KERÉKPÁROS TENDENCIÁK
Kétszáztizennégyszer tekerte körbe a határok mentén Magyarországot, továbbá két és fél tonna gumimaciban rejlő kalóriát égetett el az a több mint teljes Bugyi községnyi ember, aki csatlakozott a Bringázz a munkába! kampányhoz – adott képet egy minapi kezdeményezés értékelése kapcsán a Magyar Kerékpárosklub arról, mennyire népszerű is lett napjainkra a biciklizés.
A számok szintjén ez azt jelenti, hogy az immár tizenhatodik alkalommal meghirdetett, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által is felkarolt program résztvevői több mint 480 ezer kilométert bicajoztak összesen a munkahelyük és az otthonuk között. A szervezők kiszámolták azt is, hogy ezzel 69 678 318 forint benzinpénzt spóroltak meg és 76 947 tonna szén-dioxid kibocsátását kerülték el – az utóbbi évek legesősebb májusában.
BIZTOS KÉZBEN
A kormány támogatja a kerékpáros közlekedés fejlesztését, ám az ezzel kapcsolatos intézkedések körül rendre viták bontakoznak ki, különösen útfelújítások vagy -építések idején. Ám az összkép mára mégis az, hogy immár Budapesten is egyre elégedettebb a Critical Mass nevű szerveződés nyomán látványos erődemonstrációra is képes bicajostársadalom.
Révész Máriusz személyében mindenesetre kormánybiztosa is van a területnek, a politikus egész pontosan a kerékpározásért és az aktív kikapcsolódásért felelős. Ami az eddigi eredményeit illeti: 1000 kilométernyi erdei út nyílt meg a kerékpárosok előtt, csaknem 250 kilométer új útvonalon tekerhetnek a túrázók: két páratlan szépségű kerékpárostúra-vonal jött létre Pannonhalma és Balatonfüred, valamint Fertőd és Keszthely között. A határokon átnyúló együttműködés révén összesen 500 kilométer kerékpárút újult meg és kilenc közbringarendszer létesült az országban.
A korábban meghirdetett koncepció szerint a kormány célja, hogy országszerte új, jó minőségű útvonalak jöjjenek létre, s a fejlesztések eredményeként a friss szakaszok kiegészítsék, úgymond rendszerbe foglalják a meglévőket. Vagyis csatlakozzanak a hiányos hálózatokhoz. Az eddigi fejlesztéseknek köszönhetően összesen 9100 kilométer kerékpárút van Magyarországon, s együttesen mintegy 200 milliárd forint hazai és uniós forrás áll rendelkezésre, hogy további 2100 kilométer épüljön. A tavalyi költés 30 milliárd volt.
SZEMLÉLETVÁLTÁS
A célok persze még korántsem teljesültek. A kormánybiztos egy ez év májusi rendezvényen is a közlekedés újragondolását sürgette, a további ösztönző intézkedések mellett szemléletváltást támogató kampányokat is ígért. Ezek egyike a nagy sikerrel lefolytatott, szeptemberre újra meghirdetett munkába való bringázás kampánya. Ennek jelentőségét emeli ki a Magyar Kerékpárosklub elnöke is: Kürti Gábor a nyugati országok tapasztalataira hivatkozva úgy véli, a szemléletváltást célzó ráfordítások jobban hasznosulnak, mint az infrastrukturális fejlesztések. Ezért a kerékpáros-mozgalom Magyarországon is elsősorban a meggyőzésre és a példaadásra törekszik. Hiszen biciklizni élmény, ráadásul olcsó és gyors is.
Kürti arra számít, hogy a kerékpározás a következő években még népszerűbb lesz. A bővülés aránya az általa ismertetett összesítés szerint már az év első négy hónapjában elérte a három-négy százalékot.
Tavaly egyébként először készült átfogó, reprezentatív kutatás a témában, a kerékpárosklub és a Medián jóvoltából, az ITM támogatásával. Egyelőre az akkor rögzített adatok a legfrissebbek. Ezek szerint a felnőtt lakosság hetven százaléka szokott valamilyen gyakorisággal kerékpározni, 17 százaléknak ez az elsődleges közlekedési eszköze, 38 százalék pedig legalább hetente biciklire ül. A felnőtt lakosság 84 százaléka fér hozzá működőképes kerékpárhoz, és 67 százalék rendelkezik is ilyennel. Budapesten hat százalék mindennap kerékpározik, 16 százalék hetente többször, összesen minden második ember szokott biciklizni.
És hogy mire elég ez a lelkesedés európai szinten? Dánia és Hollandia után Magyarországon a harmadik legnagyobb az elsősorban kerékpárral közlekedők aránya. Vagyis bizonyos mértékű szemléletváltás azért már lezajlott hazánkban is.
BALATONI KÖR
A fejlesztések mindenesetre folytatódnak. Kiemelendő: a Balatonalmádi és Balatonlelle közötti szakasszal végre elkezdődött – igaz, időlegesen rögtön be is fejeződött – a balatoni biciklikör közel 17 milliárd forintos felújítása, amely a tervek szerint 2021 tavaszáig tart. A 42 kilométer hosszú, 14 települést érintő rész 670 millió forintba kerül, ugyanakkor a munkát június közepétől augusztus végéig szüneteltetik, hogy ne zavarják a nyári szezont.
Cseresnyés Péter, az ITM államtitkára még tavasszal beszélt arról: a Magyar Kerékpáros Szövetség vezetésével, 1,2 milliárd forint uniós támogatással 800 kilométer túraútvonalat jelölnek ki a térségben, s három nagy szolgáltatóközpont létesül Balatonfüreden, Keszthelyen és Balatonföldváron 2020 őszéig. Továbbá az idén kezdődik a fővárost és a régiót – Etyek, Székesfehérvár és a Velencei-tó érintésével – összekötő 10 milliárd forintos kerékpárút építése is.
Inkább sporthír, mégis az „ágazat” jelentőségét mutatja, hogy magyarországi szakaszokkal egészült ki a jövő évi Giro d’Italia olasz országúti kerékpáros körverseny. A viadalt akár napi 300-400 ezer szurkoló nézi az utak mentén, míg a televízióban meg lehet mutatni a világnak Magyarország látványosságait, tájait és műemlékeit – vetítette előre Révész Máriusz.
Szabó Tünde sportért felelős államtitkár pedig az erről szóló tájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy kerékpársportunk történetében mérföldkőnek számít a Giro magyarországi rajtja, hiszen ez a világ egyik legnézettebb, legjelentősebb és legnépszerűbb sporteseménye. A várakozások szerint ez a megmérettetés nemcsak az országimázsnak tesz majd jót, hanem a hazai kerékpárosokat is tovább erősítheti.
Borítófotó: Mutánsbringás felvonulás Budapesten, a Kálvin téren. Kerékpározni élmény, ráadásul olcsó és gyors is.
