AZ E-KERESKEDELEM ÁRNYOLDALA
Mindig van lejjebb. Az internet lassan rosszabb, mint egy sötét sikátor egy pocsék közbiztonsággal megáldott ázsiai nagyvárosban. Legalábbis a minap ezt tapasztaltam. Bár gyakorlott netező vagyok, lassan 22 éve, 1996 óta naponta a világhálón lógok, mégis néhányszor magam is beleszaladok az egyre agyafúrtabb online csapdákba. Ám a való életben szintén óvatos vagyok, s legutóbb is csak ez az egyszerű, talán túlzottnak tűnő elővigyázatosság mentett meg. Friss történetem okulásul szolgálhat bárkinek, akit eddig valamilyen csoda folytán elkerült az online vadnyugat szélhámosainak a csínytevése.
A téma rajongójaként rendszeresen nézegetem a fotós tesztoldalakat, „megguglizom” az új fényképezőket és a kapcsolódó ketyeréket. Új uniós adatvédelem (GDPR) ide vagy oda, ha fel is hívják a figyelmemet rá, hogy keresési előzményeimet, adataimat áruba bocsátják, az édeskevés. Mindennek a „kézzelfogható eredményeit” egyébként magam is jól látom.
A FACEBOOKON IS HIRDETNEK
Ezúttal – mivel fotómasinákra kerestem korábban – hamar facebookos és Google AdWords-hirdetésekbe botlottam. Felugrott többek közt egy fényképező-webáruház is, igen csábító árakkal. A nyelve angol volt, de gyakorlott ebayezőként és amazonos árurendelőként ez már fel sem tűnt. Az már annál inkább, hogy a camerasalestore.club oldalon egy ötvenezer forintos fényképezőlencse tizenötezerért kellette magát, ráadásul új állapotúként hirdetve. A site kinézete, kialakítása és felépítése professzionális volt, csak és kizárólag a kirívóan alacsony ár keltett gyanút. Pontosabban az, hogy minden termék a piaci ellenérték harmadába-negyedébe került.
Egyetlen további kereséssel persze kiderült, hogy ez az oldal is fent van több hatalmas, kamu webáruházakat soroló site-on, ahol óva intenek tőle és rengeteg társától. Viszont a Facebook és a Google hirdetési rendszere nem szűrte ki. Pár nappal később azonban ezt a honlapot is utolérte a végzet: a címet begépelve ma a böngészőben egy nagy piros oldal jelenik meg, a következő figyelmeztetéssel: „Megtévesztő webhely megnyitására készül. A camerasalestore.club webhely támadói megpróbálhatják csellel rávenni önt például arra, hogy veszélyes szoftvert telepítsen, vagy felfedje személyes adatait (jelszavakat, telefonszámokat, hitelkártyaadatokat stb.).” És én még pár napja elgondolkodtam azon, hogy de jó üzletet csinálhatok egy új fotóobjektívvel, amelyre épp azelőtt kerestem rá.
Nem is értem, miért tart a Facebooknak és a Google-nek hetekbe, mire az ehhez hasonló oldalakat kiszűrik. Okos-programok egész hadserege mellett előbbinek több mint harmincezer, utóbbinak 85 ezer alkalmazottja és nyilván sok ezer partnercége van, miáltal ennél azért hatékonyabban kellene működnie a szűrésnek. Mert jelen állás szerint mondjuk a pornográf vagy a fegyverkereskedési hirdetéseket tudják szűrni, de a csaló site-ok egy része – mint láttuk – gyakran átjuthat a hálójukon.
ÍGY TŰNHET EL A PÉNZED
Nem sokon múlott az én bukásom sem, mert ha csak húsz-harminc százalékkal olcsóbb a piaci árnál a szerkentyű, könnyen lehet, hogy gyanút sem fogok és leadom a rendelést, hitelkártyaadatokkal együtt. Ám ekkor ugyebár nemcsak a terméket nem látom soha, de még az is szinte biztos, hogy leürítik a bankkártyámat, és a pénzintézetem a kár egy részét (manapság a felső határ ötvenezer forint körül van) ilyenkor akár rám is verheti.
Elgondolkodtató, hogy azon pár hét alatt, amíg a böngészők – nyilván sok bejelentést követően – automatikusan letiltják ezeket az oldalakat, hány millió vagy tízmillió ember fut bele hasonló átverések százaiba, ezreibe.
