GÓRCSŐ ALATT A TECHÓRIÁSOK
A digitális techóriások valójában politikai aktorként viselkedve egy politikailag korrekt liberális monokultúrát szándékoznak létrehozni a virtuális térben, „felhőalapú digitális hatalomgyakorlásuk” pedig vetekszik az állami szuverenitással – mutatott rá két alapvető problémára egy nyilatkozatában a Facebook és társai kapcsán Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója. A világszinten is élénk vitákat kiváltó, a szuverén államokat komoly kihívások elé állító problémakör a minap azért került ismét a nemzetközi közvélemény fókuszába, mert kiderült, illetve bebizonyosodott a közszájon forgó gyanú: a különböző alkalmazások az okostelefon mikrofonján keresztül kvázi lehallgatnak minket. Ezt követően az elhangzottakat – úgymond – hirdetések formájában látjuk viszont a készülékünkön. Vagyis ha sokat beszélgetünk valakivel mondjuk az utazásainkról, akkor turisztikai ajánlatok fogadnak minket a képernyőn.
Ezt a technológiát leplezte le az Ír Adat-védelmi Bizottság, majd a Bloom-berg-nek a Facebook elismerte: hanganyagot gyűjtöttek a felhasználóikról, majd külsős cégek bevonásával leiratokat készítettek a fájlokról. Az így szerzett információt mesterséges intelligencia elemzi, hogy a profilok pontosításával jobban felmérje a fogyasztói igényeket. A mesterséges intelligencia fejlesztéséhez kellettek a hanganyagok leiratai, azok alapján vizsgálták ugyanis a rendszer hatékonyságát. Ez a hivatalos verzió. Később annyit pontosítottak az illetékesek, hogy Európában nem folytattak le ilyen teszteket, ráadásul ezzel a gyakorlattal már mindenütt felhagytak – ebből a Politico szerint az következhet, hogy a dublini székhelyű hatóság mégsem vizsgálódik az ügyben. Ez azonban lapzártánkig nem dőlt el. Adódik a kérdés, hogy miért az írek. A válasz egyszerű: a cég európai központja Dublinban van bejegyezve.
Az ügy itthon is hullámokat vert. A Facebooknak írásbeli garanciát kell adnia arra, hogy nem adja ki a felhasználók beszélgetéseit harmadik félnek, és ha ez nem történik meg, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) ideiglenes intézkedésként megtiltja az adatok kiadását – közölte Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy a Facebook által vállalt garanciák nem biztosítanak kellő védelmet, a NAIH Magyarország területén meg fogja tiltani az adatkezelést. Azaz a beszélgetések kiadását.
A kormány ettől függetlenül komolyan veszi a kérdéskört. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a következő évtizedek egyik legnagyobb kihívása lesz, hogy miként lehet szabályozni, illetve korlátozni a multinacionális vállalatok túlhatalmát. Az Igazságügyi Minisztériumban munkacsoport alakul a kérdés áttekintésére, hogy meddig terjed a véleménynyilvánítás és a techcégek által gyakorolt cenzúra szabadsága, mi a helyzet az adózás, az adatvédelem terén. E vállalatok profiljából következően legalább uniós szintű újragondolásra lenne szükség, ebbe az irányba mutatnak is jelek az Európai Bizottság új elnökének nyilatkozatai nyomán, ám ettől függetlenül az egyes nemzeteknek szintén lehet dolga az ügyben.
Ezt ismerte fel a magyar kormány. Ez azért is fontos, mert Magyarországon jelenleg 5,4 millióan használják a Facebookot, 1,9 millióan az Instagramot. Vagyis a társadalom döntő százalékát érinti a téma.
