A kisadók három fontos jellemzője, hogy választhatók, átalányadók, valamint egyszerűsített adminisztrációval járnak. Utóbbi lényeges tény, hiszen a vállalkozók így csökkenthetik a könyvelőre fordított költségeiket, mások pedig egy az egyben meg is spórolhatják: dönthetnek úgy, hogy azt a néhány dolgot, amit tudni kell elintézni, maguk teszik meg. A kisadók mindegyikénél van bevételi értékhatár, amelynek átlépése az adóalanyiság elveszítésével vagy „többletadóteher” teljesítésével jár – tájékoztatta a Figyelőt a NAV sajtóosztálya.
Megéri a kis- és középvállalkozásoknak a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) vagy a kisvállalati adót (kiva) választaniuk – hívta fel a figyelmet Izer Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára egy korábbi sajtótájékoztatóján. Ezt a számok vissza is igazolják: ezen adónemeket egyre többen választják. A katázók száma ez év tavaszáig 189 ezerre nőtt; 40 százalékuk társaság, 60 százalékuk egyéni vállalkozó. A NAV által megküldött adatok szerint mostanra több mint 220 ezren vannak. A tavalyi alig 7 ezerhez képest az idén 14 ezret meghaladó számú kivát választó van, evás vállalkozást pedig kicsit több mint 25 ezret számlálnak. Ez azt jelenti, hogy a működő kisvállalkozások mintegy 40 százaléka választotta a kisadókat. Összehasonlításként: 2013-ban majdnem 85 ezer katás, és kicsit több, mint 8 ezer kivás volt, viszont evás 2012 év végén még 71 ezer működött az országban.
De lássuk, milyen változások voltak az elmúlt évben, és mire kell számítani a közeljövőben a kisadók terén! A kata esetében 12 milliós is lehet az árbevétel, hogy havonta egyszerűen mindent – beleértve a társasági és a személyi jövedelemadót, továbbá a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót – mindössze 50 ezer forint megfizetésével kiváltsunk. Ezt az adónemet főleg szolgáltatóknak javasolják, de dinamikus népszerűsödése jelzi: sokaknak bevált. A 12 milliós határ feletti rész 40 százalékkal adózik. A megrendelőnek 1 millió feletti megrendelés esetén ugyanakkor a katás vállalkozóról adatot kell szolgáltatnia az adóhivatal felé. Szakértők szerint a kata esetében ügyelt a jogalkotó, hogy elkerülje a színlelt foglalkoztatást és az adóelőny zsebre tételét. Ennek érdekében hét feltételből kettőnek teljesülnie kell: az egyik ilyen például, hogy a bevételek ötven százalékánál több egy cégtől nem származhat. A kedvezményekre térve megemlíthető, hogy a tanulmányokat folytató kisadózó adótétele csak havi 25 ezer forint.
A kiva alapja a munkaerő ára és a nyereség. Összhangban a munkáltatói adóterhek és a társasági adó csökkentésével, ez a kulcs a tavalyi 16 helyett az idén 14 százalék, amit jövőre további egy százalékkal csökkentenek. A létszámkorlát ez évi 25-ről 50 fősre emelésével bővül azok köre, akik ezt az adózási formát választhatják, ha a mérlegfordulónapjuk december 31. és az árbevételük, valamint a mérlegfőösszegük nem haladja meg az 500 millió forintot. Az adónem előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek növelésére. Emellett az adóalap-meghatározás módja lehetővé teszi, hogy a vállalkozás vagyonának a gyarapítására (beruházásokra és készletek vásárlására) fordított eredmény ne növelje az adóalapot, így kedvez a gyorsan bővülő vállalkozásoknak.
Az ekhót érintő változásokról is érdemes ejteni egy szót: a szellemi szabadfoglalkozásúaknál 60 millió az értékhatár, míg az élsportolókra és edzőikre vonatkozóan a korábbi 125 milliós korlát az idén 250 milliósra nő – tájékoztatott a NAV sajtóosztálya. Ebben az adónemben a minimálbér feletti részre 15 százalékos teherrel a személyi jövedelemadót és a nyugdíjjárulék felét is megfizetik az adóalanyok, míg a kifizetőt 20 százalékos mértékű ekho terheli, hiszen azok választhatják, akik a meghatározott szakmákban legalább a minimálbér erejéig normál adózók és normál biztosítottak.
HOGYAN LÁTJA AZ ADÓSZAKÉRTŐ?
Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő, címzetes egyetemi tanár, a Vámosi-Nagy Ernst and Young Ügyvédi Iroda ügyvédje emlékeztetett: az első kisadót, az evát még 2003-tól vezette be a szocialista kormány. Az akkori szabályok szerint az evás vállalkozó az áfával együtt értendő árbevételének a 15 százalékával váltott ki – nagyon kedvező módon – minden adókötelezettséget. Újként szinte senki sem választja, mert nem éri meg az időközben – főként az áfa emelkedése miatt – 37 százalékra nőtt kulccsal adózni – magyarázta. A szakértő azt mondja, az eva egy kifutó adó, sokan megszokásból vannak még benne. Arra vonatkozóan, hogy melyik kisadó kinek éri meg, azt javasolja: vegyük elő tavalyi bevallásunkat, és részletesen számoljuk át a lehetőségeket. Például ahol sok a munkavállaló és beruházásokat terveznek, ott a kivát érdemes megfontolni. „A kivakulcs csökkentésének a hátterében a munkaadói szociális hozzájárulási adó 27-ről 22 százalékra mérséklése áll. Olyan alkut kötöttek a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány, hogy jövőre ez bizonyos gazdasági fejlődés esetén 20 százalékos lesz” – magyarázta Vámosi-Nagy Szabolcs. Az ekho bevezetése a szocialista kormányzat szerkesztők, írók, színészek, előadóművészek számára tett gesztusa volt. Ma már a színházi sminkes is benne van a körben, s a 2010-es években a jelenlegi kormányzat kiegészítette ezt a sporttal – említette meg az adószakértő. „Ősszel egy nagy adócsomagnak kell születnie: teljesen megújul az adózás rendjéről szóló törvény, a tervezetet közzé is tették. Érdemi változásokról továbbit jósolni felelőtlenség lenne” – fogalmazott. „Sikeres lépésnek tekinthető tehát az adópolitikában a kisadók, főleg a kiva és a kata bevezetése” – értékelt Vámosi-Nagy Szabolcs.