Ráadásul sajnos az óvatosságon túl nem sokat tehetünk. Éppen a nagy változékonyság miatt legfeljebb egy-egy webhely biztonságos voltát tudjuk csak ellenőrizni az olyan oldalakon, mint a Google Trusted Sites, a GeoTrust, a BBB Accredited Business, a TRUSTe, a Norton Secured vagy a PayPal. (Viszont egy normál, nem csaló webáruház nem biztos, hogy rendelkezik a tanúsítványaikkal.) Olyan globális site-ot tehát, ahol gyorsan tudunk értesülni a „körözött” weblapokról, nem is találtunk. Inkább szakmai híroldalakba, kormányzati tájékoztatókba könnyű belebotlani. Viszont az adott oldal nevét simán a Google-ba, esetleg a fake site (áloldal) kifejezéssel fűszerezve érdemes beírni.
MAGYAR WEBBOLTOS KILÁTÁSOK
Mi következik még mindebből? Az, hogy ahogyan szaporodnak és finomodnak e bűnözők trükkjei, úgy tűnik el a korábbi bizalom az e-kereskedelemből. Sajnos a fenti történet és a sok ezer hasonló csalás azt eredményezi, hogy elképesztően lecsökken a vásárlóknak a kisebb webes boltokba vetett bizalma, így azok forgalma vagy nem nő, vagy lassabban bővül, mint a nagyobb, ismert márkákkal operáló cégeké. Nálunk mintegy négyezer, zömmel apró webshop működik. Persze a forgalom döntő részét így is pár tucat nagy szereplő bonyolítja.
Pedig jó lenne, ha a tisztességes kicsik is részesedhetnének a sikerből. Mert hát a magyar e-kereskedelem – a világtendenciához hasonlóan – látványosan szárnyal. Belföldön az összárbevétel tavaly az ötszázmilliárd forintot is átlépte: ez a szám összességében több mint negye-dével nőtt a korábbi év adatához képest.
Mi több, az eNet a következő esztendőket illetően is optimista: a friss előrejelzés szerint a növekedési trend tartósan fenn is marad, így 2023-ra az ezer milliárd forintos lélektani határ is elérhető lehet.
KINTRŐL IS RENGETEGET RENDELÜNK
A fenti adatok tehát csak a belföldi forgalomra vonatkoznak, viszont a hazai vevők nem csupán az itthoni online áruházakban költenek. Az eNet kutatása szerint a más országokból is vásárlók száma 2015 óta 1,5 millióról 2,7 millió főre nőtt. Sőt, ez a tábor csak az elmúlt egy évben félmillióval gyarapodott, miközben a teljes internetes vásárlószám közelítette az ötmilliót.
A fenti trendet nézve az eNet az idén először a magyarok határon túli online költéseit is megbecsülte. E szerint csak tavaly a hazai online vásárlók mintegy négyszázmilliárd forintnyi forgalmat generálhattak külföldi webáruházakban! 2017-ben ezzel együtt tehát feltehetően már meg is lehetett az ezermilliárdos itthoni e-kiskereskedelmi költés. Külföldről elsősorban szintén elektronikai és számítástechnikai árut, ruhákat, divatcikkeket, sportszereket, játékokat és ajándéktárgyakat rendelünk. Belföldről pedig egyre jellemzőbben háztartási kis-nagy gépeket, valamint bútorokat is.
HONNAN ISMERHETJÜK FEL A NETES ÁTVERÉSEKET?
Legyünk nagyon gyanakvók, például ha alacsonyak az árak.
Fő szabály szerint csak olyan webáruházakban vásároljunk itthon, amelyeknek egy nagy hazai ár-összehasonlító oldalon több termékük van, kevés kritikával. Ez utóbbi oldalakon felhasználók százai, ezrei minősítik a webboltokat.
Külföldről csak ismert és elismert nagy e-kereskedelmi áruházakból vásároljunk.
Ha nem ismerjük az adott oldalt, lehetőleg az angol fake (ál-) szóval együtt keressünk rá a neten, hogy lássuk: vannak-e negatív vélemények, illetve rosszindulatú áruházzal állunk-e szemben.
Ha ismeretlen helyen fizetünk, akkor olyan, úgynevezett internetes bankkártyát használjunk, amelyre csak a vásárlás összegét töltjük fel. A legtöbb bank olcsón vagy ingyen is kínál ilyen terméket. Így a főkártyánkról nem tudnak nagyobb összeget lenyúlni. Gyanús tranzakciókat persze a legtöbb bank amúgy sem engedélyez, csak például SMS-es megerősítő kóddal.
