ZÖLDGYARAPÍTÓK
Védett területen álló, 180 éves erdőt vágtak ki a Bükki Nemzeti Parkban – kongatta meg a vészharangot a WWF Magyarország. A szervezet szerint a természetvédelmi oltalom alatt álló állami erdőterületeken zajló fakitermelés gyakorlata fenntarthatatlan, ezért átfogó szakmai megoldásra lenne szükség. A Bükk-fennsík peremén lévő Tar-kő szomszédságában található bükkösben az Egererdő Zrt. állami erdőgazdaság végzett egyhektáros kitermelést. A kitermelt mintegy hatszáz köbméter faanyag – részben éppen a fák igen magas kora miatt – nagyrészt csak alacsony piaci értékű tűzi- vagy rostfának alkalmas – hívták fel a figyelmet a természetvédők. Kitértek rá, hogy Magyarország egyik legidősebb, természetvédelmi szempontból különösen értékes, az európai Natura 2000 hálózat részeként is nyilvántartott erdejében tizenhárom védett és fokozottan védett növényfaj példányai mellett olyan ritka madárfajok fordultak elő, mint a fehérhátú fakopáncs vagy a kékgalamb.
Körültekintő tervezés
A Bükkben, a Tar-kő közelében a WWF által kifogásolt fakitermelés célja az erdő megfiatalítása – indokolták a történteket az Egererdő Zrt.-nél. Hangsúlyozták, hogy a társaság a természetvédelmi hatóság engedélyével és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetett módon végzett fakitermelést. Mint kifejtették: ha kizárólag gazdasági szempontok szerint vágták volna ki a fákat, akkor a kitermelés már ötven évvel korábban, az ál-lomány 130 éves korában megtörtént volna. Azonban a védett területeken folyó erdőgazdálkodás során a gazdasági szempontok másodlagosak, az idős erdők ugyanis kiemelten fontosak, mert fajgazdagságuk révén a térség meghatározó állományai – tették hozzá. Az idős rengetegekben megjelenhetnek ugyanis olyan fajok és fajok közötti kapcsolatok, melyek előfordulása csak egy adott koron felül lévő fákban lehetséges. Ilyen például a remetebogár, amely csak a nagyon öreg fákban fordul elő. Az erdőgazdálkodók, köztük az Egererdő Zrt. ezért facsoportokat, lábon álló és fekvő korhadt példányokat hagynak hátra. A kérdéses területen több évtizeden át tartó erdőfelújítási munka folyik, melynek során a faállomány mintegy felét hátrahagyták. A fennmaradó részen is csak azon a szűk egy hektáron vágták ki a koros egyedeket, amelyen a természetes úton megtelepedett csemeték további növekedéséhez ez már szükséges volt – magyarázták a gazdaságnál.
Az Egererdő Zrt.-nél külön felhívták a figyelmet arra, hogy a védett területeken történő fakitermelés folyamata jól szabályozott, s erre a hivatalos természetvédelemnek megfelelő jogosítványai vannak. Az erdőtervezés során a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság véleményeltérés nélkül hozzájárult a kérdéses erdőrészletben tervezett fakitermeléshez. A WWF által hiányolt kezelési koncepciókat az illetékes természetvédelmi szervek a saját ütemterveiknek megfelelően dolgozzák ki, azok elkészültéig azonban az erdőtervek természetvédelmi szempontból véleményezett és ellenőrzött, több tekintetben is részletesebb koncepciónak minősülnek. A kérdéses területre vonatkozó tervek négy éve készültek el, a fél évvel ezelőtt zajlott konkrét munkavégzéssel kapcsolatos egyeztetések és bejelentések megtörténtek, a természetvédelmi szempontok érvényesülése tehát a térségben is biztosított – hangsúlyozták.
Fényes múlt
Nemcsak fakivágásról szóltak a hírek, hanem erdőfelújításról is. A szintén állami Ipoly Erdő Zrt. például az Egererdő Zrt. által abszolválthoz hasonló nagyságrendben ültetett el csemetéket, közel egymilliót. Ez a társaság is részt vett ugyanis a tavaszi erdősítési programban, melynek célja a klímavédelem és a hazai erdők állapotának, természetességének javítása. Az erdősítések azokat az idős állományokat érintették, ahol a természetes felújulás nem ment végbe. Ez év tavaszán az erdőgazdaság munkatársai a csemeteültetésen túl 380 mázsa kocsánytalantölgy-makkot vetettek, ezzel segítve száz hektár idősebb állomány megújítását. Nagy István agrárminiszter tájékoztatása szerint a tavaszi ültetési szezonban az állami és a privát erdőgazdálkodók összesen 42 millió facsemetét ültettek el. Tavasszal mintegy 1400 hektár új erdőt is telepítettek jellemzően magángazdálkodók, akik a vidékfejlesztési program támogatásával végzik a mezőgazdaságilag nem hatékonyan művelhető területek erdősítését. Fontos cél az erdőgazdálkodás támogatottságának a fokozása, a program nyújtotta lehetőségek minél magasabb szintű kihasználása. Az erdőterület és annak növelése az egyik leghatékonyabb eszköz a klímaváltozás káros hatásainak a csökkentésére – hívta fel a figyelmet Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár is a kormány tanácsadó testületeként működő Országos Erdő Tanács pár napja tartott ülésén. Az eseményen tájékoztatott arról, hogy országos fásítási projekt kidolgozásába kezdett az Agrárminisztérium, melynek egyik első lépése az erdészeti csemetetermelés megerősítése.
