ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK
Múlt szombattól egészen a szavazás napjáig, október 13-ig – a szavazókörök zárásáig, aznap 19 óráig – tart az 50 napos kampányidőszak.
A „nulladik napot” a pártokon, a szövetséges szervezeteken belüli jelöltállítás jelentette, az első felvonás pedig az ajánlások összegyűjtése, ami a kampánystarttal kezdetét is vette. Ehhez képest a sajtó az augusztus 24-i kampánystartpisztoly eldördülése előtt a választáson minden indulni szándékozó politikust automatikusan főpolgármester-, polgármester- vagy épp képviselőjelöltnek minősített.
KELLENEK AZ AJÁNLÁSOK
Pedig ahhoz, hogy valaki önjelöltből valóban jelölt legyen, szeptember 9-én 16 óráig az önkormányzati választásról szóló jogszabály alapján meghatározott mennyiségű ajánlást kell összegyűjtenie. Ehhez pedig terepmunka szükséges. De nézzük a törvényt! Polgármesterjelölt lehet az, akit a 10 ezer vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3 százaléka, a 10 ezer lakost meghaladó, de 100 ezer vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgár, a 100 ezernél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgár jelöltnek ajánlott. Főpolgármester-jelölt az, akit legalább 5000 fővárosi választópolgár ajánlott jelöltnek.
Mint az ajánlási kategóriákból is kiderül, az önkormányzati választási rendszer alapja a települések lélekszáma.
A falvakban és a kisvárosokban, tehát a tízezer főnél kisebb népességű településeken úgynevezett „kislistás” szavazást tartanak. Itt tehát nincsenek egyéni körzetek, a választásra jogosultak a szavazólapokon felsorolt nevekből választhatják ki a nekik szimpatikus jelölteket. A kistelepülések lakóinak polgármesterre is szavazniuk kell. Ezenkívül leadhatják a voksukat a megyei közgyűlési (párt)lis–
tára, illetve, ha a településen tartanak nemzetiségi választást, és a választó regisztrált a nemzetiségi választásra, akkor a nemzetiségi képviselőkre is. (Ez utóbbi szavazást – lélekszámhatártól függetlenül – minden érintett magyar településen megtartják – A törvény azt is meghatározza, hogy ebben a kategóriában 100 lakosig 2 fő, 1000 lakosig 4 fő, 5000 lakosig 6 fő, 10 ezer lakosig 8 fő lehet a megválasztandó képviselő-testület száma.
HOGY LESZ MÁSHOL?
A pártpolitika iránt érdeklődőket nem a kistelepülések választása hozza lázba, hiszen itt tényleg független jelöltek, nem pedig pártpolitikusok szállnak harcba. A megyeszékhelyek, a megyei jogú városok, a kerületek, valamint Budapest közgyűlési választása kínálhat igazi politikai izgalmakat.
Nézzük, hogy ezeken a településeken milyen rendszerben szavazhatunk! A 10 ezernél nagyobb lakosú városokban és a fővárosi kerületekben a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – jutnak mandátumhoz. Huszonötezer lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás, 50 ezerig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás, 75 ezer lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátumot osztanak ki. A következő kategóriát 100 ezer lakosig határozták meg: ezekben a városokban 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás képviselő kerülhet az önkormányzatokba. Minden további 10 ezer lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, illetve minden további 25 ezer lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.
A Fővárosi Közgyűlést a főpolgármester-választás nyertese, további 23 tagját pedig a kerületi polgármester-szavazások győztesei alkotják majd. Kilenc képviselő a budapesti pártlistákról (kompenzációs lista) kerül a testületbe.
MI LESZ A MEGYÉKBEN?
Még a közélet iránt érdeklődők többségének is látótávolságon kívül esnek a megyei közgyűlések. E testületek tagjaira a megyei jogú városok és Budapest szavazói nem voksolhatnak. A megyék szerepe az Orbán-kormányok idején átalakult: ma már nem intézményfenntartók, hanem a vidéki fejlesztésekért felelős grémiumok. Tehát a vidék életére, gazdasági aktivitására, infrastrukturális fejlődésére sokkal nagyobb hatással vannak, mint korábban.
A 19 megyei önkormányzat képviselőjét a választópolgárok megyei listán választják. A megyei közgyűlések tagjainak számát a megye lakosságszáma alapján határozzák meg úgy, hogy 400 ezer lakosig minden 20 ezer lakos után egy, de legkevesebb 15 képviselő, 700 ezer lakosig húsz, míg a 400 ezret meghaladó megyében minden további 30 ezer lakos után egy képviselő, 700 ezer lakos fölött 30, a 700 ezret meghaladó minden további 40 ezer lakos után 1 képviselő választható. Ez utóbbi kategóriába csak Pest megye tartozik.
PÁRTLISTÁK
A kompenzációs listákról csak a tízezer főnél nagyobb települések esetén beszélhetünk, itt tehát vegyes választási rendszer működik. Ezek a listák a települések egyéni választókerületeiben összesített töredékszavazatok (a pártok, egyesületek jelöltjére leadott minden olyan voks, amellyel nem szereztek mandátumot) arányában kapnak mandátumot. A közös jelöltekre leadott töredékszavazatnak minősülő voksok a közös jelöltet állító jelölőszervezetek közös kompenzációs listájára kerülnek. Az önkormányzati választásról szóló jogszabály pontosan rögzíti a töredékszavazatok számítási módját.
A fővárosi kompenzációs lista a fővárosi kerületekben a polgármesterjelöltekre leadott, fővárosi szinten összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Ilyennek minősül a fővárosi kerületekben a jelölőszervezet polgármesterjelöltjére leadott minden olyan voks, amellyel nem szereztek polgármesteri mandátumot. A töredékszavazatok a jelölőszervezet fővárosi kompenzációs listájára kerülnek.
A megyei választásoknál a közgyűlési tagok választásának szavazólapján a választópolgár egy listára voksolhat.
Nem kap mandátumot az a megyei lista, amely az érvényes szavazatok öt százalékát nem érte el. A két szervezet által jegyzett megyei listák esetén ez a határ 10 százalék, ha pedig kettőnél több jelölőszervezet állít közös listát, akkor ez az arányszám már tizenöt százalék. Az ellenzéki összefogás pártjainak tehát erre a részletre is oda kell figyelniük, ha be akarnak kerülni a megyei közgyűlésekbe.
Borítófotó: Karácsony Gergely kampányol. Még hivatalosan ő sem főpolgármester-jelölt