Komolyan gondolja a kormány, hogy paradigmaváltás történt a fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatos szemléletmód, sőt, a fogyatékosság mibenléte tekintetében. Ennek egyértelmű jele, hogy a változást leginkább megtestesítő, a nagy létszámú bentlakásos intézményi ellátásról a közösségi életvitelt támogató szolgáltatásokra való áttérésről szóló, 2036-ig tartó stratégiát alkotott. Vagyis hosszú távon gondolkodik az egyébként nagyjából tíz évvel ezelőtt beindult folyamatról, amelynek lényege, hogy az érintettek életminősége érzékelhetően javuljon.
A Figyelő által megismert részletes dokumentum rögzíti: mindez egy 2006-os ENSZ-egyezményre épít, a szükséges jogszabályi lépések pedig 2010-ben, illetve 2011-ben születtek meg hazánkban. Később létrejöttek a „támogatott lakhatás” nevű ellátási forma keretei. Az Országos Fogyatékosságügyi Program ezzel párhuzamosan többször is frissült. Az első ütemben, alapvetően kísérleti jelleggel, hatvanhét ingatlant építettek vagy újítottak fel, hat mamutintézményben pedig összesen 770 férőhely szűnt meg, és költözött minden érintett támogatott lakhatásba – ezzel együtt a gyermekotthonok terén is hasonló változások indultak.
Az eddigi tapasztalatokra építő stratégia megállapítja: markánsabban meg kell jelenjenek az érdekvédelmi szervezetek véleményei. Ez fontos kitétel, a dolog természetéből fakadóan ugyanis ezek az intézkedések korántsem konfliktusmentesek, részben az új lakóhely környékén élők félelmei miatt. Az eddigi tapasztalatok alapján ezeket el lehet oszlatni. A stratégia ugyanakkor kiemeli azt is, hogy valamennyi szolgáltatás, támogatás fejlesztésénél figyelembe kell venni azt az elvet, hogy a fogyatékossággal élő ember – a meglévő képességei és lehetőségei határain belül – maga „rendelkezhessen élete célkitűzéseiről, az azokhoz vezető utakról, a megvalósítandó emberi és morális értékeiről”.
A korábban ismertetett tervek szerint 2023 végéig több mint 9000 férőhelyet váltanak ki, s erre a kormány mintegy 80 milliárd forintot biztosít.
A folyamatot nemzetközi egyezmény is garantálja, a fogyatékos embereknek szolgáltatásokat nyújtó szervezeteket tömörítő legnagyobb európai ernyőszervezet, az EASPD küldöttsége legutóbb tavaly ősszel járt hazánkban. Luk Zelderloo, a szervezet ügyvezető igazgatója ezt követően arról beszélt, látja, hogy a kormány mennyire elkötelezett a kiváltással kapcsolatban, és biztosította a jelenlévőket a támogatásáról. Ezenkívül rámutatott a magyar kormányzati célkitűzésekben is szereplő érvre, miszerint a „kiváltás” nem csupán az épületekről szól, hanem arról, hogy segítse az érintettek aktív társadalmi szerepvállalását.
Fontos az eddigi intézkedések nyomon követése is. A folyamatot az uniós forrásból indított TÁRS projekt is támogatja, ennek keretében indították útjára az úgynevezett felkereső látogatásokat, azzal a szándékkal, hogy a kiváltásban érintettek felkészülésében nyújtsanak segítséget az 50 férőhely feletti bentlakásos intézményben élő fogyatékos, pszichoszociális fogyatékos és szenvedélybeteg lakók számára. A csoport tagjai ez idáig 29 intézményben jártak és 782 lakót vontak be a nagy-, illetve kiscsoportos keretek között megszervezett Kiváltás Klubokba.
Borítófotó: Fortepan
