EGÉSZ PÁLYÁS LETÁMADÁSBAN AZ ÚTDÍJFIZETÉSI SZOLGÁLTATÓ
Ha sok területen nem is, a közösségi közlekedésben nagyon is jog-, illetve szabálykövetővé vált a magyar fogyasztó. Ugyanakkor szembe kell nézni azzal, hogy Magyarországon egyre nagyobb az áthaladó forgalom a közutakon. Többéves kedvezőtlen trend figyelhető meg az úthasználattal összefüggő visszaélések alakulásában, és nem meglepő módon ezek zömét külföldiek követik el – nyilatkozta a Figyelőnek Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) vezérigazgatója.
Elmondta: 2018-ban a 3,5 tonna feletti járművek kategóriájára vonatkozó e-útdíj-rendszerben összesen 252 ezret meghaladó jogosulatlan úthasználatot regisztráltak, ennek 77 százaléka a nemzetközi teherforgalomhoz köthető. A személyszállításhoz szükséges e-matrica kapcsán közel 2,2 millió szabálytalan esettel találkoztak, itt 70 százalékos a külföldiek aránya. Előbbi esetében 31, utóbbinál pedig 40 százalékos növekedés állt be éves szinten a visszaélésekben. A probléma kapcsán eltérő tendenciák figyelhetők meg – fogalmazott. A helyzet az, hogy miközben a magyarok megtanulták és betartják a szabályokat, jól igazodnak hozzájuk, addig a nemzetközi forgalomban szembeötlően magasra szökött a jogosulatlan úthasználók száma. Logikusan ezt szeretné megfékezni a szolgáltató. A visszaélések visszaszorítására a NÚSZ több innovatív fejlesztést is rendszerbe állított, a jövőben pedig további lépéseket tervez.
Megoldás a trükkmesterek ellen
A szállítmányozásban a feketézők két, jól elkülöníthető körre bonthatók. Az egyik a szellemkamionokat vezetőké; e járműveket nem feltétlenül látja az ellenőrzési rendszer, mert a sofőrök lebillentik vagy eltakarják a rendszámtáblákat. Ők semmit sem fizetnek az úthasználatért. A másik nagy tábort a potyázók alkotják, akik szereznek ugyan jogosultságot egy-egy rövid szakaszra, de csak oda, ahol tudják, hogy kamerák működnek. A valóságban jóval hosszabb útvonalon koptatják az aszfaltot. A trükkmesterek ellen megoldást jelent a NÚSZ legfrissebb innovációja, a menet közbeni útdíjellenőrzés. A teljes egészében magyar fejlesztés tízmillió forintba sem került, viszont háromszor-négyszer jobb a szűrési képessége, mint a fix kapuké. Lényegében a szemből jövő teherautók útdíjfizetését vizsgálják szabadon mozgó kamerás gépkocsik segítségével. „Egyelőre öt járművet szereltünk fel ezzel a megoldással, s az eredmény magáért beszél” – mondta Bartal. A februári bevezetéstől május végéig a századik szellemkamion bukott le.
A bliccelések emelkedő száma a szabálykerülés mellett más objektív okokra is visszavezethető. Például nőtt a díjköteles szakaszok hossza, valamint további etapok váltak fizetőssé. Bartal szerint nem kell különösebben magyarázni, hogy minél több a kontrollpont, úgy nő az esélye annak, hogy jogosulatlanságra bukkannak az illetékesek. Szintén lényegi fejlemény, hogy a NÚSZ egyre szorosabban működik együtt külföldi behajtással foglalkozó partnercégekkel. Ugyanakkor bűnszervezetek is megjelennek a magyar utakon. Jó példa erre az a banda, amely 130 teherautóval fuvarozott, s több milliárd forint útdíjat és közterhet csalt el. Végül az adóhatósággal együtt sikerült őket lefülelni. Bartal Tamás ezért is dolgozik azon, hogy a rendőrséggel és a NAV-val való együttműködés tovább mélyüljön.
Rekordárbevétel
Ezzel párhuzamosan a NÚSZ újabb szigorítások bevezetésére készül. A környezetvédelmi kategóriák ellenőrzéséről van szó, amelyben nagy változás jön. Erre azért van szükség, mert az e-útdíj-rendszerben visszaélhetnek a jármű környezetvédelmi besorolásával. Minél kedvezőbb ugyanis egy motor emissziós osztályozása, annál kevesebb útdíjat fizetnek utána, egyesek pedig a valódinál jobb környezetvédelmi besorolással regisztrálják a járműveiket Magyarországon. Ezt eddig főként a rendőrség ellenőrizte, de ez évtől az Útdíjfizetési Szolgáltató is fokozottan vizsgálódik. A tervek szerint a fejlesztés alatt álló rendszert 2020-tól élesítik. Ezzel már minden kamera előtti elhaladásnál meg lehet majd állapítani, hogy a környezetvédelmi kategória az adott 3,5 tonna feletti járműnél megfelel-e a valóságnak.
„Arra kérjük a külföldi fuvarozókat, hogy töltsenek fel hozzánk bizonyos járműadatokat és okmányokat. Eddig több mint százezer külhoni jármű esetén ennek már eleget is tettek. A magyar rendszámmal fuvarozó vállalkozásoknál erre azért nincs szükség, mert a hazai közhiteles járműnyilvántartásból le tudjuk kérni az információkat. A rendszer felállítását követően minden járművel kapcsolatban szólunk majd az ügyfélnek, ha a környezetvédelmi besorolásnál problémát észlelünk” – magyarázta a társaság vezérigazgatója. Az a külföldi fuvarozó, aki nem tölti fel időben a NÚSZ által kért adatokat, a legrosszabb környezetvédelmi kategória szerint fizet majd útdíjat.
A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató 2018-ban rekordot ért el: 315 milliárd forintos árbevétele hatszázalékos növekedést jelent 2017-hez képest. A száz százalékban állami tulajdonú vállalat fennállásának első öt éve alatt közel 1500 milliárd forint összforgalmat generált. Ez teljes egészében közvetlen költségvetési tétel, amelyet a hazai úthálózat fejlesztésére lehet fordítani. Erre az esztendőre bruttó 370 milliárd forint körüli bevételt terveznek.
Fotós: Vémi Zoltán
