Az EU-s külügyminiszterek a napokban döntöttek arról, hogy az eddigieknél nagyobb importvámokat is ki lehet szabni a dömpingáruknál. Az új szabályozás az érvek szerint különösen a kis- és középvállalkozások feltételeit javíthatja. Továbbá a lépéssel erősödhet az uniós gyártók védelme a tisztességtelen verseny miatti károkkal szemben.
A közösség a szigorító intézkedésekről szóló határozatot megelőzően tavaly decemberben léptetett hatályba új piacvédelmi szabályokat az olyan országokból származó, támogatott dömpingáruk behozatala ellenében, amelyekben jelentős az államilag előidézett piaci torzulás. A friss EU-s dömping- és szubvencióellenes szabályozás már akkor jelezte az unió elkötelezettségét az erős és hatékony piacvédelmi eszközök mellett.
Minderre azért volt szükség, hogy a közösség képes legyen a nemzetközi kereskedelmi környezet aktuális jelenségeinek – különösen az államilag előidézett, gyakran többletkapacitásokhoz vezető torzulásoknak – a kezelésére. Teljeskörűen tiszteletben tartva természetesen a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) jogi keretében érvényes nemzetközi kötelezettségeket. Az új módszer ugyanis bármely WTO-taggal szemben alkalmazható, előtte azonban ki kell mutatni, hogy az exportáló ország gazdasága az állami beavatkozás miatt jelentősen torzul-e.
Az Európai Bizottság (EB) még de-cemberben új metódust vezetett be ennek meghatározásához. A dömping kiszámítása az eljárás szerint az exportáló ország kivitelének és belföldi árainak, illetve költségeinek az összehasonlításával történik.
Az EB a fent leírt deformálódásokról országjelentéseket tesz közzé. Az EU ipara ezekre támaszkodva kérheti az új módszer dömpingellenes vizsgálatokban történő alkalmazását, de a bizottság állapítja meg, szükség van-e erre. Az elemzés során az érdekelt felek – így az érintett ország kormánya és az exportálók is – lehetőséget kapnak arra, hogy észrevételezzék és cáfolják a jelentés megállapításait. A friss szisztéma a közösség szubvencióellenes szabályait is szigorítja, oly módon, hogy minden új, a vizsgálat során feltárt támogatás is ellenőrizhető legyen, valamint megjelenhessen a kivetett végleges vámokban.
A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) már korábban üdvözölte az unió ez irányú fellépését, mivel szerintük az intézkedés megvédi az EU gyártóit a környezet- és munkavédelmi szabályok megsértése miatt olcsóbban termelő cégek dömpingárujától. Úgy vélték, többé nem juthatnak be a közösség piacára azok a vállalkozások, amelyek nem tartják be az előírásokat, ezzel jutva versenyelőnyhöz. Az acélipar globális túltermeléssel küzd, s mivel a fejlődő országok belső piaca nem képes befogadni a megtermelt acélt, ezek az államok kivitelre kényszerülnek. Termékeik nem csupán a környezetvédelem hiányosságai, hanem a dotált energiaárak, a hiányos gazdasági szabályozás vagy a lazább munkavédelmi szabályok miatt is sokszor olcsóbbak, mint a regulák betartásával készült európai portékák. Ezért az EU acélipari vállalatai a 2008-as válságot követően csökkentették a termelésüket, munkahelyeket szüntettek meg. Az uniós cégek ugyanis – megfelelő fellépés híján – hátrányba kerültek a közösség határán kívüli dömpingárukkal szemben, mivel az EU klímavédelmi rendszere jelentős többletköltséget okoz az acéltermelőknek.
A dömpingellenes szigorításról szóló legújabb döntést megelőzően is kinyilvánította véleményét az MVAE, mégpedig a 25 százalékos amerikai acélvédővám bevezetéséről. Úgy vélték, a következmények áttételesen Magyarországot is érinthetik, bár a hazai acélgyárak direkt exportja nem jelentős az Egyesült Államok viszonylatában. Donald Trump korábban más országok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatára és az amerikai acélipar fellendítésére hivatkozva írta alá az e termék importjára kivetett 25 és az alumíniumbehozatalt érintő 10 százalékos védővámról szóló határozatot. A rendelet Kanada és Mexikó számára határozatlan idejű mentességet biztosít, de Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos már kifejezte reményét, hogy az EU-t is kivonják e szigorítások alól. Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter ki is jelentette: akár több ország is mentesülhet az amerikai védővámok kivetésétől. A volt német külügyminiszter, Sigmar Gabriel már úgy vélte, az EU-nak határozott választ kell adnia az USA intézkedésére. Figyelmeztette Washingtont Angela Merkel kancellár szóvivője is. Steffen Seibert egyértelművé tette: Berlin támogatja az EB határozott válaszlépéseket kilátásba helyező törekvéseit.
Amennyiben az EU nem kap mentességet, a tengerentúlról kiszoruló acél Európában kereshet magának piacot, ami belátható zavarokat okozna: az uniós országokból 4,9 millió tonna acélt exportáltak tavaly az Egyesült Államokba. Nem meglepő tehát, hogy az Európai Acélipari Szövetség (Eurofer) is határozottan elítélte az amerikai döntést. Vezetője, Axel Eggert pedig szintén azzal állt elő: a helyzet megköveteli a közösségtől a „készenléti óvintézkedésekkel” történő reagálást.
A nemzetközi acélipari szövetség (World Steel Association) a globális piac növekedését jósolta tavaly, hosszú távon évi egyszázalékos bővüléssel. Az uniós piacok esetében ennek a dupláját is elképzelhetőnek tartotta az Eurofer. A szervezet adatai szerint 2017-ben 5,3 százalékkal, 1,691 milliárd tonnásra nőtt a világ acéltermelése, ennek 49,2 százaléka Kínára esik. Az Egyesült Államok döntése mögött tehát nyilván elsősorban nem az EU nehézségeinek a tetézése áll. Más kérdés, hogy az unió szigorító intézkedése a kínai termékekre is vonatkozhat, ha megáll velük szemben a dömpingvád.
