KETTŐS MÉRCE
A bioágazat ma világszerte a legdinamikusabban fejlődő mezőgazdasági ágazat – hangzott el az újfent rekordszámú kiállítóval megrendezett nümbergi Biofach Nemzetközi Bio-élel-mi-szer és Bioáru Szakkiállításon. A világ legjelentősebb biotermékvásárán és -kiállításán a résztvevők száma mellett a legfrissebb ágazati adatok is egyöntetűen azt bizonyítják, hogy a bioágazat évről évre egyre növekszik. Azért itt sem minden fenékig tejfel, sőt, mi több, nem -véletlenül találták ki azt a bizonyos mondást, hogy az ördög a részletekben -lakik.
A jubileumi, immár 30. Biofach alkalmából friss statisztikai kiadványt publikált a svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (Forschungsinstitut für biologischen Landbau – FiBL). Az ökológiai gazdálkodás világa című összesítés 180 ország ökogazdálkodási adatait összegzi két évtizedes intervallumban, 2017-ig. Az adatok szerint a bioélelmiszerek globális piaca 2017-ben elérte a 97 milliárd dolláros forgalmat.
A piacvezető országok az Egyesült Államok, Németország, Franciaország és Kína. Az ellenőrzési rendszerben 2,9 millió ökológiai gazdálkodó vett részt, ami 5 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A legtöbb ökogazda India, Uganda és Mexikó területén termel. A világban pedig 2017-ben összesen 69,8 millió hektáron folyt ökológiai gazdálkodás, 20 százalékkal nagyobb területen, mint 2016-ban.
SPANYOL, OLASZ ÉS FRANCIA FÖLÉNY
A területéhez képest legnagyobb arányú ökoterülettel egyébként 37,9 százalékkal Liechtenstein, 37,6 százalékkal Szamoa és 24 százalékkal Ausztria büszkélkedhet. Az összesítés szerint Európában 2017-ben 11 százalékos piaci bővülés volt a biotermékek piacán, ami így elérte a 37,3 milliárd eurós forgalmat. Ökológiai gazdálkodás összesen 14,6 millió hektáron folyt, ez egymillió hektáros növekedés 2016-hoz képest. A legnagyobb ökoterülete Spanyolországnak, Olaszországnak és Franciaországnak van. Hozzávetőlegesen négyszázezer ökogazda termel a kontinensen, a legtöbben Törökországban és Olaszországban. Ez 7 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest.
A számok sokszor száraznak tűnnek, de érdemes odafigyelni arra a dinamikus növekedésre, amely jelentős agrárgazdasági potenciált mutat, még akkor is, ha a statisztikák néha különböznek egymástól. A bioszektor Európa-szerte biztosan bővül, mind a belföldi termelés, mind az import nagy növekedést mutat – derül ki az Európai Bizottság (EB) 2010–2017 közötti adataiból is.
A vizsgált időszak alatt drasztikusan nőtt az ökológiai gazdálkodásra szánt uniós mezőgazdasági földterület nagysága, míg a behozatal szintén fontos szerepet tölt be. A biotermékre szánt teljes uniós mezőgazdasági terület 2017-ben már 7 százalék volt, ami 70 százalékos növekedést jelent a 2009-es évhez képest. Ez az uniós piac méretét tükrözi, ahogyan az is, hogy az ökológiai termékek kiskereskedelmi értékesítése 2017-ben közel 34,3 milliárd eurót tett ki az EB adatai szerint. Az erőteljes behozatalnak köszönhetően az ökológiai trópusi gyümölcsök és diófélék iránti kereslet különösen jelentős az EU-ban.
Ennek a növekedésnek a hajtóereje az volt, hogy az ökológiai termékekből származó viszonylag magas árprémium az ökológiai árucikkek esetén 150 százalékkal nagyobb értékesítési árat tesz lehetővé, mint az összehasonlítható, hagyományos módon előállított áruk ára. A legtöbb ökológiai gazdaságban ugyanakkor a hozam kisebb, mint a hagyományosakban, a nem ökológiai gazdaságok hozamának csak 40–85 százaléka.
Ezek a hozamkülönbségek nem vonatkoznak az olyan ágazatokra, mint például az ökológiai tej előállítása, ahol olyan mennyiségeket termelnek, amelyek jobban megfelelnek a nem ökológiai átlagnak. A hatékony ökológiai gazdálkodási gyakorlatok ugyanakkor jelentős hatást gyakorolnak a kapott hozamra, ami arra utal, hogy a kutatás és az innováció jelentős hatással lesz a bioszektorra.
Az EU-ban 2016-ban majdnem 250 ezer farmon végeztek biogazdálkodást, tehát nemcsak az ökológiai termelésbe bevont földterület bővült, hanem az ökológiai gazdaságok száma is növekedett. Összességében 2010-től 2017-ig 14 ezer új belépő érkezett az ökológiai ágazatba, bár ezt részben ellensúlyozta a hagyományos gazdálkodásba visszatérő 10 ezer, korábban ökológiai szereplő. A nem ökológiai gazdálkodáshoz való visszatérés elsődleges okai közé a termelési korlátok vagy a rossz termelési évek sorolhatók.
