DÉL-PESTI PROGRAM
Elindult az „aprómunka” a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program megvalósítása kapcsán, kis túlzással így foglalható össze az a lapunk által megismert kormánydöntés-csomag, amely az érintett területen lévő vízügyi és rendőrségi létesítmények, illetve funkciók kiváltásáról rendelkezik. A projektről legutóbb decemberben lehetett hallani, amikor kihirdették a tervpályázat győztesét. A nemzetközi megmérettetés első díját a norvég Snøhetta tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, az Umeå kulturális negyedének megálmodója volt, de a céghez köthető a Calgaryban található központi könyvtár és a norvég nemzeti operaház is.
GRANDIÓZUS TERVEK
Az elképzelés valóban nagyratörő, lényegében új városrész születik a 2026-os befejezéssel számoló beruházás révén, amelynek része a Csepel-sziget északi részére tervezett tizenötezer fős, de negyvenezresre bővíthető atlétikai stadion. Ez az épület lesz a fő helyszíne a 2023-as budapesti világbajnokságnak, vagyis ennek elkészülte nyilván „beelőzi” majd a diákvárost.
A Kvassay-zsilip közelébe megálmodott stadion terveinek elkészítésével a Napur Architect Kft.-t bízták meg, 4,7 milliárd forintért. Ők jegyzik a vizes vébére elkészült Duna Arénát és a Néprajzi Múzeum most épülő létesítményét is a Városligetben.
Az érintett, a Duna–Rákóczi híd–Könyves Kálmán körút nyomvonal, a Soroksári út és a bekötőút–Weiss Manfréd út által határolt terület nagyjából 135 hektáros, és a sportcélú, illetve rekreációs létesítmények mellett egy komplett egyetemváros épül, amelynek során alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Vagyis a területről ma még teljesen hiányzó funkciók kiépítésével kívánnak új jelentőséget adni a térségnek.
A legújabb kormánydöntés komoly, több százmilliós összeget szán arra, hogy az itt található vízügyi létesítmények kiváltását megoldják. Ez részben szolgálati lakások áthelyezését jelenti, ezzel együtt pedig rendőrségi funkciókról is szól a határozat: az érintett ingatlanokon történő közfeladat-ellátás átmeneti elhelyezésével kapcsolatos költségekre 768 millió forintot költene a kormány. Ebből gondoskodni kell egyebek mellett a Budapesti Rendőr-főkapitányság Duna Budapesti Mellékágai Körzeti Megbízotti Csoportja elhelyezéséről.
EXTRÉMPARK IS LESZ
Az egykori Nagyvásártelep környékére tervezett Déli Városkapu projekt célja tehát a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új funkciót ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – foglalta össze korábbi nyilatkozatában a városvezetés elképzeléseit Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes. Kifejtette: Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöldmegoldások”, a parkfejlesztés és a Duna-part rendbetétele, valamint élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületeket újítanak fel.
A főváros elvárása a beruházással kapcsolatban az is, hogy az egykori „vörös Csepel” kevesek által látogatott Duna-partja, továbbá a mostoha állapotban lévő nagy szabad területek bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. „Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat, valamint a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket” – fogalmazott a tervpályázat eredményhirdetésén a főpolgármester-helyettes.
Része a koncepciónak a Budapesti Xtrém Szabadidő Park kialakítása, amelyben helyet kap egy BMX- és egy kajak-kenu szlalompálya is. Ezek, továbbá a tervezett mesterséges tó a lakosság számára is nyitva állnak majd. Emellett lesz klasszikus evezőspálya is.
KÖLTSÉGES BERUHÁZÁSOK
Ami az oktatási funkciót érinti: a 12 ezer egyetemista lakhatását biztosító Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre meghatározza, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – vetítette előre Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke. A projektről szóló tematikus honlapon elérhető tájékoztatójában Tarlós István főpolgármester mindehhez hozzáteszi: az új negyedben magas minőségben jelenhet meg a piaci szféra, munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő szereplőként, irodafunkcióknak, kereskedelmi és szolgáltató szektornak, kutatólaboratóriumoknak, startupcégeknek, innovatív és kreatív vállalkozásoknak helyet adva. A tervezett Danubius vasúti megállóhelynél kialakuló intermodális csomópont révén pedig „valódi városkaputérség jöhet létre”.
A költségekről egyelőre nagyságrendi szinten sem esett szó, ám csak az atlétikai csarnok felhúzását százmilliárd közeli összegre taksálják egyesek. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége minapi, Budapesti Építőipari Konferencia elnevezésű rendezvényén mindenesetre elhangzott: a kormány mint a legnagyobb megrendelő 2018–23 között 7500 milliárd forintnyi beruházást tervez a fővárosban. Ugyanakkor a Budapesten a következő években megvalósuló gigaberuházások, így a városkapu mellett a Liget Projekt befejezését és egyes várbeli felújításokat is tartalmazó, tavaly októberi listán 1100 milliárdos összérték szerepel.
