MAGYARORSZÁG AZ ÉLVONALBAN
Nagy divat nálunk a pesszimizmus. Sokan és sokat keseregnek azon, hogy ilyen vagy olyan mutató alapján nem vagyunk elég jók. Azokat a területeket pedig, ahol kiemelkedőt nyújtunk, alig vesszük észre. Pedig a jövő gazdaságának egyik kulcsszektorában, az ötödik generációs mobilhálózatok (5G) terén a világ úttörői közt vagyunk! Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az elmúlt év összes történése, amely ezen a szakterületen végbement.
Január végén elértünk egy újabb mérföldkövet. Zalaegerszeg belvárosában működni kezdett egy ötödik generációs mobiltelefon-átjátszó tesztállomás. Itt a hírek szerint már élesben tesztelik azokat a prototípusokat – többek közt 5G-s routereket –, amelyek rövidesen mindennapi üzembe állnak. A szakértők azt vizsgálják a következő hónapokban, hogy a fejlett 4G- és az új 5G-hálózatok miként működnek egymás mellett. (A Telekom egyébként már 2017 októberében is tesztelt ötödik generációs kapcsolatot.)
A projekt pedig nem független attól, hogy várhatóan ősszel hivatalosan is megnyitja kapuit a Zalaegerszeg melletti Zala Zone járműipari tesztpálya, amelyet már részben 5G-s hálózat szolgál majd ki. Sőt, értesüléseink szerint azt is tervezik, hogy a közeli főút szintén kap olyan szenzorokat, amelyek révén az önvezető járművek – emberi felügyelettel persze – kipróbálhatják a valós közlekedési viszonyokat is. (A pályára egyébiránt olyan nagy igény van, hogy már tavaly ősszel, a félkész létesítményben, a már meglévő egyes útfelületeken is zajlottak önvezetőautó-tesztek.)
MINDENKI NYOMUL
Visszatérve a mobilhálózatokra: hasonló, ötödik generációs mobilhálózatot a Vodefone is tesztelt tavaly -szeptem-ber-ben Siófokon, az Internet Hungary konferencián. Mi több, a hazai Telenor is nagyon előrehaladott 5G-kísérleteket folytat jó ideje. S nem mellékes az sem, hogy hazánk már a 4G és annak újabb változatai terén is a világ legjobbjai közt van. A független OpenSignal nevű szervezet felmérése szerint Európában a három, világszerte pedig az öt legjobb között volt tavaly a magyar mobilinternet lefedettsége és tényleges sávszélessége!
De mi köze van a köztudatban csupán a mobiltelefonokat kiszolgáló rádióadó-hálózatnak az önvezető autókhoz? – kérdezhetjük. Nem is kevés, hiszen éppen azért (is) kell az 5G (leírását lásd külön is), hogy a járművek szinte „fénysebességgel” tudjanak kommunikálni egymással, valamint a közlekedési táblákban és az úttestben, parkolóhelyeken elhelyezett érzékelőkkel. Erre a teljesen újfajta, villámgyors rádiótávközlési szabványra éppen az önvezetéskor megtartandó balesetbiztonság és az üzembiztonság miatt van a legnagyobb szükség.
A régebbi hálózatokat – még a 4G-seket is – ugyanis elsősorban telefonok, számítógépek és szerverek közti kommunikációra tervezték, miközben ma már a gép és gép, szenzor és szenzor közt kell megoldani a szemvillanásnyi idő alatt lezajló adatátvitelt. Vagyis az úgynevezett késleltetési idő az, amely az 5G-s rendszerekben sohasem látott módon lerövidül, így például akár mobilhálózat jele alapján indított vészfékezés, vészmanőver, azaz balesetek elkerülése is lehetővé válik a jövőben a részben vagy teljesen önvezető autók esetében. Az már ezek után csak további előny, hogy egyidejűleg egy átjátszócellához milliónyi eszköz képes csatlakozni, s az adatátviteli sávszélesség a mainak mintegy az ötvenszeresére nőhet!
NEM CSAK ÖNVEZETŐKNEK
Az önjáró autókon kívül persze a gyors, biztos és nagy adatforgalmat igénylő távorvoslásban, a valós idejű, nagy felbontású sportközvetítéseknél vagy épp a térfigyelő kamerák, időjárási, mezőgazdasági és más szenzorok terén is nagy ugrás lesz az 5G-infrastruktúra. Gondoljunk például a távolról vezérelhető okosotthonokra, a forgalmat, a parkolást megszervező okosvárosokra vagy éppen az intelligens fogyasztásmérők (villanyóra, gázóra) szenzoraira.
