MAKRO-ÖSSZEFOGLALÓ
Különleges időszak az, amikor a gazdaság hét esztendőn keresztül sikeresen felzárkózik. Magyarországnak ez 2013 óta sikerült – hangsúlyozta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) 57. Közgazdász-vándorgyűlésén, Nyíregyházán. Kifejtette: a következő években viharok jönnek, válságszerű helyzetek alakulhatnak ki, azonban Lengyelország példája azt mutatja, hogy ezeket az időket át lehet vészelni. Emlékeztetett arra is, hogy hazánk jelenleg a kevésbé sebezhető országok táborába tartozik, holott 2010-ben a világ tíz legsérülékenyebb állama között voltunk. „A gazdaságtörténet nagy sikerként könyveli majd el, hogy Magyarország évente 3,5 százalékot meghaladó GDP-növekedést ért el 2013 és 2019 között” – emelte ki a jegybank első számú irányítója, aki szerint ebben kulcsszerepe volt a munkaerőpiaci fordulatnak.
Továbbra is az a cél, hogy a hazai gazdaság két százalékkal gyorsabban bővüljön, mint a nyugat-európai országok. Ugyanakkor egyre több nehézség bukkan fel. Ilyen a német gazdaság lassulása, a brexit vagy a kereskedelmi háború, amely miatt veszélyben van a keleti nyitás. Az MNB elnöke szerint új programra, a magyar 2.0-s modellre van szükség a 2030-ig tartó időszakban, vagyis a fókuszban változatlanul az áll, hogy a következő hét évben is gyarapodjunk. Úgy véli, nem elég a versenyképesség javítása, melynek kapcsán egyébként a központi bank szakértői 330 pontos programot készítettek, hanem általános konjunktúraélénkítő csomag is kell.
VESZÉLYEK A LÁTHATÁRON
Matolcsy György részletezte, hogy melyek a ránk leselkedő veszélyek. Mint jeleztük, a brexit továbbra is fenyegetést jelent, süllyed a német gazdaság, pedig a régió erősen függ tőle. Azonkívül az olasz problémák továbbra is megoldatlanok. Egy német ipari lassulás 6-9 hónapon belül begyűrűzik Magyarországra. Fontos tényező, hogy hazánk gazdaságilag nyitott, de ez kockázatot is jelent, mert egy globális kereskedelmi lanyhulás esetén lehetnek gondok. Közben, mint fentebb írtuk, az amerikai–kínai „torzsalkodás” miatt a keleti nyitás eredményei szintén veszélybe kerülhetnek. S újabb sötét felhő, hogy szűkült az Európai Központi Bank mozgástere. Továbbá a környezetünkben is vannak sérülékeny országok. Törökország és Ukrajna közel van, ami pedig Brazíliában vagy Argentínában történik, az a forint árfolyamát is befolyásolja. A geopolitikai kockázatok szintén egyre szembetűnőbbek, miközben már érződnek a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai.
TEENDŐK A JEGYBANK SZERINT
1. Ha egy nehezebb időszak érkezik a világgazdaságban és a magyar felzárkózásban, akkor előre kell jutni a versenyképesség területén.
2. Végig kell gondolni a költségvetési tartalék kérdését. Ha különböző iparágak bajba kerülnek, nem elég a konjunktúraélénkítés, hanem célzott, iparág-erősítő lépésekre van szükség.
3. A kedvező munkaerőpiaci helyzetet meg kell erősítenünk. A legnagyobb fordulat a munka világában történt 2010 óta. Külföldről is érdemes hazahívni családokat és dolgozókat, növelni szükséges a bérek vásárlóerejét és az aktivitást is.
Egy korszak határán vagyunk, vagyis az aranykor kezd véget érni – mindezt Varga Mihály pénzügyminiszter húzta alá a közgazdász-vándorgyűlésen.
A Pénzügyminisztérium vezetője hozzátette: a romló külső környezet az Európai Unióra és Magyarországra is hat majd, de jelenleg még nincs recesszió. Felsorolása alapján a kínai gazdaság növekedése lassul, de még mindig hat százalékkal gyarapodik, az USA GDP-je két százalék körüli mértékben nő, azonban az EU bővülése ennél is lassabb. A német ipar már közel egy éve gyengélkedik, azonban a szolgáltató szektorban még nincs visszaesés. S pont ezen ágazat jó teljesítménye miatt nincs még recesszió. A tárcavezető úgy vélekedett, hogy a német ipar lassulása nem gyűrűzik be hozzánk. Ennek az is az oka, hogy prémium autógyártók jöttek Magyarországra, amelyek jól teljesítenek.
A hazai gazdaság potenciális növekedése 3-3,5 százalékos, vagyis a jelenlegi ötszázalékos GDP-bővülésnél kisebb, azonban a potenciális gyarapodás 2010-ben még 0-1 százalék volt. Miközben a kormányzati intézkedések jelentősen hozzájárultak a bruttó hazai termék javulásához, addig az EU-s források mindössze 0,2 százalékkal növelték a teljesítményt – fűzte hozzá a miniszter, aki szerint lassulás várható globálisan, de ez még nem visszaesés. Ám ha mégis válság alakulna ki globálisan, a magyar bankrendszer akkor is sokkal ellenállóbb, mint tíz éve. Az államadósság deviza- és a külföldiek kezében lévő aránya a 2010-es közel ötven százalékról húszra csökkent, miközben a költségvetés helyzete stabil. Varga kiemelte: a tízéves magyar állampapír hozama a lengyel alá csökkent, mindezek alapján további felminősítésekre számít.
EGYES CÉGEKET ÉRTÉKESÍTHET AZ ÁLLAM
A kormány 2010 és 2018 között a stratégiai vállalatokért küzdött, amelyeket sikeresen visszaszerzett, azonban egyes cégeket értékesíthet az állam a következő időszakban – mondta Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszter a vándorgyűlésen. Hangsúlyozta: a kormányzati szerepvállalás erősítése kiemelt cél a villamosenergia-termelési és -elosztási, valamint a földgázelosztási és a szolgáltatási ágazatban. Utalt egyes állami vállalatok, például az MVM Csoport esetében a régiós terjeszkedés lehetőségére, továbbá a részleges tőzsdei bevezetésre. Mivel piacgazdaságban élünk és piacpártiak vagyunk, így a célunk az, hogy az állami vállalatok léte ne vagy csak jó irányba befolyásolja a versenyt. Ha tartósan az unió élmezőnyébe szeretnénk tartozni és megvalósítanánk azt a 30-50 éve kergetett álmunkat, hogy utolérjük Ausztriát, ahhoz sikeres állami vállalatok is kellenek – fűzte hozzá.
