LÉKET KAPOTT A SZILÍCIUM-VÖLGY
Nyugaton a startup szó ma már közel sem cseng olyan jól, mint egy-két éve. Az Ubert például nemcsak nálunk, de Dániában, Olaszországban és Bulgáriában is betiltották, Kínában dollármilliárdokat buktak, de „üldözik” őket a finnek, a franciák, a spanyolok és a hollandok is. Ám ez csak a jéghegy csúcsa. A startupvilágban már szinte mindent kitaláltak, amit igazán érdemes, sőt, jobbára meg is valósították, azaz a láz csillapodik. Ezt jelzik az olyan apróbb fiaskók is, mint például a Juiceróé. A San Franciscóban működő cég 3,2 milliárdot szedett össze tőkebefektetőktől arra, hogy egy netre kötött narancsprést dobjon piacra 190 ezer forintos áron, majd ősszel lényegében elismerték, hogy a meredek húzásuk nem jött be.
LETIPORJÁK A NYUGATI ÓRIÁSCÉGEKET
A textiliparban vagy a műanyag háztartási cikkek gyártása terén már évek óta nem lehet versenyezni az ázsiai óriással. Most, 2017-ben azonban még nagyobb fokozatra kapcsoltak a kínaiak, hála az állami hátszélnek: az ősszel ugyanis elfogadtak egy a német Industrie 4.0-hoz hasonló, átfogó iparmodernizációs kezdeményezést. A Made In China terv értelmében az iparfejlesztést és az információtechnológiai alapú gyártásfejlesztést átváltva 210 ezer milliárd forinttal támogatják meg az állami tőkealapok! Az egyik legnagyobb zászlóshajójuk a Tencent internetes technológiai holding, amely ebben az évben az ázsiai cégek közül elsőként bekerült a világ öt legértékesebb vállalata közé. Már előfordult, hogy a tőzsdepiaci értéke a Facebookét is meghaladta. És például a digitalizáció frontján az európai, a koreai cégek – s maga az Apple és a Google is – egyre nehezebben tartják az állásaikat az olyan óriásvállalatokkal szemben, mint a Huawei, a ZTE vagy a Xiaomi.
A HAGYOMÁNYOS ÜZLETEK ALKONYA
Az Egyesült Államokban már a közepes méretű városokban is szinte lehetetlen könyvesboltot találni. Az emberek ráadásul immáron nemcsak az olvasnivalót, de a ruháikat, a telefonjukat és a bútoraikat is egyre szívesebben szerzik be a netről. Az e-kereskedelem előretörése miatt Amerikában a játékpiac teljesen kifordult a sarkából: most szeptemberben csődbe ment az ágazat egykori óriása, a Toys „R” Us. Elkövették azt a hatalmas hibát, hogy a hangsúlyt a hagyományos boltokra helyezték. Ez persze nem jelenti azt, hogy 2017-ben az összes offline üzlet gyengélkedett: a hipermarketek és úgy általában az élelmiszereket is áruló boltok az idén szintén kimagaslóan teljesítettek. A web viszont nálunk is egyre nagyobb arányban szippantja el a vásárlókat. Az előzetes becslések szerint ebben az évben Magyarországon 20 százalékkal bővült az internetes kereskedelem forgalma.
REKLÁMAPOKALIPSZIS A YOUTUBE-ON
Az év elején kiderült, hogy a nagy cégek hirdetései a videómegosztón szélsőséges tartalmak mellett is megjelenhetnek: a Nivea egyik reklámja például egy antiszemita anyag előtt bukkant fel. A nagyvállalatok tömegével vonultak ki a Google anyacégéhez, az Alphabethez tartozó oldalról, köztük olyan óriások, mint a Starbucks, a BBC, a McDonald’s vagy a Volkswagen. A YouTube azóta sem tudta megnyugtatóan kezelni a helyzetet. Novemberben a Mars, a Lidl, a Deutsche Bank és az Adidas is jelezte, hogy a népszerű portálon felfüggesztik a marketingtevékenységüket. A YouTube vezetése megpróbált erőt mutatni: tömegével tiltották le a reklámokat a felkerült videóknál. A baj épp csak az, hogy így sokszor ártalmatlan anyagok készítői is pénz nélkül maradnak. Emiatt viszont a tartalomgyártók szintén elkezdtek elpárologni az oldalról. A reklámapokalipszisnek elkeresztelt helyzet tétje nem kicsi, hisz a YouTube-ot jelenleg összesen 1,3 milliárd ember használja.
A ZUHANÓ MUTATÓK ELLENÉRE ERŐS AGRÁRÉVET ZÁRTUNK
A tavalyi egészen kimagasló esztendeje volt a mezőgazdaságnak az extra gabonahozamoknak köszönhetően. Ehhez képest az idén – ahogy mondani szokták – minden visszaállt a régi kerékvágásba. Azazhogy mégsem: a statisztikusok szerint átlagos, a gazdák szempontjából viszont erős agrárév volt a 2017-es, hiszen jelentősen nőtt a felhasznált műtrágyák és talajjavító szerek mennyisége. Mert az agráriumban ugyan az előzetes adatok szerint a kibocsátási volumen 6,1 százalékkal csökkent, de ez korrekciót jelentett 2016 eredményeihez képest, ráadásul az árak 4,3 százalékkal emelkedtek. A mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt számolt) kibocsátásának értéke folyó alapáron 2,1 százalékkal mérséklődött. Az idei előzetes számok szerint a szektor erős, piacai pedig stabilak, sőt bővülnek. Belföldön az áfacsökkentések és az EKÁER, az exportban pedig az agrárdiplomáciai erőfeszítések hatása kezd „beérni”. Két extra ágazati teljesítmény is volt ebben az évben: a tej ára októberi bázison 25 százalékkal nőtt, a baromfiágazat pedig a madárinfluenza ellenére sem került padlóra.