És mielőtt azt gondolnánk, hogy ez csak néhány kütyüfüggőnek fontos: érdemes elmondani, hogy az évek óta szinte az „űrtechnika” szintjén lévő hazai mobilhálózatok hatalmas versenyelőnyt jelentenek az egész országnak akkor, amikor nagyvállalatok befektetésekről döntenek. Vagy akár kisebb, de kulcsszereplőnek számító technológiai cégek hozzánk telepednek, itt folytatnak kísérleteket, ide hoznak kutatólaborokat. Ennek a jelentőségét mindenki megtapasztalta már, aki Európa vagy éppen Észak-Amerika, avagy akár Ázsia országaiban próbált mobilon internetezni. A többség egyszerű felhasználóként is döbbenten szembesült azzal, milyen botrányosan rosszak tudnak lenni akár nagyvárosi, akár vidéki mobilnetes hálózatok a legfejlettebb országokban is. És ez azért van, mert itthon a jót könnyen és gyorsan megszoktuk. Ráadásul ez egy olyan előny, amelyet sokszor természetesnek veszünk, holott erre akár ország-imázskampányt is lehetne építeni, különösen a fiatalok vagy éppen a fent említett modern, technológiaorientált társaságok körében.
Arról nem szólva, hogy jó ideje kedvezményes az internetszolgáltatás forgalmi adója, így vállalati szinten jó, egyszersmind kifejezetten olcsó a hazai mobilinternet-szolgáltatás. Mindezek miatt pedig a nagy távközlési óriások előszeretettel próbálják ki nálunk azokat a technológiákat is, amelyeket azután a leggazdagabb országokban is sokszor csak később vezetnek be!
KOPOGTAT AZ 5G
Eddig az ötödik generációval kapcsolatban minden szakmai rendezvényen csak távoli jövőt emlegettek. Ugyanakkor tavaly megtörtént a legnagyobb, legfontosabb áttörés. Megszülettek az első olyan szabványok, amelyek a modern 5G első generációjának tekinthetők. Nem tudnak még mindent, amit a várhatóan 2022–23 táján érkező fejlesztések tudnak majd, de a fent emlegetett extrém rövid késleltetési idő, valamint a nagy kapacitás és sávszélesség lényegileg már működik velük. A nagyon várt 5G-szabványosítás első, legfontosabb lépései tehát már tavaly megtörténtek a 3rd Generation Partnership Project (3GPP) keretében. Világszerte hét különböző telekommunikációs szabványosítási szervezet munkáját összehangolva dolgoztak, jelentősen felgyorsítva a korábban még sokévesre várt folyamatot.
BARCELONA IS MEGLÖKI
További fontos áttörés érkezik heteken belül: a február végi barcelonai Mobile World Congress (MWC) mobiltelefónia-csúcsrendezvényen már érkeznek azok a telefonok és egyéb eszközök, amelyek képesek az első jelentős 5G-szabvány szerint továbbított jeleket fogadni, kezelni. Ez az úgynevezett 5G NR FR1, a 6 gigahertz alatti sávokban, melynek első kiadása, a Release 15 ez év áprilisáig, a továbbfejlesztett változata pedig jövő áprilisig lesz véglegesítve. Megnyitva az utat az „igazi” 5G, azaz a világon mindenütt kompatibilis ötödik generációs mobiltelefonok s a villámgyorsan kommunikáló mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, logisztikai, energetikai és egyéb szenzormegoldások előtt. Ez pedig akkora lökést adhat a gazdaságnak, mint amit az okostelefónia felpörgése az internettel az elmúlt hat-nyolc évben véghez vitt, digitalizálva szinte az egész kereskedelmi és szolgáltató szektort.
MI IS AZ AZ 5G?
Az ötödik generációs (fifth generation, rövidítve 5G) mobilhálózat, más néven az ötödik generációs vezeték nélküli hálózat a mai 4G szabvány után következő új telekommunikációs környezet, komplett rendszer, amely jórészt új elvek és megoldások szerint épül fel, főként a mobilátjátszó tornyok és adóberendezések, antennák, valamint az azokat kiszolgáló további hardverek és szoftverek szintjén. A mai frekvenciáknál nagyobb, 3,5–39 gigahertzes hullámsávokat használ. A rendszer első kísérleti hardvereit, megoldásait immár 2010 óta fejlesztik, s tavaly már kisebb kereskedelmi bevezetések is voltak például Katarban és az Egyesült Államok néhány városában.
A tervezett 5G-hálózatok jóval nagyobb kapacitással működnének, mint a jelenlegi 4G-sek, így nagyságrendekkel nagyobb lefedettséget is biztosítanak majd a széles sávú mobilos hálózatoknak (legalább ötvenszeres sebességnövekedésről van szó), s támogatják az eszközök közötti extrém rövid késleltetési időt és a gépek, szenzorok közti, lényegében azonnali kommunikációt is. Mindezt kisebb áramfelhasználás mellett.
A 2020-ig kifejlesztendő 5G-nek meg kell felelnie többek közt az alábbi követelményeknek: több tízezer felhasználónál az adatsűrűség tíz megabit másodpercenkénti nagyságrendű kell legyen; nagyvárosi környezetben 100 megabites másodpercenkénti forgalmat kell tudnia produkálni, és 1 gigabites adatátvitelnek szükséges működnie az irodai szinten tevékenykedő dolgozók között. A vezeték nélküli szenzoros hálózatoknak több százezer szenzort kell tudni kiszolgálniuk. Emellett a rendszernek természeti és más katasztrófák, balesetek idején az életmentők kommunikációját is biztosítania kell.
Holovideó-bemutató 2018 őszén, Los Angelesben. Az 5G akár holografikus videózásra is használható lesz