OFFLINE VS. ONLINE
Dubaj tényleg a legek városa. A legmagasabb épület, a legnagyobb óriáskerék és a vezető nélküli metrók leghosszabb hálózata is itt található. Talán nem is annyira meglepő, hogy a világ egyik legnagyobb bevásárlóközpontja szintén itt fekszik, méghozzá épp az égig nyúló Burdzs Kalifa tövében. A Dubai Mallt, bármilyen hihetetlenül hangozzék, egy átlagos évben többen keresik fel, mint New York városát. Tavaly is több mint nyolcvanmillióan tértek be a mintegy ezerkétszáz bolt egyikébe. Az ötven focipálya nagyságú épületben van egy tengeri akvárium, egy 71 ezer négyzetméteres vidámpark és egy 22 vásznas mozi is. Akik bejönnek, még egy 155 millió éve elpusztult hétméteres dinoszaurusz csontvázát is megcsodálhatják. A Dubai Mall népszerűsége nagyobb, mint valaha: a nyitás óta majdnem a triplájára ugrott a látogatók száma.
KISKERESKEDELMI APOKALIPSZIS
Az egyesült államokbeli bevásárlóközpontok már nem ilyen szerencsések. Az évek óta tartó bezárási hullám csak nem akar véget érni. A becslések szerint a mintegy ezer mallból közel kétszáz csuk be a következő években. A már lezárt épületek jó része olyan, mintha hirtelenjében valami posztapokaliptikus sci-fi díszleteivé vált volna. A Rolling Acres Mallban, mivel több helyen leszakadt a tető, telente hó borítja a belső tereket. A kansasi Metro North Shopping Center is úgy néz ki, mintha évtizedek óta magára lenne hagyva, pedig „csak” öt esztendeje húzták le a rolót, miután évi kétmillió dolláros veszteséget termelt a tulajdonosnak. Az üzletek előtt mindenfelé beázások és széttört üvegek, a mozgólépcsők pedig úgy néznek ki, mintha valaki csákánnyal esett volna neki a berendezésnek. Seph Lawless fényképész, aki országszerte rendszeresen felkeresi az üres bevásárlóközpontokat, azt mondta, hogy ez volt a legfélelmetesebb, amelyben valaha járt. Na de nézzük, mit jelent ez a trend a számok nyelvén.
Magára hagyott bevásárlóközpont Ohióban. Sokszor nincs pénz a kiüresedett ingatlanok hasznosítására
Először is az elmúlt bő húsz évben mintegy négyszáz bevásárlóközpontra került lakat a tengerentúlon. A problémát odaát a kiskereskedelmek apokalipsziseként szokták emlegetni. A gond ugyanis az, hogy sokkal több üzlet zár be, mint amennyi kinyit. Ha csak az idei adatokat nézzük, akkor a márciusi információk szerint az USA-ban 2264 kiskereskedelmi bolt nyitotta meg a kapuit, viszont 4810 szűnt meg. Jellemző, hogy a kifejezetten neves márkák – mint a Tesla, a Victoria’s Secret vagy a Gap – sorra vonulnak ki a plázákból. Márpedig a hiányuk sokszor egy negatív spirálba löki a mallokat. Az okok ismertek: amikor a női ruházattal foglalkozó Francesca’s-láncnál az idén bejelentették, hogy harminc-negyven üzletet felszámolnak, rögtön megjegyezték: szeretnének inkább az online értékesítés területén erősíteni. Az e-kereskedelem elképesztő méretekben növekszik az Államokban: az Internet Retailer adatai szerint tavaly az amerikaiak 517 milliárd dollárt (mintegy 165 187 milliárd forintot) hagytak a netes üzletekben, tizennégy százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A fizikai és a világhálós boltok ádáz harcot vívnak, s egyelőre úgy tűnik, hogy az internet kiütéssel győz. A shopping centereknek ráadásul más nagy ellenségei is vannak: méghozzá olyan sikeres áruházláncok, mint a Walmart, a Target vagy a Best Buy.
