VÁLTOZÁSOK A KONTINENS EGÉN
A 70-es években alakult Germania pár hónapja még Németország egyik legnagyobb légitársasága volt. Fénykorában évente két és fél millió utas szállt fel a járataira. A Malév megszűnése után sok magyar pilóta és utaskísérő helyezkedett el a cégnél. Az idén azonban a nagy múltú vállalat csődbe ment. Az okok a szokásosak: részben a növekvő üzemanyagárak miatt a társaság fizetésképtelenné vált. Közleményük szerint a karbantartási költségekkel és az euró/dollár-árfolyamváltozással is meggyűlt a bajuk.
FULLASZTÓ ÁRVERSENY
Hasonló esetekből egyre több akad mostanság, hiszen ez évben zárt be a brit Flybmi és a hosszú diszkontutakra specializálódott izlandi WoW Air is. Utóbbi tavaly vette át Berlinben az év fapados légitársaságának járó díjat. Üzleti modelljüket az egész szakma ünnepelte: alacsony árért hosszú utakat is vállaltak, a reykjavíki központjukból pedig húsz célállomást tudtak elérni Európában és Észak-Amerikában. Márciusban viszont már teljesen beszüntették a működésüket. Vagyis ez az év pont úgy kezdődött, ahogy a tavalyi befejeződött.
Szigorúan a teljesség igénye nélkül a 2018-ban felszámolt európai légitársaságok sorában ott találjuk a finn NextJetet, az ASL Airlines Spaint, a német Azur Airt, a belga VLM Airlinest, a brit Cello Aviationt vagy a norvég FlyVikinget.
Persze nem arról van szó, hogy az európaiak nem akarnak repülni: sőt a jegyeladások folyamatosan nőnek. Épp csak az a gond, hogy miközben óriási az árverseny, emelkednek a fenntartás költségei. A kerozin ára okozza a legnagyobb problémát, de a bérek kifizetése és a folyamatos sztrájkok is egyre jobban megnehezítik a társaságok dolgát. A gazdaságos működést lassan már csak a nagyok engedhetik meg maguknak. A kicsikkel szemben ugyanis a piaci óriások például tudnak új, kis üzemanyag-fogyasztású gépeket vásárolni.
A NAGYOK JÓL JÁRNAK
Hogy az európai piacon működő légitársaságok komoly gondok elé néznek, az először 2017-ben vált teljesen egyértelművé, amikor három nagy cég – az Air Berlin, az Alitalia és a Monarch – is a csőd szélére került. Azóta a folyamatos bezárások a mindennapok részei lettek. Néhány nehéz helyzetben lévő céget az UBS elemzője, Jarrod Castle már csak „zombi társaságnak” hív. Elmondása szerint néhány szereplő ugyanis az állami hátszélnek vagy egy bőkezű tulajdonosnak hála sokkal tovább életben marad, mint az indokolt lenne. Előfordul, hogy az optimista befektetők a veszteségek ellenére abban reménykednek, hogy idővel fordul a széljárás, és a vállalat nyereségessé válik. De általában hiába számítanak erre. A „zombi társaságok” végül rendszerint kimúlnak.
Az európai óriások – mint a Lufthansa, a British Airwayst is működtető International Airlines Group vagy a Ryanair – persze csak örülnek a helyzetnek, hisz minden kivonuló szereplő lehetőséget ad a terjeszkedésre. Sokszor a tönkrement kicsik pedig nagyobb szereplőkbe olvadnak. Csak hogy egy példát említsünk a közelmúltból: az Air Moldova például úgy kerülte el a csődöt, hogy beolvadt a román Blue Airbe.
AMERIKÁT KÖVETJÜK
Az öreg kontinensen most valami hasonló történik, mint az USA-ban a 2000-es évek elején. A piaci konszolidáció következtében a tengerentúlon alaposan megfogyatkoztak a légitársaságok. Mindössze négy vállalat uralja a piac nyolcvan százalékát, de Amerikában még a kisebbekkel együtt sincs hatvannál több cég. Ehhez képest Európában a tíz legnagyobb szereplő is csak a torta hetven százalékát tudja kinyesni magának, összesen pedig 130-nál is több társaság versenyez egymással. Az Egyesült Államokban, mióta tisztult a piac, az árrések is megnőttek. Vagyis az utasok nem biztos, hogy jól járnak a mostani megszűnésekkel, mert hosszú távon a konkurensek visszaszorulásával az árak is növekedésnek indulhatnak. Arról, hogy az amerikai típusú konszolidáció pontosan meddig tart, megoszlanak a vélemények. A Bernstein elemzőcég szakértője, Daniel Roeska szerint akár tíz évig is elhúzódhat ez a folyamat. Kérdés, hogy a fennmaradó nagyok közt ott lesz-e a budapesti székhellyel működő Wizz Air is. Az mindenesetre biztató jel, hogy az idei első negyedévben az európai légitársaságok körében a Wizz Airnél nőtt a legnagyobb arányban az utasok száma: összesen 11 százalékkal, 7,6 millióra.