TRÓPUSOKRÓL IS JÖNNEK
Az ökológiai élelmiszerek EU-ba irányuló behozatala 2018-ban 3,4 millió tonna volt, a legnagyobb szállító pedig Kína, amely több mint 415 ezer tonna árut szállított az európai piacra, ami a teljes piacon 12,7 százalékos arányt jelent. Emellett Ecuadornak, a Dominikai Köztársaságnak, Ukrajnának és Törökországnak volt jelentős a piaci részesedése. Az elsődleges importált termékek a trópusi gyümölcsök és diófélék mellett a gabonafélék és az olajpogácsák voltak. Az import fontos részét képezi az ökológiai termékek piacának, valamint növeli a fogyasztók választékát. A külföldi szállítók ugyanis gyakran olyan termékeket biztosítanak, amelyekre az EU – termelési lehetőségeit tekintve – nem megfelelő, vagy aminek a piacán átmeneti hiány van.
Ezeknek a hiányoknak az esetében nehezebb termést biztosítani az európai ökológiai termelőknek, mivel hároméves a biogazdálkodásra való átállási időszak. A megnövekedett keresletre az uniós beszállítók ennél sokkal rövidebb idő alatt tudnak reagálni. A bizottsági szakértők szerint az organikus piac még nem érte el a csúcsát, a várt keresletnövekedés teljesítése érdekében mind a hazai termelés, mind pedig az európai behozatal esetében további növekedése várható.
KÉTEZER FELETTI PÁLYÁZAT
Magyarországon tavaly nagyot nőtt a biogazdálkodás területe, a támogatásnak köszönhetően – mondja Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője. Hozzáteszi: a termelést a támogatás tolja, a piac pedig húzza. Továbbá vannak olyan biotermékek, amelyek nagyon jól értékesíthetők, ezek termelésére át is állnak a konvencionális gazdák. Legutóbb is 2100 biotámogatási pályázatot nyújtottak be a gazdálkodók. Az említett jól eladható termékek zöldség- és gabonafélék, továbbá olajos növények, gyümölcsök.
A növényi termékek közül szinte minden idetartozik, az állatiak azonban érdekes módon nem. A magyar biotermékekre éhes Nyugat-Európa ugyanis utóbbit inkább maga próbálja megtermelni úgy, hogy akár máshonnét veszi meg a takarmányt. Előfordul, hogy egy termelő ebbe „beleáll”, de piac hiányában abba kell, hogy hagyja a biominősítésű állati termék előállítását. Tavaly a tejnél volt ilyen, de előfordul a húsfélékkel is – magyarázza Roszík Péter, hangsúlyozva, hogy a biotermelésre való átállás azért nem kis dolog. A megoldást szerinte a bio állati termékek esetében a hazai piac erősítése jelentené.
NAGY SZEREPÜNK LEHET
Aki időben felismeri a fenntartható termelési modellben rejlő agrárgazdasági potenciált, komoly versenyelőnyre tehet szert – véli az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője. Drexler Dóra szerint Magyarországnak Kelet-Közép-Európában fontos szerepe lehet a régió fenntartható mezőgazdasági modelljének kidolgozásában. Mint kifejti, bár a legfrissebb adatok szerint hazánk az ökológiai művelésű területek nagysága alapján csak ötödik a régiós rangsorban, az ökoterületek aránya és a biotermelők száma szerint már dobogós helyen vagyunk. Az elmúlt bő évtizedben pedig 62,6 százalékos bővülést ért el az ökológiai mezőgazdasági ágazat Magyarországon. A növekedés az utóbbi években jelentősen felgyorsult, és a tavaly év végén meghirdetett ökogazdálkodási pályázatnak köszönhetően további bővülés várható. Ezt a növekedést kihasználva úttörők lehetünk egy előremutató, tudományosan megalapozott, fenntartható mezőgazdasági modell kialakításával – teszi hozzá az ÖMKi ügyvezetője.
RÉGIÓS BEMUTATKOZÓ
Drexler Dóra emlékeztet arra, hogy az ÖMKi az idén már hetedik alkalommal szervezett a Biofach nemzetközi szakkiállításon önálló Kelet-Közép-Európa szekciót, ahol Magyarország mellett Csehország, Románia, Ukrajna, Örményország, Litvánia és Moldova is bemutatkozott. A kiállításra a magyar jelenlétet az Agrármarketing Centrum szervezi, a régiós országok pedig az ÖMKi vezetésével évente szakpolitikai egyeztetést is tartanak, a Biofach részeként. Hazánk egyetlen fenntartható mezőgazdasággal foglalkozó intézménye hét év alatt elérte, hogy Magyarországot régiós zászlóvivőként jegyzik a világ legnagyobb biotémájú seregszemléjén, ahol az idén 140 országból több mint 50 ezer szakmai látogatót és rekordszámú, 3273 kiállítót regisztráltak.
