Nem is olyan rég történt, hogy a pénzügyőrök – miután gyanút fogtak – félreállítottak egy szerb autót a magyar határon. A sebességváltó alól, a kesztyűtartó mögül, illetve az ülések támlájából 18 ezer darab olyan gyógyszer került elő, amely itthon nincs is engedélyezve. Ez az idei fogás még csak nem is számít különösen nagynak. Elvégre tavaly, a Pangea nevű nemzetközi akciósorozat keretében az itthoni hatóságok 160 millió forint értékben 100 ezer darabnál is több hamis tablettát foglaltak le.
Hogy a kamu-gyógyszerkészítményekre óriási az igény, az már jó ideje közismert. Mivel sokan drágállják a patikák árait, jó néhány beteg a szükséges orvosságokat megpróbálja olcsón beszerezni a neten, vagy ha ott nem, akkor egy ismerőstől. Csak azzal nincsenek tisztában, hogy a pénztárcakímélőbb portékák túlnyomó része valójában hamisítvány. Előfordul, hogy nincs is bennük hatóanyag. Jellemző, hogy világszerte kifejezetten jól viszik azokat a malária elleni szereket, amelyek főleg burgonyából és kukoricakeményítőből állnak. Rosszabb esetben viszont a hamisítványban olyan hatóanyagok vagy káros hozzávalók is vannak, amelyek nincsenek feltüntetve a betegtájékoztatón. Például rendre foglalnak le olyan fogamzásgátló tablettákat, illetve köhögés elleni szirupokat, amelyekben erős ópioid található, amely idővel függőséget okozhat és rombolhatja a központi idegrendszert.
Hogy az ilyen hamis szerek világszerte pontosan mekkora bajt okoznak, arról csak az utóbbi időben kezdtünk el átfogó képet kapni. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization – WHO) szerint a szegényebb országokban tíz forgalomban lévő gyógyszerből egy hamisnak számít.
Pakisztánban volt, hogy mintegy 200 ember halt meg egyetlen rossz szívgyógyszer miatt, Kongóban pedig egy hamisított termék forgalomra kerülése után ezrek kerültek a kórházakba. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa: az egyesített adatok szerint az álgyógyszerek miatt a szubszaharai régióban évente 72 ezer gyerek hal meg tüdőgyulladásban és 69 ezer maláriában. Michael Deats, a WHO minőségbiztosítási és gyógyszerbiztonsági projektvezetője viszont azt állítja: épp olyan kockázatos gyanútlan hátterű termékeket venni Afrika feketepiacain, mint nyugaton rendelni az ellenőrizetlen weboldalakról.
Azt, hogy az ember sehol se érezheti magát igazán biztonságban, jól mutatja az Összefogás a Biztonságos Gyógyszerekért nevű szervezet friss jelentése, amely szerint az Egyesült Államokban már 22 államban okoztak haláleseteket olyan orvosságok, amelyekben nagy mennyiségű fentanil volt. Ez egy olyan drog, amely 50-szer erősebb a heroinnál (minderről bővebben lásd A fentanil története című keretesünket).
De hogyan is működnek a szereket gyártó bűnszervezetek? Annyi bizonyosnak tűnik, hogy maga a termelés főleg a fejlődő és a harmadik világbeli országokban zajlik. Nagy-Britanniában például a piacon található hamis gyógyszerek 72 százalékát Indiában, 11 százalékát pedig Kínában gyártják (viszonylag ritka, de Magyarországon is füleltek már le nagyobb gyártókat: tavaly Budapesten négy embert tartóztattak le azért, mert ipari mennyiségben készítettek engedély nélküli készítményeket. A lefoglalt áruk feketepiaci értéke a 600 millió forintot is elérte).
Az ügyletek mögött álló bűnszervezetek egyik bevett „marketingtaktikája”, hogy spamlevelekben árulják a portékáikat. Főleg olyasmikre ajánlanak gyógyírt, amivel az emberek nem szívesen keresik fel az orvosukat: így például sokszor kóros elhízásra, nemi betegségre vagy merevedési zavarokra ajánlanak orvosságot. A Viagra-hamisítványok például világszerte rendkívül jól fogynak. Ami a spameket illeti, a számok ez ügyben óriásiak: volt olyan banda, amelyik az erre kifejlesztett programoknak hála, naponta 50 milliárd levélszemetet küldött szét a világhálón. Sokáig az egyik legnagyobb egy orosz hálózat volt: amikor a helyi hatóságok lefülelték őket, kiderült, hogy a tagok jó része, mintegy 400 ember, amikor épp nem kamuorvosságot sózott az emberekre, akkor zsarolóvírusok terjesztésével foglalkozott, vagyis olyan programokkal, amelyek letiltják a hozzáférést a számítógéphez mindaddig, amíg a tulajdonos nem fizet ki egy borsos váltságdíjat.
