ÍGY KERÜLHETŐK EL A SÚLYOS BÍRSÁGOK
Azt gondolnánk, hogy a gazdasági bővülés, az egyszerűsödő és jelentősen olcsóbbá váló foglalkoztatási formák csökkentik a fekete- és a szürkemunka arányát. Ám az élet sokszor rácáfol az elméletekre. A legfrissebb adatok szerint éppen ellenkező a helyzet: kissé növekszik a feketén történő foglalkoztatás. Igaz, nyilván a foglalkoztatás magasabb szintje, a jelentős munkaerőhiány okán most az ügyeskedők is többen vannak, hiába egyszerűsödtek, javultak és olcsóbbodtak a munkáltatás feltételei.
A Pénzügyminisztérium friss jelentése szerint az idei első fél évben 9700 foglalkoztatót ellenőriztek a munkaügyi és más hatóságok. Érdekes, hogy kétharmaduknál, azaz mintegy 6400-nál tártak fel munkaügyi szabálytalanságokat! Ennek következtében bő 215 millió forintnyi munkaügyi bírságot róttak ki.
Nem meglepő adat, hogy a fekete- és a szürkefoglalkoztatás az építőiparban a legelterjedtebb. E szektorban a 2017. első félévi adatokhoz képest három százalékponttal, 35 százalékra emelkedett a bejelentés nélkül dolgozók aránya. Ám mint jeleztük, az ágazat elképesztő felfutásban van, és igyekszik mindenki minden megoldással embert szerezni, így az sem kizárt, hogy a sok vendégmunkás esetenkénti megbízása miatt fordul elő valamivel több szabálytalanság.
További érdekesség, hogy a személy- és vagyonőrök körében is nagy a feketefoglalkoztatás aránya: ezen munkakörök 17 százalékában találtak a hatóságok illegálisan alkalmazottakat. E szektort a vendéglátás követi, ahol a dolgozók közel 15 százaléka nem volt bejelentve az ez év januárja és júliusa közt lefolytatott ellenőrzésekkor, aztán a kereskedelem jön 10 százalékkal.
De közel sem csak a munkások feketén való foglalkoztatása gyakori probléma. Ha a bejelentéssel kapcsolatos szabályokat be is tartják, akkor is igen jellemzők a pihenőidővel, valamint a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos törvénysértések. A „legnépszerűbb” kihágás a munkaidő-beosztás hiánya volt. Emellett a dolgozók munkaideje sokszor meghaladta a napi vagy a heti megengedett legmagasabb értéket is.
HOGYAN ELLENŐRIZNEK?
Ilyen rendetlenség esetén nem árt, ha az üzleti döntéshozók felkészülnek a vizsgálatokra. Mert hát a valóságban nem úgy mennek a dolgok, mint a Munkaügyek című komédiasorozatban…
Az ellenőröknek joguk van az iroda- vagy munkaterületről addig senkit ki nem engedni, amíg a viszonyok nem tisztázottak. Persze a papíralapú vagy szoftveres munkaerő-, illetve munkaidő-nyilvántartás az, amit elkérnek. Bárkinél, akinek saját munkaasztala, munkavégzési pontja, előírt munkaideje van, bizony az álalvállalkozói jogviszonyokat gyorsan valódi munkaviszonnyá minősíthetik a felügyelők, a vitás esetek megítélése pedig a fenti feltételek fennállása esetén jobbára a hivatal álláspontja felé „billen”.
Szimplán városi legenda az is, hogy a munkaadók olyan átlátszó indokokkal is megúszhatják az eljárást, mint hogy az illető csak ma kezdett, éppen beugrott és hasonlók, hiszen a munkaügyi felügyelők jellemzően több évtizedes tapasztalattal érkeznek egy-egy helyszínre.
HOGYAN KÉSZÜLJÜNK RÁ?
A munkaügyi ellenőrzés terén nincs jó recept, hiszen jellemzően meglepetésszerű. Problémás, kétséges esetekben ráadásul a munkavállalót is megkérdezik, így az ellentmondások azonnal kiütköznek. Ezért a legfontosabb, hogy még a vizsgálat vihara előtt készítsük elő „az esernyőt és az esőkabátot”.
A legfontosabb – különösen nagyobb létszámú cégnél – minden munkatárs szerződésének, munkaidő-nyilvántartásának és státuszának rendbetétele. Nem kell félni attól sem, hogy egyes kollégákat alvállalkozókká vagy akár távmunkássá – illetve ilyen alvállalkozókká – tegyünk, csak ez esetben pontosan ki kell jelölni a feladatokat, s szakértőkkel leegyeztetni, mi az, amit megtehetünk. Sok esetben az egyszerűsített foglalkoztatás is megoldás lehet.
AUDIT A MEGOLDÁS
Igen fontos az életszerűség: egy bolti eladónak, egy sofőrnek, egy recepciósnak, helyhez kötött irodai vagy más, klasszikus munkavállalónak nem érdemes különböző nyakatekert módon alvállalkozói szerződéseket szerkeszteni. Cégvezetőként ugyanis kevés esélyünk van megvédeni az életszerűtlen álláspontunkat. Ugyanakkor egy értékesítési munkatársnak, aki az országot járja, nincs is szüksége arra, hogy az irodában asztala vagy a helyiséghez belépőkártyája legyen. Ott neki lehet látni a vállalkozói jogviszony kialakításának, ha épp ez az ára annak, hogy más területet kifehérítsünk.
A lényeg, hogy minden egyes kolléga státusza rendezve legyen, és az életszerűség se sérüljön. A legelterjedtebb azonban, ha kérünk a cégünknél egy úgynevezett munkaügyi auditot, mellyel a bírságok nagy részét egész egyszerűen megspórolhatjuk!
ÍGY FOLYIK AZ ÁTVILÁGÍTÁS
Az auditot végző, ezzel megbízott vállalkozás adatot gyűjt. Éppen azokat a munkajogi papírokat kéri be, amelyeket a munkaügyi felügyelők is szoktak. Ilyenek a munkaszerződések, a tájékoztatók, a tanulmányi szerződések, a munka- és pihenőidő-nyilvántartások. Ezek alapján megnézik a hibákat, például az érvénytelen kitöltéseket a szerződésben, a nyilvántartások hiányos vagy helytelen kezelését. Sőt, a jogsértő személyes adatkezelési esetekre vagy a nyilatkozattételi és adatszolgáltatási hiányosságokra is odafigyelnek.
ERRE FIGYELJEN!
Jó tudni, hogy ez év második felében a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati ágazat mellett az élelmiszer- és italgyártó vállalkozásoknál lesznek a kiemelt munkaügyi ellenőrzések.
Mit vizsgálnak pontosan? Főként azt, hogy be vannak-e jelentve a dolgozók, és/vagy a munkaerő-kölcsönzés szabályos-e. Emellett azt is megnézik, hogy például az előírt írásbeli tájékoztatási kötelezettségnek eleget tett-e a munkaadó, vagy épp a munka-, pihenőidővel, a szabadságolással és a munkabérekkel kapcsolatos szabályokat betartotta-e. Szabálytalan például az a gyakorlat is, ha a foglalkoztató a dolgozókra bízza, ki mikor jön be, ezt a cégnek kell meghatároznia!
Sokszor az is igaz, hogy azért kap ellenőrzést egy társaság, mert egy vagy több munkatársát „rossz szájízzel”, vitás módon küldte el. Ilyenkor a sértett bejelentést, panaszt tesz a hatóságnál, ami azután megnöveli a vizsgálódás esélyét.
