Magyarország Alaptörvényében benne van a génmódosítástól való mentesség. Géntechnológiával módosított növény köztermesztésbe nálunk nem kerülhet. Mivel a fogyasztók többsége itthon is elutasítja az ezt tartalmazó élelmiszereket, teljesen természetes az az igény, hogy belátható időn belül ezek is GMO-mentesek legyenek. Ehhez az állatok takarmányozásának is ilyennek kell lennie, ma ugyanis – ha ez valakinek tényleg elkerülte volna a figyelmét – nem GMO-mentes.
ÁRVERSENY
Az importált fehérjehordozókra, leginkább a GMO-s szójára mint egyelőre pótolhatatlan, egyszersmind az állatok táplálását időnként váratlanul extra módon drágító takarmány-alapanyagra tekintünk. A takarmánygyártók tudják, hogy ha nem kötnek le előre megfelelő mennyiségű szóját, az importáru váratlan drágulása akár több tízmillió forintos, előre nem kalkulált többletköltséget is jelenthet. Ezt vagy ennek egy részét aztán – ha tudják – áthárítják az állattartókra. Innentől már egyenes az út a fogyasztói árak emelkedéséhez.
Pedig „váratlan” importszója-drágulások mostanában is voltak. Legutóbb például azért, mert Argentínában tovább romlottak a szójababtermés kilátásai, így a 2017/18-as gazdasági év globális terméskilátása is 340 millió tonnásra csökkent, ami nem fedezi a jelzett igényeket. Így 94 millió tonnára csökkenhet a készletmennyiség. A fentiek miatt az amerikai szója exportára 14 dollárral, 396-ra, míg a brazilé 16 dollárral, 402-re nőtt tonnánként. A magyarországi kereskedők átlagosan 109 ezer forint körüli importáron kötöttek szerződést 2018. február–áprilisban, jórészt Brazíliából és Argentínából induló GMO-s szójadara-szállítmányokra. A hazai feldolgozók pedig tonnánként átlagosan 135-136 ezer forint körüli áron értékesítették a full-fat (teljes olajtartalmú) árut március elején – áfa és szállítási költség nélkül.
Magyarország körülbelül 650 ezer tonna szóját importál évente, ez a mennyiség a takarmányozáshoz el is fogy. Mert miközben a hazai állattenyésztőknek évente mintegy 840 ezer tonna szójabab-egyenértéknek megfelelő szójaszármazékra van szükségük, Magyarország 2016-ban csak 181 ezer tonna szójababot állított elő, és ebből exportáltak is. Ugyanakkor a bejövő szójának ma több mint a 90 százaléka GMO-s. Génmódosított növényt ugyanis importálni lehet, a tilalom csak a termesztésre vonatkozik. Az gyakorlatilag lehetetlen, hogy az említett 650 ezer tonnát a hazai importőrök GMO-mentesként hozzák be. Ha ugyanis ma valaki ilyen szóját akar venni, annak kilogrammonként 20-30 forintos ártöbblettel is számolnia kell. Az ennyivel drágább anyagból történő takarmány-előállítás pedig azt eredményezi, hogy egy ilyen termék prémium kategóriába kerülhet, és senki sem fogja megvenni, mert többe kerül.
IMPORTRA SZÜKSÉG VAN
A kormány szeretné, ha a fehérjenövények esetében minél inkább visszaszorulna az import, amelynek most a nagy részét a fent említett génmódosított szója teszi ki. A magyar agrártárca jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az EU-ban termeléshez kötött támogatásokkal segíthessék a fehérjenövények előállítását. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi időben nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte megugrott a szálas és szemes fehérjetakarmány-növények termelése. A GMO-mentes élelmiszer-előállítás megalapozására 2013-ban már indított fehérjeprogramot hazánk, ebben a hüvelyes növények nagyon fontos szerepet töltenek be. Évente nyolcmilliárd forintot fordítanak fehérjetakarmányok termesztésének támogatására, 2020-ig a fehérjenövények, köztük a GMO-mentes szója termesztéséhez hektáronként 60 ezer forintot kapnak a gazdák. Nem csoda, hogy az utóbbi esztendőkben a termőterület és a szóját termesztő gazdaságok száma jelentősen nőtt, utóbbiból négyezernél is több van már.
Ma Magyarországon mintegy 60-70 ezer hektáron termesztenek szóját, míg 2015-ben a termőterület még 43 ezer hektár volt. A termés mintegy 180 ezer tonna, és reális cél, hogy 250 ezer körüli legyen, ám néhány év kell ahhoz is, hogy a százezret elérjük. Ennek alapján évente már csak mintegy 370-400 ezer tonna GMO-mentes szójabab importjára van szükség. Ez a mennyiség azonban elengedhetetlen. A behozott GMO-s áru persze kiváltható más alternatív növények – például borsó, egyes csillagfürt- és gabonafajták, lucerna, algák – termesztésével is. Többek között a napraforgó-, a repce- és a kukoricafeldolgozás során létrejövő DDGS is alkalmas lehet a helyettesítésre, sőt, akár a rovarfehérje-előállítás is szóba jöhet.
JÖVŐBELI TERVEK
Az EU-ban a GMO-mentes szója iránti kereslet az összes felhasználás – ami évi mintegy 30 millió tonna – 15-30 százaléka. Az ilyen növény termesztése kifizetődő, mert egy tonna terményért átlagosan 60 dollárral – mintegy 13-14 ezer forinttal – többet adnak a piacon. A GMO-mentesség a hústermelés szempontjából azért is fontos, mert az elmúlt években a külső és a belső piacon egyaránt felértékelődtek a bio-, valamint a nem génmódosított élelmiszerek. Azt pedig éppen egy éve jelentették be, hogy szükség van egy nemzeti fehérjetakarmány-programra a GMO-s élelmiszerek kiváltásához. Ezt mostanra kidolgozták, az előterjesztés a kormány elé került.
A program része egy hároméves kutatás-fejlesztési terv, amelyre nyolcmilliárd forint fordítható majd. A több k+f feladat végrehajtása révén négy-öt éven belül további jelentős eredmények várhatók. A program nemcsak a szója, hanem az alternatív fehérjenövények – borsó, lóbab, lucerna – termesztésének ösztönzésével és a terület növelésének a lehetőségével is foglalkozik, valamint az innovatív, új takarmány-előállítási technológiák meghonosításával. Fontos például a kukorica és a napraforgó feldolgozásakor keletkező melléktermékek eddiginél nagyobb mennyiségű hasznosítása, s a pillangós növényeknek is nagyobb szerepet kell kapniuk a takarmányozásban. A fehérjetakarmány-program megvalósításának a nemzetgazdasági hozadéka – a munkahelyteremtésen túl – 80-100 milliárd forint lehet, a mezőgazdasági kibocsátás várható növekedését alapul véve.
EURÓPAI SZÓJANYILATKOZAT
A hazai agrárpolitikában stratégiai jelentőségű a fehérjetakarmány-előállítás ösztönzése, valamint a GMO-mentes fehérjeforrás biztosítását célzó eszközrendszer megteremtése az állattenyésztés számára. Magyarország szerint Európának is új, átfogó fehérjepolitikára van szüksége a mezőgazdaságban és az élelmiszer-előállítás terén, ennek fel kell váltania az élelmiszerek és az állati takarmányok importszójababtól való függését. Hazánk ezért a GMO-mentes fehérjével kapcsolatos önrendelkezést célzó kezdeményezések és programok élére állt az EU-ban. A magyar–német kezdeményezésre megszületett európai szójanyilatkozatot 14 uniós tagállam írta alá Brüsszelben.