Az új évezred az egész fejlett világban felfokozta az érdeklődést az erdők iránt, a városokban élők mintegy önvédelmi reflexként fordulnak a természeti környezet felé – mondta érdeklődésünkre Haraszti Gyula, az Ipoly Erdő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. Mint rámutatott, a média hangos a trópusi őserdők pusztításának a híreitől, ám alig szól Európa, főként Magyarország erdeinek örvendetes gyarapodásáról, természetességéről, s ebben az erdészek megkerülhetetlen szerepéről. Eközben a társadalom erdőgazdálkodásról alkotott képe nem tükrözi a szakma valódi eredményeit. Pedig háromszáz éve, az első erdészeti szakkönyvben jelent meg a fenntarthatóság gondolata, amelyet a magyar szaknyelvben eleinte „tartamosságként” használtak, ami eredetileg csak a fahozamra vonatkozott. Ez azt jelenti, hogy a kezelt erdőkből évről évre nem termelhető ki több faanyag, mint amennyi ott megterem. A fogalom jelentése később az erdő nem anyagi típusú szolgáltatásainak az elismerésével bővült.
A szakember emlékeztetett rá: az erdő közjóléti igénybevételének alapjai először az 1935. évi IV. törvénycikkbe épültek be. Fontos tény, hogy ezzel az erdészeti jogszabállyal indult el a hivatalos magyar természetvédelem is. Az erdő ugyanis megfelelő szakmaisággal kezelve megújuló természeti erőforrás. Javainak fenntartható használatával természetbarát, a legkisebb környezeti terhelést okozó produktumok állíthatók elő. A fatermékek bármely helyettesítőnél jobban szolgálják a környezet védelmét – alkalmazásukkal nem termelünk szemetet, kevesebb fosszilis tüzelőanyagot égetünk el, illetve hosszabb időre megkötjük a légkörből kivont szenet – segítve ezzel a klímaváltozás megfékezését. Az erdő közcélú és fenntartható hasznosításának az alapjait tehát erdészek rakták le, az említett tevékenységre pedig a szakszerű erdőgazdálkodás ad ma is garanciát. Ennek keretfeltételeit az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szabályozza. Az az alapvetése, hogy a gazdálkodás következtében az erdők természetessége nem romolhat.
Növekvő zöldterület
A ma kétmillió hektárnyi magyar erdőt az Alaptörvény egyedülálló nemzeti értékként nevesíti. Kevesen tudják, hogy Trianonnal erdeink öthatodát – 84 százalékát – is elveszítettük. Az azóta eltelt évszázadban az erdészek irányításával sikerült megduplázni az összterületet, ez világviszonylatban is egyedülálló – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök is. Erdősültségünk ma már 21-22 százalékos, amit az erdészek a jövőben 27-re szeretnének növelni (miközben a földön évente harmincmillió hektár – olaszországnyi méretű – erdő tűnik el). E területeink 57 százaléka van az állam tulajdonában – ez a domb- és hegyvidéki, természetesebb, nagyobb tömböket alkotó állományok zöme. Az állami erdővagyon-kezelés fő indoka a közérdek érvényesítése, meghatározó képviselői az erdőgazdaságok. Erdeinkből évente csupán a fatermés hatvan százalékát termeljük ki, vagyis az összes fatömeg évente több mint ötmillió köbméterrel gyarapszik. A magyar erdők 22 százaléka védett, 38 százaléka Natura 2000 minősítésű – ez az arány az EU átlagának közel a kétszerese – mutatott rá Haraszti Gyula.
Az erdősültség növelése nemcsak telepítéssel érhető el, a jövőben fontos szerepet kaphatnak az agrárerdészeti fásítások is – hangsúlyozta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. A szakember elmondta: különösen a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági területek eredményesebb hasznosítására több szempontból is jó lehetőséget ad az agrárerdészeti fásítás. Hiszen ezzel az ország fával, faállománnyal való borítottsága úgy növelhető, hogy közben a mezőgazdasági termelés is fenntartható, valamint támogatás is igénybe vehető. A kormány egyik kiemelt célja az ország fával borított területeinek a növelése – mondta Nagy István, hozzátéve: az idén hatezer hektár erdő telepítésére ad támogatást a szaktárca. Az erdőterületek növeléséhez ez év őszén és a jövő év tavaszán mintaprogramokat is indít az Agrárminisztérium a fentebb már említett országos fásítási program előkészítése mellett.
A Bükk-fennsík felett, Répáshuta közelében. A festői környezetet két éve nyilvánították csillagoségbolt-parkká
Lombkoronasétány Ipolytarnócon. A magyar erdők 22 százaléka számít védettnek