A bűnszervezetek gyorsan reagálnak a piaci változásokra: az Egyesült Államokban, amint a biztosítók egy része már nem fedezte tovább az egyik rákgyógyszert, a másolatok máris elárasztották a világhálót.
A „gyilkos orvosságok” visszaszorítása viszont nem egyszerű, mivel nem néhány nagy bűnbanda kezében futnak össze a szálak. Ez az illegális piac roppant mód fel van aprózódva: rengeteg a nagy kárt okozó kishal. Sokszor a feketében utazó üzemek nem is szánt szándékkal gyártanak rossz orvosságokat: inkább az a baj, hogy a hamisítványok gyártóinak nincs meg a megfelelő szakértelmük. Az az igazság, hogy bár a kép tisztul, a pontos helyzetet még most is nehéz feltérképezni, hiszen azt sem tudjuk pontosan, hogy globálisan hányan halnak meg a hamisítványok miatt. Egy nonprofit szervezet, az ASTMH (American Society of Tropical Medicine and Hygiene) évi százezer és egymillió közé teszi az áldozatok számát. Jelenleg a bűnbandák felkutatásában már sok gyógyszergyártó cég is közreműködik.
Az egész történetben talán az a legmeglepőbb, hogy – bár ez roppant ritka – néha maguk az orvosok is besegítenek a hamisítványok terjesztésében. Vegyük csak Diana Anda Norbergs esetét, aki Floridában, egy Palm Harbor-i rendelőben dolgozott. A 2016-ban elítélt szakember 2009-ben kezdett el hamisítványokat rendelni, amiket aztán receptre is felírt. Amikor megtudta, hogy a beszállítói olyan kemoterápiás szereket is árulnak, amelyekből épp a legfontosabb hatóanyag hiányzik, nem zavartatta magát, és további rendeléseket adott le. A védelem állítása szerint pusztán azért, mert az amerikai szereket túl drágának találta. A bíróság közel 6 év börtönre és 848 ezer dolláros (236 millió forintos) pénzbírságra ítélte.
A FENTANIL TÖRTÉNETE
A ma már húszezer embert foglalkoztató Janssen Pharmaceutica alapítója, a belga Paul Janssen bő 50 éve egy Petidin nevű fájdalomcsillapító fejlesztése közben hozta létre a fentanilt: a szert főleg rákbetegeknél használják. Amióta kiderült, hogy súlyos függőséget tud okozni, sok országban csak szigorú orvosi felügyelet mellett lehet használni. A drogkartellek körében kifejezetten népszerűvé vált, mivel sokkal olcsóbb előállítani, mint bármely más ópiátszármazékot. Nemcsak erősebb, de Amerikában már több áldozatot is szed, mint a heroin. A függők száma az USA-ban a 2 milliót is meghaladja. Sajnos egyre sűrűbben előfordul, hogy a hamis gyógyszerekbe is kerül fentanil.
Hamis gyógyszerekben gyakran előforduló káros anyagok
Nehézfém: higanyt, alumíniumot és krómot is találtak már lefoglalt készítményekben. Kanadában van olyan dokumentált eset, amikor egy arzéntartalmú pirula egy nő halálát okozta
Méreg: ritka, de sajnos több esetben is volt rá példa, hogy a hamis orvosságba patkánymérget vagy bórsavat tettek. Panamában egyszer 365 ember halt meg, mert egy köhögés elleni szirupban fagyálló folyadék volt
Ház körül megtalálható anyagok: mivel a hamisított gyógyszerek nem laboratóriumi körülmények között készülnek, gyakran falfesték vagy téglapor is kerül beléjük.
Számok a hamis gyógyszerek világából
Az álorvosságok miatt a szubszaharai régióban évente 72 ezer gyerek hal meg tüdőgyulladásban és 69 ezer maláriában
Az ASTMH az áldozatok számát világszerte évi 100 ezer és 1 millió közé teszi
Volt olyan hálózat, amely a kamuorvosságokat propagáló levelekből naponta
50 milliárd darabot küldött szét a világhálón
A Nagy-Britanniában kapható hamis gyógyszerek 72 százalékát Indiában,
11 százalékát pedig Kínában gyártják.
Borítófotó: Szingapúri patika. Az ázsiai ország az illegális gyógyszerek egyik nagy elosztó központja