June Williamson urbanisztikai szakember szerint eleve az a probléma, hogy Amerikában egészen a 90-es évek közepéig túl sok bevásárlóközpontot építettek. Már bő húsz éve elértek ahhoz a ponthoz, ahol a piac elkezdte felzabálni magát. Minden egyes új hely legalább kis részben tönkretette a közeli plázák üzletét. Mindez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy Amerikában a mallok teljesen megszűnnek. Inkább csak egy nagy fokú konszolidáció után a meglévők át fognak alakulni. Olyan szolgáltatásokat nyújtanak majd, amelyeket az online térben nem lehet elérni. Ez a folyamat már be is indult: az USA-ban a bevásárlócentrumokban működő klinikák száma már 2011 és 2016 között is tizenöt százalékkal nőtt. Williamson úgy véli, idővel egyre több iroda, lakás, könyvtár és templom nyílik a plázákban. (Már most is vannak olyan helyek, amelyek szinte teljesen egyházi épületté váltak. Ilyen például a michigani Grand Village Mall.) A szórakoztatás és a kikapcsolódási lehetőségek is egyre fontosabb szerepet kapnak. Emiatt a bevásárlóközpontokban az élményparkok száma is ugrásszerűen megnőhet.
HAZAI HELYZET
Európában az amerikai gondoknak egyelőre a nyomát se látni. Aki az öreg kontinensen akar omlásveszélyes bevásárlóközpontokat fotózni, annak nehéz dolga van. Nyugat-Európában mindössze annyi érezhető, hogy a piac lassacskán kezd telítődni. Közel két évtizeden át a kontinensen egy átlagos esztendőben 5,4 millió négyzetméternyi ilyen komplexum épült. Ez a mutató várhatóan ebben az évben lejjebb megy 3,5 millióra.
Ahogy a környező országokban, úgy a piac itthon is jó év elé néz. Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének a főtitkára a Figyelőnek elmondta: a meglévő egységekre az esetleges bővítés, újrapozicionálás, a szolgáltatások magas szinten tartása és a felújítás lesz a jellemző. A plázákban lévő divatszegmens esetében megállapítható, hogy tovább erősödnek a nagy bérlők, vagyis azok a kereskedők, amelyek jellemzően országosan több bevásárlócentrumban, nagy alapterületen vannak jelen. Jellemző ezen üzlettípusra, hogy még terjedelmesebb alapterületet igényel, a tulajdonosaiknak ugyanis további expanziós terveik vannak. A plázák üzemeltetőinek is kedvező ez a folyamat. A nagy alapterületű, láncba szerveződő üzletek növekvő forgalmat generálnak.
Sok bevásárlóközpontban lejárnak a bérleti szerződések, és ez a változás lehetőséget ad az optimalizációs folyamatoknak.
Emellett szignifikáns átalakulás várható a gasztronómia területén, mind minőségileg, mind mennyiségileg. Új food court koncepciókat és fejlesztéseket vettek tervbe.
A főtitkár leszögezte: új projekt az elmúlt években nem valósult meg, holott földrajzilag mind országosan, mind Budapesten lenne lehetőség további beruházásokra. Ez évben egyedül a Futureal fejlesztésében megvalósuló Etele Plaza építési munkálatai folynak.
Balatoni Judit szerint nagyban elősegítené a bevásárlóközpontok fejlesztésének és felújításának ügyét a plázastoprendelet kormányzati újragondolása. Elmondása szerint a jelenlegi tulajdonosok működési szempontból biztonságban tudhatják magukat. Nő a vásárlói kedv és a forgalom, magas a bérbeadottság szintje, a forint/euró árfolyam pedig stabilizálódott, ezért a bérlők jól kiszámítható pályán mozognak.
Borítófotó: Az épülő Etele Plaza. Itthon jól fut a bevásárlóközpontok szekere
