ÚJRA FELVIRÁGZÓ HAZAI KÉZIFEGYVERGYÁRTÁS
Sokan fanyalognak és hümmögnek a világbéke hívei közül, de még többen vannak, akik szerint fontos és előremutató, hogy a kormányzat a hazai honvédség technikáját a Zrínyi 2026 program keretében a régióban az egyik legmagasabb szintre fejleszti. Ezen átfogó, 2012-re visszanyúló fejlesztési koncepció megvalósulását látjuk most évről évre, ami nemcsak az Airbus helikopterek részbeni hazai gyártásában, a harc-ko-csi-be-szer-zé-sek-ben vagy a légvédelem többlépcsős korszerűsítésében nyilvánul meg, hanem az olyan, egyszerűbbnek tűnő projektekben is, mint a kézifegyvergyártás. Ennek idehaza igen nagy hagyományai vannak, ám a rendszerváltást követő viharok, pontosabban a 2004-es uniós belépés elsöpörte a legendás Fégarmy gyárat is. EU-s csatlakozásunkkor ugyanis a Fégarmy számos exportpiacára fegyverkereskedelmi tilalmat rendeltek el, emiatt a patinás cég tönkrement. Kézifegyvereket most itthon csak a Keserű Művek nevű magángyártó készít, amelyet az olasz, a német, a török vagy épp a brazil konkurencia is fenyeget.
Beinduló üzlet
Az elmúlt években ugyanakkor elindult valami a kézifegyvergyártás terén: 2013 óta Nyírtelek régi gyártó és felújító üzemében sor került hozzávetőleg tízezer darab – eredetileg a Fégarmyban készült – AK–63F Kalasnyikov gépkarabély felújítására-korszerűsítésére. A fegyver új neve AK–63MA, és a harcászati képessége rengeteget javult az eredetihez képest. A korszerűsített kézifegyvereken már van optikai irányzék, gránátvető, sőt még éjjellátó készüléket is tud fogadni. A modernizált fegyver ráadásul mínusz 40 és plusz 50 fok között is megbízhatóan működik. Az mfor.hu hírportál értesülései szerint összességében 10 milliárd forintot költhettek erre a felújítási programra.
Érdekesség, hogy Nyírteleken működött a rendszerváltás előtt a Magyar Néphadsereg Elektrotechnikai Javító Üzeme, amely légvédelmi, páncéltörő és repeszrakéták, radarrendszerek, valamint a hozzájuk tartozó gépjárművek, illetve egyéb technikai eszközök karbantartásával és javításával foglalkozott. Ez a hadiipari vállalat 1991 óta HM Arzenál Elektromechanikai Zrt. néven működik, és többek között – az egyesült államokbeli Raytheon Missile Systems céggel együttműködve – a JAS 39 Gripen vadászgépek rakétafegyverzetének karbantartásával foglalkozik. Itt fejlesztették ki a Gepárd M4 félautomata mesterlövészpuskát, valamint korszerű biztonságtechnikai rendszereket.
AZ ÚJ GYÁRTÓHELY
A Zrínyi 2026 program keretében a HM Arzenál Zrt. tovább is léphetett, ugyanis már évekkel ezelőtt eldőlt, hogy újra lesz nagy sorozatú kézifegyvergyár Magyarországon. A témához értők számára az is fontos fejlemény, hogy az egyik legmodernebb, minőségi cseh fegyvergyár a Česká zbrojovka (CZ) legmodernebb, világhírű kézifegyvereinek a licencét vásároltuk meg. Pontosabban két modern pisztoly, a CZ P–07-es és a P–09-es, egy gépkarabély, a CZ Bren 2-es és egy géppisztoly, a CZ Scorpion Evo 3-as készül majd itt. A CZ P–09-es a 96M P9RC pisztolyokat, a Scorpion Evo 3-as a KGP–9-es géppisztolyokat, a CZ Bren 2-es pedig a régi AK–63D és AK–63F gépkarabélyokat váltja majd le fokozatosan a hadseregnél.
Mindegyik CZ lőfegyver a mai kor fegyvergyártásának nemcsak modern, de megbízható és igen elterjedt szériája. Ez pedig azt is jelenti, hogy a lőszer és a karbantartás költségei is kezelhetők maradnak.
Komoly kapacitások
Az mfor.hu információi szerint valószínűleg szeptember 9-én, hétfőn avatják fel a fegyvergyárat Kiskunfélegyházán, bár egyelőre folyik a tervezett, legfeljebb 250 fős létszám feltöltése. Úgy tudni, hogy a fegyvereket gyártó gépsor elindításához már csak a szoftverek hiányoznak. (Érdekesség, hogy próbagyártásban eddig tízezer kézifegyver készült, ám ezek egy részét vagy Csehországban szerelték össze, vagy – bár Magyarországon állították össze őket – még a CZ gyártotta az alkatrészeket.)
Mint említettük, a következő évtized alatt a gyárban 200 ezer kézifegyver előállítását tervezik Kiskunfélegyházán, de a hírek szerint ennél sokkal nagyobb kapacitásra is képes lesz a gyár. A kérdés csak az, hogy kerülnek-e majd ki fegyverek magánforgalomba, illetve exportra egy elsősorban honvédelmi fejlesztésre tervezett projektből. Ez üzletileg jó lenne, hiszen így sokkal költségkímélőbb lehetne a gyártás, ami nyereséget hozhatna a honvédségnek. És mivel licencgyártásról van szó, ezzel hazai hadititkok sem kerülnének veszélybe.
A hírek szerint a gyártás teljes beruházási költsége mintegy 24,5 milliárd forint. Ebből a gyárépítésre 6,2, a Česká Zbrojovka-licencekre 4,6, az eszközök beszerzésére pedig 11 milliárd forint van tervezve, a maradék pedig egyéb költségekre megy.
Helikopteralkatrész-gyár Gyulán
Lapunkban is foglalkoztunk azzal, miszerint az idén tavasszal jelentették be, hogy az Airbus Helicopters Gyulán építi fel helikopteralkatrész-gyárát, méghozzá zöldmezős beruházással. Ezzel Magyarország lesz az Airbus Helicopters repülőipari fejlesztésének legfontosabb helyszíne. Az új gyáregységben a helikopterek úgynevezett dinamikus rendszereihez szükséges precíziós alkatrészeket gyártják majd, méghozzá az Airbus választékába tartozó összes helikoptertípus részére. Az üzem valószínűleg két év múlva termel először.
A hírek szerint a magyar fél a fém alkatrészek felületkezeléséhez szükséges képességeket biztosítja, a gyár pedig az Airbus és a magyar állam közös vállalkozásában működik. Emellett egy Repülőgép-ipari Akadémia létesül az új Airbus-üzem szakember-utánpótlásának képzésére.
A gyártóhely része a hadiiparban jellemző ellentételező beruházásoknak, ugyanis a hazai kormányzat két tételben vásárol Airbus helikoptereket. Tavaly nyáron rendeltünk 100 milliárd forintért 20 Airbus H145M helikoptert, 2018 decemberében pedig 16 darab H225-öst.
Borítófotó: kézifegyvergyártás. Egy ideje már mozgolódnak a magyar piacon
