BELPOLITIKAI PALETTA
A Jobbik és a Lehet Más a Politika már hónapokkal a május 26-i megmérettetések előtt vezető nélküli szervezetnek tűnt, az egymással szövetséget tervező, egyfajta centrumban gondolkodó pártok választási kudarca tehát nem okozott akkora meglepetést. A törés a tavalyi országgyűlési voksolás után következett be. Miközben a LMP-nek sikert jelentett a parlamentbe kerülés, a Jobbik húszszázalékos eredménye csalódást keltett a párton belül.
ERŐT MUTAT A MOMENTUM
Mindkét szervezet miniszterelnök-jelöltje – Vona Gábor és Szél Bernadett – elhagyta a pártját, és tavaly tavasz óta erős belső feszültségek terhelték a formációk belső viszonyait. Az LMP-ben az etikai bizottság tiltott el szinte minden országgyűlési képviselőt a párttisztség vállalásától, és Szél mellett a másik sokat szereplő, harcos ellenzéki Hadházy Ákos is kilépett tőlük. A tavaly mindössze háromszázalékos parlamenti választási eredményt elért Momentum most meg tudta szólítani a Lehet Más a Politika szavazótáborát, ennek is köszönhette a tíz százalékot. Szakértők azt sem tartják kizártnak, hogy jobbikos szavazók is átpártoltak a liberális párthoz, amely két képviselőt küldhet Brüsszelbe. A Momentum választási kampányának központi eleme volt az uniós pénzek oktatásba és egészségügybe csatornázása. A párt azért is lehetett sikeres, mert nem ideologikus üzenetekkel operált. A Momentum rendkívül jól szerepelt Budapesten, 17 százalékot szereztek. A fővárosi harmadik hely elérése után logikus lépésnek tűnik, hogy erőt mutatva saját főpolgármester-jelöltet neveztek meg Kerpel-Fronius Gábor személyében. Az ellenzéki közéletben is csak szűk körben ismert XIII. kerületi Momentum-tagot a június végi előválasztásra is lehetetlennek tűnik „felépíteni”. Azon mindenesetre már nem vesz részt Puzsér Róbert, aki az LMP-s támogatóival is összerúgta a port, és kihátráltak mögüle. Az uniós választáson nagyot bukó MSZP–P-s támogatottságú Karácsony Gergelynek két liberális politikus lesz az ellenfele: Kerpel-Fronius mellett a Magyar Liberális Párt színeiben az ugyancsak nem túl erős politikai karakterként bemutatkozó Sermer Ádám.
A JOBBIK BUKÁSA
A Jobbik még kitart Puzsér mellett, azt viszont nem lehet tudni, hogy ennek a jelölt valóban örül-e. A párt ugyanis Budapesten szinte eltűnt, az országos hatszázalékos eredménye is nagy csalódás. Tavaly, az országgyűlési választáson még a második helyet szerezte meg húsz százalékkal, és a legnagyobb ellenzéki alakulat volt. Forrásaink szerint az új elnök, Sneider Tamás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem tudott úrrá lenni a belső feszültségeken, a kampány idején is szinte láthatatlan maradt, menekült a szereplés elől. A „néppártosodást” – valójában a baloldali szavazók felé nyitást – folytatni kívánó vezető népszerűségének nem tett jót szélsőjobboldali múltja, felesége esküvős karlendítése sem. A párt az utóbbi hónapokban sodródott az eseményekkel, saját, még kitartó táborát pedig elbizonytalaníthatta a nyílt kiegyezés a Demokratikus Koalícióval és az MSZP-vel. De nem voltak olyan országos témáik sem, amelyekkel mozgósíthatták volna szimpatizánsaikat. Az elmúlt időszakot decembertől kezdve a Jobbik életében is a folyamatos tüntetések, akciózások, médiahekkek jellemezték, úgy látszik, ez sem tetszett a szavazóknak. A párt több parlamenti képviselője már az őszi választásra készül: a baloldal támogatását élvezve indul Egerben Mirkóczki Ádám, Dunaújvárosban pedig Pintér Tamás, a Jobbik egyetlen egyéni képviselője. Amennyiben nyer, akkor jövő tavasszal időközi parlamenti megmérettetést kell tartani a Fejér megyei választókerületben. Az elnökség felajánlotta lemondását, de csak az őszi választás után, az uniós mandátumot nyert Gyöngyösi Márton frakcióvezetői helyét a nagyon agilis Jakab Péter szóvivő veszi majd át. Ő esélyes a pártelnöki tisztségre is, ám a pozíciót Stummer János elnökségi tag szintén kinézte magának.
