ÁTALAKULÓ KUTATÓHÁLÓZAT
Stagnáló innovációs teljesítménnyel a huszonharmadik helyre csúszott vissza Magyarország az Európai Bizottság által összeállított Európai innovációs rangsorban – derült ki a közelmúltban. Erre a tényre is utalt Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára az akadémiai kutatóhálózat sokat vitatott átalakításáról szóló kormányzati előterjesztés országgyűlési megszavazása előtt. A helyezés azért is fontos körülmény, mivel az ellenzék részben az MTA-hoz még az ötvenes években csatolt kutatóintézeti hálózat jó teljesítményével indokolta a beavatkozás szükségtelenségét.
A szaktárca szerint a jelenlegi kutatás-fejlesztési és innovációs, azaz k+f+i rendszer nem képes megteremteni a Magyarország versenyképességének növelése érdekében szükséges társadalmi és gazdasági hasznot, „itt az ideje a változásoknak, az intézményrendszert és a finanszírozást is meg kell erősíteni”.
Utóbbi kapcsán érdemes rögtön megjegyezni: már jövőre mintegy 32 milliárd forinttal többet szán az állam a területre. Ez ellen persze nem „formálódott” tiltakozás, a kutatóhálózati reform kapcsán azonban bőven. Az üzengetésekkel, szivárogtatásokkal és alighanem félreértésekkel is terhelt elmúlt évet kvázi lezárta a parlamenti előterjesztés elfogadása, ám a még aznapra összehívott tüntetés jelzi: a politikai ellenállás nem szűnt meg teljesen ezzel. Mindazonáltal Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke korábban azt mondta, hogy amennyiben hatályosul a törvény, azt kénytelenek lesznek végrehajtani.
A döntés értelmében az Országgyűlés új szervezeti és finanszírozási modellt hozott létre a kutatás-fejlesztési és innovációs ágazat számára: „A változtatások célja Magyarország versenyképességének növelése, a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeinek a megteremtése.” Ennek érdekében az MTA kutatóintézeti hálózatának a működtetése átkerül az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz, ugyanakkor a módosítások az Akadémia köztestületi státuszát nem érintik. Az új hálózat a költségvetési törvényben önálló költségvetési fejezetet képez, és minden ellenkező híreszteléssel szemben nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá. A parlament létrehozta a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot is, amely kizárólag a miniszterelnöknek felelős testületként felügyeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal alapjának a működését, továbbá véleményt alkot a kormány k+f+i tevékenységével kapcsolatban.
De ez még nem minden. A szaktárca szerint a hazai innovációpolitikának három fő kihívásnak szükséges megfelelnie a következő időszakban: el kell érni, hogy növekedjen az állami finanszírozású kutatóhelyek kutatási eredményeinek a gyakorlati hasznosítása, hogy javuljon a hazai vállalkozások, elsősorban a kkv-k alacsony szintű innovációs teljesítménye, s hogy erősödjön az együttműködés a k+f+i rendszer szereplői között. Az akadémiai törvény elvileg ezeket is célozza, ám még hátravan a megvalósítás.
Borítófotó: ellenzéki képviselők tiltakozása az MTA-törvény elfogadása ellen. Racionalizálják a kutatóhálózatának működését
