritkaföldfémérc-készletei 37 százalékával az exportpiac kilenctizedét tartja a kezében.
Peking, felismerve a ritkaföldfémek növekvő jelentőségét, a bennük rej-lő piac-ellen-őrzési lehetőségeket, már 2005-ben, nemzeti gazdasági-po-li-ti-kai-katonai érdekeinek megfelelő-en korlátozásokat vezetett be. Ezeket 2015-ben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) nyomására nagyrészt fel-oldot-ta. A WTO-tiltás azonban nem zavarja annyira Kínát, hogy ne léptessen életbe ismét komoly piackorlátozó intézkedéseket az USA-val szemben.
VÁLLALATI HÁBORÚ
Az Egyesült Államok is további lépéseket tett Kína, a Huawei ellen. Élvonalbeli, meghatározó technológiai cégek, vállalatcsoportok, kreatív hi-tech közösségek korlátozták a Huawei részvételét a munkájukban, összhangban az USA kereskedelmi minisztériumának már bevezetett megszorító rendelkezéseivel, amelyek lezárják az utat a kínai óriásvállalatnak való technológiaátadás előtt. A Financial Times értesülései szerint a Huawei utasította alkalmazottait, mondják le az amerikaiakkal történő technikai jellegű találkozókat. A óriásvállalat – írja a londoni napilap – hazaküldi a kínai központjában dolgozó amerikai állampolgárokat.
Borítófotó: Huawei-alkalmazottak ebéd után. Pihenő kereskedelmi háború idején