A Jobbikban tavaly nyáron bekövetkezett a pártszakadás: a tisztújításon a Toroczkai László-féle radikális szárny nem tudta átvenni az irányítást, és Mi Hazánk néven új pártot alakítottak. A kezdeményezés azért is eredményes, mert a baloldalon szövetségeseket kereső Jobbik hatszázalékos uniós választási eredményében szerepet játszhatott a Mi Hazánk térnyerése is. Toroczkaiék most több mint háromszázaléknyi szavazót voltak képesek megszólítani. Ez akár jó ugródeszka is lehet a sikeres pártépítéshez. A volt jobbikos frakciótagokkal – Dúró Dórával, Volner Jánossal, Apáti Istvánnal, Fülöp Erikkel – erősített Mi Hazánk kísértetiesen hasonló eszközöket használ ahhoz, mint amit a Jobbik alkalmazott 2006 után. Az egykori Magyar Gárda mintájára megalakították a Nemzeti Légiót, és a retorikájukban ugyanazokat az elemeket lehet felfedezni, mint az egykor radikális anyapártban.
JÖN A DEMOKRATA PÁRT?
Az MSZP 2010 óta folyamatos válságban van, de mára eljutott odáig, hogy belső, névtelenséget kérő forrásaink sem zárják ki: ez már valóban a vég kezdete a párt életében. Egyesek a már megszűnt MDF és SZDSZ sorsát látják beteljesedni a szocialistáknál.
A hatszázalékos uniós választási eredmény 1989 óta a legalacsonyabb támogatottsági szintet jelenti az alakulat életében, de az elnökség – Tóth Bertalan vezetésével – mégsem mondott le. (A kampányban patkányozó Bangóné Borbély Ildikót lemondatták frakcióvezető-helyettesi posztjáról, távozott Láng Balázs kommunikációs igazgató is, miközben a kampányfőnök Ujhelyi István megkapta a párt egyetlen brüsszeli mandátumát – a szerk.) Megtudtuk, hogy óriási káosz jellemzi most az MSZP-t, amit az is jelez, hogy nem is nagyon akar senki fellépni Tóth utódjaként. A most politikai tisztség nélkül maradt Szanyi Tibor jelezte egyedüliként, hogy ősszel kész lenne átvenni a párt elnökségét. A kampányban passzívnak mutatkozó Szanyi Holnapelőtt néven mozgalmat szeretne indítani, ebbe integrálná a szocialistákat is. A pártját most indulatosan kritizáló politikus az előző években szinte minden tisztújításon elindult az elnöki posztért, de sohasem sikerült befutnia.
Úgy tudjuk, hogy az MSZP–P uniós választási hadjáratát sokan azért bírálták, mert – szemben például a DK-val – nem konkrét, egzisztenciális ügyeket állítottak a korteskedés középpontjába. Ezzel szemben Dobrev Klára DK-listavezető minden megszólalásában elmondta az európai nyugdíjminimum és minimálbér elképzelésének a megvalósítását.
Az MSZP-ben – pedig tisztában voltak Dobrev képességeivel – a kampány során nem láttak veszélyforrást Gyurcsány Ferenc feleségében. Arra számítottak, hogy a volt miniszterelnököt és a nejét a választók „egyben kezelik”, nem gondolták, hogy Dobrev képes saját karaktert építeni. Képes volt, és el is halászta a szocialisták szavazóinak a nagy részét.
Lehet, hogy Gyurcsánynak tényleg újra eljön az ideje: évek óta beszél egy nagy baloldali gyűjtőformáció, a Demokrata Párt létrehozásáról, amelybe bevonná az MSZP-t is. Értesüléseink szerint a szocialistáknál most hatalmas a csalódottság és a tanácstalanság, a következő hónapokban a párt jövőjével kapcsolatban még több forgatókönyv is elképzelhető. Ezek között szerepel megszűnés és egy új párt alapítása, de az is, hogy valóban csatlakoznak Gyurcsányhoz. Ahhoz a politikushoz, aki nyolc éve néhány társával együtt kilépett tőlük.
Borítófotó: Tóth Bertalan és Gyurcsány Ferenc a parlamentben. Előttem az utódom? A DK akár magába is olvaszthatja a kispárttá váló MSZP-t
