NEM ÉRDEMES CSALNI
Sajnos a csalárd, rossz útra tért vagy csak súlyos pénzügyi slamasztikába került vállalkozók, cégtulajdonos vezetők – talán az 1989 előtti idők rossz beidegződéseként – évtizedeken át azt hitték, hogy következmények, illetve a felelősség legkisebb mértéke nélkül halmozhatnak fel tetemes adósságokat akár másokkal, akár az állammal szemben.
A friss hírek szerint a NAV nem hagyja annyiban ezt a dolgot, már csak azért sem, mert bizonyos esetekben a kft.-k nevében is megjelenő korlátolt felelősség mégsem annyira korlátolt. Leegyszerűsítve: ha a cégvezető és/vagy tulajdonos rosszhiszeműen jár el, akkor bizony a magánvagyonát is per alá vonhatja az adóhatóság. Ez ráadásul nem csak elméleti lehetőség: az elmúlt időszakban több mint kétezer ilyen procedúra indult. Sőt, az idén a NAV rákapcsolt: a hírek szerint még komolyabban lép majd fel az adótartozásokat felhalmozó kft.-k irányítóival szemben. Ez azt jelenti, hogy ez évtől már perelőkészítő ellenőrzéseket is folytatnak majd, amelyekkel még egyszerűbb lesz megállapítani a cégvezetők hitelezői érdekeket károsító magatartását.
NEM LEHET MELLÉBESZÉLNI
Fontos, hogy a leggyakoribb álindokokat – például, hogy a számlákat, iratokat ellopták a kocsival együtt, azok eláztak és hasonlók – immár jó ideje a megvádolt ügyvezetőnek kell bizonyítania, kiemelten abban az esetben, amikor a cég már felszámolás alá kerül!
Bár még ma is sokan úgy gondolják, hogy a korlátozott felelősség miatt a vezető tisztségviselők a saját vagyonukkal nem vagy csak kis részben felelnek a társaság döntéseiért, ez a gyakorlatban nem feltétlenül így van – húzta alá a Mazars nevű, könyvvizsgálattal, számviteli szolgáltatásokkal, valamint adó-, jogi és üzleti tanácsadással foglalkozó szervezet friss elemzésében.
A fő probléma, hogy az adóhatóság a kft.-k esetében gyakran tapasztalja, hogy a vállalkozások szándékosan nem teljesítik adófizetési kötelezettségüket. Ennek oka, hogy úgy gondolják: ha a cégnek nincs lefoglalható vagyontárgya, az ügyeit készpénzben intézi, valamint a magánszemélyekre vonatkozó felelőssége korlátozott, akkor a NAV úgysem tudja behajtani a felhalmozott adótartozást. Mindez azonban nem teljesen igaz – mondta Orosz András, a Mazars együttműködő ügyvédi irodája, a Borsy munkatársa.
Ha egy társaság fizetésképtelenné válik és megkezdődik a felszámolása, akkor a bíróság már a vezetők ezt megelőző ténykedését is vizsgálhatja. S amennyiben bebizonyosodik, hogy ügyvezetői tevékenységüket nem megfelelően látták el, és ezzel a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy meghiúsították a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését, akkor bizony nagy bajba kerülhetnek.
Ha ugyanis a fent vázolt módon megállapítják a képviselők felelősségét, akkor az ügyvezetők magánszemélyként is a teljes vagyonukkal felelnek a cég tartozásaiért. Hitelezőként indíthat pert az adóhatóság is. Mint említettük, az elmúlt években több mint kétezer ilyen, úgynevezett felelősségátviteli per indult országosan. Ezek hatására milliárdos nagyságrendűre becsülhető összegeket voltak kénytelenek megfizetni az elvileg korlátozott felelősségű vezető tisztviselők. Így egyértelművé vált, hogy ez a titulus korántsem jelenti a kft.-k mögött álló magánszemélyek teljes „felelőtlenségét”. Azaz a költségvetési bevételek rovására piaci fölényhez jutó vállalkozások irányítói bírósági határozatok alapján személyesen lesznek kénytelenek megfizetni a jogszerűtlenül szerzett előnyt – fejtette ki a Borsy Ügyvédi Iroda munkatársa.
NINCS KIBÚVÓ?
Sok vezető tisztségviselő sokszor mégis úgy gondolja, hogy ha nem tesz eleget a beszámolókészítési és -letétbehelyezési kötelezettségének, illetve eltünteti a társaság könyvelési anyagát, akkor elkerülheti a felelősségre vonást, hiszen az adóhatóság nem tud majd a vagyontárgyak és pénzek mozgásáról. Nem így van. A jog ilyenkor már alapvetően a rosszhiszemű magatartást vélelmezi, azaz a tisztségviselőknek kell ennek ellenkezőjét bizonyítaniuk. Ha nem sikerül, akkor a felelősségük – lényegében automatikusan – megállapíthatóvá válik.
Mi több – mint a cikk elején írtuk –, a NAV 2019-től már egészen új típusú, úgynevezett perelőkészítő ellenőrzéseket is folytat. Ezek kifejezett célja az eljárásban bemutatható bizonyítékok begyűjtése, mellyel a fenti rosszhiszemű magatartás még könnyebben igazolható lesz.
Az ilyen perek sokat segíthetnek a feketegazdaság visszaszorításában a tilosban járó cégvezetők magánvagyonának kalapács alá kerülésével. Mindez pedig azoknak is intő jel, akik szinte naivan, jóhiszeműen vállalják el zűrös cégek, társaságok vezetését.
NÉHÁNY FONTOS VÁLTOZÁS
A lapzártánk idején lejáró bevallási határidőn túl is érdemes néhány fontos szabályra odafigyelni, amely az új évben módosul.
Változnak a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításának a szabályai. Január 1-jétől egy értékbeli korlátot is vizsgálnia kell a foglalkoztatónak, ha a munkavállaló részére kedvezményes lakáscélú hitelt nyújt. A folyósítás évét megelőző négy esztendőben lakáscélú hitelként adott pénzzel együtt az összeg nem haladhatja meg a tízmillió forintot, ha 2019. január 1-je után nyújtott lakáscélú kölcsönről van szó.
Ez évtől az egyéni vállalkozók a kétszázezer forintot meg nem haladó értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközöknek, nem anyagi javaknak a beszerzésére, előállítására fordított kiadást egy összegben, költségként érvényesíthetik a vállalkozói bevételeikkel szemben.
Adómentes lesz a sportrendezvényre, valamint kulturális eseményre szóló belépőjegy és bérlet, melyet a kifizető a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttat, az éves minimálbér összegéig.
Kedvezően változtak a felsőoktatásban részt vevő hallgatók adómentes juttatásainak a feltételei: adómentes lesz az ösztöndíj, a tankönyv- és jegyzettámogatás, a lakhatási támogatás, a képzés idejére kifizetett juttatás a minimálbér erejéig.
A védett korban (hatvan év felett) elbocsátott köztisztviselők után érvényesíthető lesz bizonyos szocho- és szakképzési hozzájárulási kedvezmény: ez legfeljebb a minimálbér négyszerese lehet, s a mértéke megegyezik a szociális hozzájárulási adó 19,5 százalékos mértékével.
