A hazai autó- vagy gépgyártásban és más ipari, kereskedelmi területeken egymást érik a sokmilliárdos beruházások. Sőt, a turizmus is igen látványosan fejlődött az elmúlt években. Ám ha megkérdezzük az utca emberét, ő valószínűleg az építőipar felfutását tartja a leglátványosabbnak. Azon belül is a legtöbbeket érintő lakás-piaci boomot, a földből gombamód kinövő családi házakat, lakóparkokat.
Korábban éveken át pimaszul kevés lakás épült, negyede-ötöde annak, mint ami a természetes fogyást ellensúlyozta volna. Most viszont nagyon egészségesek a mutatók, többek között az áfacsökkentésnek és a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) gálánsan megemelt összegeinek köszönhetően – de ne szaladjunk ennyire előre.
SOSEM LÁTOTT NÖVEKEDÉS
Nézzük inkább a tényszámokat. Az egészen 2015-ig húzódó első teljes (2007–13-as) uniós ciklus kifutása 2016 elejére még jelentős megtorpanást okozott. Hiszen a közlekedési és más nagyarányú infrastruktúra-fejlesztések előtte jól pörgették a szektort. Ekkor a 2015-ös adatok 70-80 százalékára is visszacsúszott a teljesítmény. Ráadásul ebben az időben még – főként a 2008-as hitelválság és a devizahitel-helyzet miatt – a magán-, valamint a fogyasztás bővüléséhez kapcsolódó kereskedelmi, logisztikai építkezések, szálláshely-, irodaépítések sem pörögtek fel.
Mára azonban nemcsak „visszajöttˮ az építőipar, hanem növekedni is tudott: egy friss jelentés szerint most januárban a 2015-ös adatokhoz képest 25,2 százalékkal volt nagyobb a teljes ágazat termelési volumene. Amennyiben pedig a termelési értéket nézzük, még látványosabb a felfutás: a szektor soha nem látott mértékben, 43,2 százalékkal bővült az év első hónapjában. Másképpen: 2010-hez viszonyítva az építőipar közel 18 százalékkal erősödött Magyarországon.
Beértek tehát a kormány ágazatot támogató intézkedései. Az otthonteremtési programnak, a kedvezményes lakásáfának és az aktív iparpolitikának köszönhetően az építőipar tartósan és nagy ütemben izmosodik – mondta pár napja Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, alátámasztva a Központi Statisztikai Hivatal adatait.
Tehát, mint fentebb jeleztük, a szektor fellendülésében fontos szerepe van a CSOK-nak, valamint a kedvezményes lakásáfának, ezek a lakáspiac keresleti és kínálati oldalát egyaránt támogatják (a CSOK sikereiről lásd keretes írásunkat).
Szintén fontos kiemelni, hogy a hó végi szerződésállomány januárban közel 109 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A tárcavezető várakozásai szerint az ágazat tavalyihoz hasonló mértékű növekedése az idén is folytatódhat.
RENGETEG ÉPÍTŐANYAG FOGY
Az elmúlt esztendőben az építőanyag-kereskedések havi forgalma rendre 3–10 milliárd forinttal meghaladta a 2016. évi azonos hónapban regisztráltat – tette közzé március végén a GfK kutatócég, építőanyag-kereskedői paneladatokra hivatkozva. Becsléseik szerint a teljes forgalom 24 százalékkal bővült. Ezt nyilván részben az árak generálták, részben pedig a volumennövekedés.
A GfK számai is megerősítik tehát: tavaly igazán beindultak az építkezések. A társaság építőanyag-kereskedéssel kapcsolatos felmérésében közel 350 milliárdos forgalmat mért. Emellett az is kiderült, hogy a barkácsáruházak lakásfelújításhoz tartozó termékeinek az összforgalma is közel 15 százalékos erősödést mutatott.
Továbbra is két nagy szegmens – a szerkezeti anyagok (vasbeton, fal, tető, kémény, nyílászárók) és az építési anyagok (hőszigetelés, burkolás, aljzatképzés, belső felület, valamint homlokzatképzés) – adja a forgalom közel hetven százalékát. Értékben a legnagyobb növekedést a vasáruk, illetve a hőszigetelő anyagok érték el.
DÖBBENETESEN HÚZ A LAKÁSPIAC
Lassan három éve, 2015. július elsején vezették be az új CSOK-rendszert. A friss adatok szerint 2017. december végéig nem kevesebb mint 66 ezer család kérelmét fogadták be, 184 milliárd forint összegben. Az otthonépítések felfutását a lakosság anyagi helyzetének jelentős javulása is támogatja, s szintén jó hátteret ad ehhez a hatéves bérmegállapodás. A számok is ezt igazolják: tavaly 20,4 százalékkal több, három híján 38 ezer építési engedélyt adtak ki. Erre 2008 óta nem volt példa; ráadásul 2017-ben a KSH adatai szerint 14 389 lakás épült az országban, ami 44 százalékos bővülést jelent éves összehasonlításban!
