Az EU-ban árult élelmiszerek kapcsán korábban a magyar vizsgálatoknál felmerült, hogy a minőség korántsem egységes. Azaz hiába ugyanaz a gyártó, az elnevezés és a csomagolás, a termékek beltartalma a különböző uniós államokban eltérhet egymástól. Jellemzően a kelet-európai országokba szánt produktumok önköltségét faragták le a gyártók. Ezzel a tevékenységgel pedig mintegy másodrendű EU-s állampolgárrá degradálták a térség lakóit. Nem csoda tehát, hogy a sajtó tavaly februárban egy szlovák hatósági ellenőrzés apropóján igen intenzíven elkezdett foglalkozni az úgynevezett kettős minőségű élelmiszerekkel kapcsolatos korábbi magyar vizsgálatokkal.
„Ez idő tájt a Földművelésügyi Minisztérium (FM) háttérintézménye, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a szaktárca utasítására több elemzést is végzett az üggyel kapcsolatban” – emlékeztet Zsigó Róbert. Az FM élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára kifejti: egyrészt 2017 márciusában egy adott gyártó Nyugat-Európában és Magyarországon is kapható 96 árujának az összehasonlítását végezte el a Nébih. Júniusban és júliusban pedig 39, kifejezetten nyári termékpárt vizsgált meg. Az eredmények egyértelművé tették: az európai piacon nagyon is létezik a kettős minőség.
A jelenség, mint fentebb jeleztük, nem csak minket érint: Szlovákiában, Csehországban, Romániában, Horvátországban, Bulgáriában is voltak ilyen ellenőrzések. Magyarország ezért a V4-ekkel karöltve folyamatosan napirenden tartotta ezt a kérdést az Európai Unió illetékes bizottságainál. Végül a közös és erős kiállásnak meglett az eredménye: most már az Európai Bizottság (EB) is elismeri, hogy a probléma valós. Pedig amikor tavaly márciusban hazánk Szlovákiával együtt felvetette az ügyet a Mezőgazdasági és Halászati Tanács ülésén, a vezetők döntő többsége még kételkedett. Ebből a „pozícióból” jutottunk el közös fellépéssel, munkával addig, hogy az EB már pénzügyi forrásokat is biztosít a helyzet rendezéséhez. Az intézmény szeptemberben hozta nyilvánosságra a négy fő intézkedést, amelyet ezzel kapcsolatban fontosnak tart. „Korábban tagállami szinten mi is kidolgoztunk egy jogszabályt az ügyben, de mivel a kérdés a megoldás témájában a nemzetközi térfélre került, mindenképpen megvárjuk, mi lesz a közös munka vége” – magyarázza Zsigó Róbert.
Magyarország többször hangoztatta, hogy az állapotok normalizálása elsősorban tisztesség kérdése az európai gyártóknál, de a jogi megoldás ügyében az EB kezében van a döntés. A tagországi szakértők bevonásával most a közös mintavételi és vizsgálati módszertan kidolgozása folyik annak érdekében, hogy egységes elvek szerinti ellenőrzéseket lehessen végezni. Ennek alapján az egész európai piacra vonatkozó felmérés történhet a kettős élelmiszer-minőség témájában, ami már nem arról szól, hogy a jelenség létezik-e. A metódus kialakításáért elkezdett munka Zsigó Róbert szerint nagy eredmény. „Ne felejtsük el, hogy az ügyben minden lépés a vásárlók érdekében történik, Magyarország pedig mindent megtesz azért, hogy kiálljon a hazai vevők mellett” – fogalmaz.
