HITCHCOCK A NAPPALIBAN | Amerikában a Pentagon vírussal fertőző rovarok hadseregét szeretné létrehozni. Ez a fejlemény több mint aggasztó.
Akár az egy év híján százhúsz esztendeje, Londonban született angol filmrendező, forgatókönyvíró és producer, Alfred Hitchcock posztumusz rémálma is megelevenedhet az emberi felelőtlenség miatt, csak éppen most nem a filmvásznon, hanem a színtiszta valóságban. Hitchcock az Egyesült Államokban hunyt el, megérve a nyolcvan esztendőt, bár azt valószínűleg jó ideig nem tudta, hogy a halálban a pupilla nem összeszűkül, hanem kitágul. Legalábbis ez derül ki egyik híres filmje, az 1960-ban bemutatott Psycho megtekintésekor. A rémület mesterének a pályafutása ettől persze még vitathatatlanul töretlen és egyedülálló a filmművészet történelmében. Másik rémisztő alkotása, a három évre rá bemutatott Madarak is ugyanilyen kultikus produkcióvá vált, egészen hátborzongató például, ahogyan az egyre növekvő madársereg rátámad az emberekre.
Most valami nagyon hasonlót idézhet elő az, amivel az Egyesült Államokban bizonyos tudósok kísérleteznek. A Livescience.com oldalon megjelent írásnak mindenesetre már a felvezetése is sokat sejtető: „A Pentagon szeretné létrehozni a vírussal fertőző rovarok hadseregét. A tudósok aggódnak.” Érthető – tehetnénk hozzá a cikket olvasva. Már csak azért is, mert ez az izgalom nem valami földönkívüliekkel foglalkozó önjelölt hős, a bolygót elmeállapottól függően éppen megmenteni vagy elpusztítani akaró fickó blogján jelent meg. A Live Science ráadásul a Pentagon, az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma kutatási programjára hivatkozik, amelynek a neve: Szövetséges rovarok – és be is szúrja a program linkjét.
A tárca kutatásokért felelős részlege, a Defense Advanced Research Projects Agency (DARPA) által finanszírozott projektben nem kevesebbet próbálnak elérni úgynevezett CRISPR-szerkesztési technikákkal a derék, hiperlelkes jenkik, mint hogy rovarok – konkrétan levéltetvek – szervezetébe genetikailag megpiszkált, szóval génszerkesztett vírusokat juttassanak. No nem népjólétileg; ha már a Pentagon programjáról van szó, akkor nem kell sok fantázia elképzelni, valójában miféle célzattal. A hivatalos indoklás szerint persze annak érdekében tennék ezt, hogy a génpiszkált ízeltlábúakat aztán szélnek eresztve befolyásoltassák velük a mezőgazdasági termés mennyiségét, minőségét stb. Ha például egy kukoricatáblát váratlan szárazság ér, avagy hirtelen kórokozónak lesz kitéve, „egy genetikailag módosított vírust hordozó levéltetűsereg lassítaná a növény növekedési ütemét”. A kutatás kezdete óta a molekuláris és szintetikus biológia szakértő csapatai olyan technikai áttöréseket értek el, amelyek a növényvírus-szerkesztés és a vektorbiológia alapvető ismereteit adják, a projekt ezekből épül tovább. A DARPA hangsúlyozza a biológiai biztonságot ebben a programban. Állítják: minden munkát zárt laboratóriumokban, üvegházakban vagy más rögzített létesítményekben végeznek.
Attól eltekintve, hogy az ilyen „hibrideknek” már az ókori egyiptomiak is örültek volna, az ötlet őszintén szólva elég meredek. Örülök, hogy a Live Science megírta: a terv irányában szkeptikus tudósok szerint is az. Ők azt mondják, ez az egész hókuszpókusz jóval egyszerűbben is elintézhető lenne. Én pedig azt kérdezem: van valaki, aki komolyan veszi, hogy az USA-ban, ahol a hagyományos génmódosítást sem tiltják, valóban „rovar szövetségesekre” lenne szükség? Ahol kukoricából most is 378 millió tonna termett, ami minden idők második legnagyobb termése? A tudósok még rá is paráznak a dologra, egyébként teljesen jogosan. Azt állítják, hogy a rovarok akár biológiai fegyverré is válhatnak. Silja Vöneky, a németországi Freiburgi Egyetem nemzetközi jogi professzora szerint „a rovarok vektorként történő felhasználása a betegségek elterjedése érdekében egy klasszikus biológiai fegyver”. Blake Bextine-t, a Szövetséges rovarok programigazgatóját ez mondjuk kevésbé érdekli. „Bármikor, amikor új, forradalmi technológiát fejlesztesz, léteznek olyan lehetőségek, amelyek mind támadó-, mind védekezőképességet jelentenek – mondta a szakember a Washington Postnak. – De amit mi teszünk, hogy pozitív tulajdonságokat nyújtunk a növényeknek… Biztosítani akarjuk az élelmiszer-biztonságot, mert az nemzetbiztonság a szemünkben.”
Mivel tüntettek már ki titkos ügynököket, ugyanúgy, ahogyan tömeggyilkosokat is, simán el tudom képzelni, hogy a rovar szövetségesekre alapozó kísérletet kifundálók – ahogy a Karolinska Institute nemzeti identitását mostanában elnézem – nemsokára megkaphatják ötletükért akár még a legnagyobb tudományos elismerést, a Nobel-díjat is. Nem az irodalmit sajnos, hanem a természettudományost. Szegény Alfred Nobel, biztosan ezt akarná? Szilárd Leó biztosan nem azt akarta, ami az atombombával végül megtörtént, mert megpróbálta elérni, hogy a nukleáris fegyvert ne vessék be Japán ellen, de igyekezete sikertelen maradt. Ne feszegessük most Pearl Harbort. A lényeg, hogy Szilárd Leó Albert Einsteinnel és másokkal együtt 1946-ban megalapította az Atomtudósok Válságbizottságát (Emergency Committee of Atomic Scientists), mert úgy vélték: az atombomba-készítés nem titok, így bármelyik kormány hozzájuthat, de a fegyver ellen nincs orvosság, ezért azt nemzetközi ellenőrzés alá kell vonni. Volt tehát néhány tudós – köztük magyar szakemberek –, aki, bár teljes erőből dolgozott a felfedezésen, mégis a végletekig harcolt annak katonai felhasználása ellen.
Kérdés, milyen sikerrel ellenkeznének a szövetséges rovarok „atyjai” akkor, ha kis védenceiket emberi élet kioltására alkalmas vakcinával fertőznék meg, úgy, hogy bennük ne essen kár, csak az emberben. A „vektorok” levéltetvek helyett lehetnek akár szúnyogok vagy legyek is. Nincsenek illúzióim. A drónok is hathatós segítséget nyújthatnak a polgári élet számos területe mellett például a harcászatban. Csakhogy míg a drónok irányíthatók, a rovar szövetséges arra tart, amerre az „esze” viszi. Vissza is repülhet a küldőjére, akár a jól eldobott bumeráng. Hacsak nem éppen rovar méretű minidrónról, irányítható robotrovarról beszélünk, mert erre is van már ötlet az ízeltlábúak rohamos pusztulása miatt. Ami újabb horror, hiszen ezek a kis lények a haszonnövények harmadát porozzák be. Vagyis, ha tényleg eltűnnének, nem biztos, hogy lenne időnk sokat gondolkodni azon, hogyan tovább.