„Az élelmiszerek minősége kapcsán ugyanakkor a leghatékonyabb változást talán a vásárlói tudatosság növekedése hozhatja” – véli az államtitkár, aki felhívja a figyelmet arra a tavaly júliusban született kormánydöntésre, amelyet húszpontos akciótervként aposztrofáltak. A 2019 végéig végrehajtandó határozat mellé a kabinet kétmilliárd forintos forrást is rendelt. A cél az élelmiszerek minőségének javítása. Ez ügyben szintén elkezdődtek már azok a vizsgálatok, amelyek a Magyar Élelmiszerkönyv módosítási lehetőségeit is számba veszik. Mégpedig annak érdekében, hogy valóban jobb minőségű áruk kerülhessenek a fogyasztók asztalára.
A tudatos vásárlói magatartás erősítésében nagy szerepe van a Nébihnek. Most történik azoknak a projekteknek a kidolgozása, amelyek révén megpróbálják felhívni a vevők figyelmét arra, mit kell szem előtt tartaniuk egy-egy vásárlás során. A tervek szerint létrehoznak például egy olyan online felületet, ahol az ügyfelek minden információt megtalálhatnak. Nemcsak az élelmiszerekről, hanem az élelmiszerlánc egészéről. Most folyik továbbá egy olyan tananyag fejlesztése, amely az iskolásokat és a tanárokat igazítja el abban, hogy mire kell figyelni az érintett területeken.
ÉLHARCOS SZLOVÁKOK ÉS ELLENPÉLDÁK
Pozsonyban tavaly februárban került napirendre az élelmiszerek kettős minőségének ügye. Nyáron Robert Fico miniszterelnök már tétlenséggel vádolta az Európai Bizottságot, majd ősszel a szlovák és a cseh kormány kezdeményezésére uniós találkozót tartottak északi szomszédunk fővárosában, ahol a V4-ek állásfoglalásban utasították el a kettős termékminőség gyakorlatát, s összeurópai megoldást szorgalmaztak.
Egyébként a témával kapcsolatos reakciók egyik eredményeként kiderült, hogy olykor Ausztriában és Németországban is megvezették a vásárlókat. Igaz, hogy a Szlovákiában forgalmazott áruk mutatói általában rosszabbak voltak, de kivételesen az ellenkezője is előfordult. Az is érdekes fejlemény volt, hogy bizonyos ottani élelmiszeripari termékek (pl. a szepességi virsli) esetében a laborvizsgálatok kivétel nélkül kimutatták a silányabb minőséget, sőt olyan anyagok túlzott használatát is (szója, tartósítószerek stb.), amelyeket jóval kisebb arányban tüntettek fel a csomagoláson. Martin Ondráš, aki a Tesco üzletlánc vezető menedzsere volt tíz éven át, egy interjúban ugyanakkor a szlovákiai agrártárca mulasztásaira hívta fel a figyelmet. Állítása szerint nem fordítottak figyelmet az előírások és a normák kellő szigorítására, s ezzel lehetővé tették, hogy gyengébb minőségű élelmiszerek kerüljenek az ország boltjaiba.
KETTŐS MÉRCE ROMÁNIÁBAN IS
Tavaly többek közt keleti szomszédunkban is vizsgálatot indítottak a hatóságok a Kelet-Európában forgalmazott nyugat-európai élelmiszerek minőségét illetően, és kilenc termékben találtak eltérést. Sokáig húzódott az ügy. Bukarest végül öt nyugati országtól kért engedélyt, hogy mintát vegyen ottani árukból. Júliusban jelentették be, hogy 29 megvizsgált élelmiszer közül kilenc esetében találtak eltéréseket az összetételt illetően. A produktumok kalória- és proteintartalma vagy nem egyezett meg a címkén feltüntetett értékkel, vagy a nyugat-európai árucikk csomagolásán szereplő adat eltért a Romániában forgalmazottén lévőtől. Petre Daea mezőgazdasági miniszter akkor bejelentette: kérik az Európai Bizottságtól, hogy mielőbb alakítson ki átlátható szabályozást az EU-ban, amely lehetővé teszi a hasonló ellenőrzéseket egységes eljárás alapján.
Tóth László Levente, közreműködött: Lacza Tihamér és Borbély Tamás
