Betegeskedő életbiztosítások

Való Világ
Több fejlett országban, így az USA-ban is egyre kisebb arányban kötnek életbiztosítást az emberek. A jelenség okai közt a társadalmi változásokat éppúgy ott találjuk, mint a fiatalok tájékozatlanságát.

ITT AZ IDŐ A MEGÚJULÁSRA

A 76 éves David Geffen a zene- és a filmiparban is fényes pályát futott be. A lemezkiadó cége annak idején olyan ügyfelekkel dolgozott együtt, mint a Guns N’ Roses, a Nirvana vagy Elton John. De Steven Spielberggel és Jeffrey Katzenberggel karöltve ott bábáskodott az egyik nagy hollywoodi stúdió, a DreamWorks alapításánál is.

Geffen mindezek mellett arról is híres, hogy ő kötötte a világ egyik legnagyobb értékű életbiztosítását. A szerződése százmillió dollárról szól. Őt azóta csak egyvalaki tudta lepipálni: a nevét nem ismerjük, csak annyit tudunk, hogy egy Szilícium-völgyben dolgozó nagy sikerű üzletemberről van szó. Az bizonyos, hogy ha meghal, a biztosító 201 millió dollárt, vagyis átváltva 58 milliárd forintot fizet majd a kedvezményezettnek. 

Ám az új amerikai rekordok ne tévesszenek meg minket: az életbiztosítási biznisz – különösen a tengerentúlon – komoly problémákkal küszködik. Ugyanis míg 1989-ben a lakosság 77 százalékát védte ilyen konstrukció, mára az arány 60 százalék alá esett. A népességgyarapodás miatt az üzletág egyelőre nem érezte meg jelentősen ezt az esést, de félő, hogy ha nem történik változás, a négyszázmilliárd dolláros szektor tartóoszlopai elkezdenek recsegni. 

A visszaesés okai már most is világosan látszanak. Ahogy a nyugati világban nő az átlagéletkor, egyre nagyobb a nyomás a lakosságon, hogy félretegyen a nyugdíjas évekre, emiatt viszont mind többen hajlamosak lemondani a kockázati életbiztosításról (ez az a fajtája a szegmensnek, ahol csak kockázati esemény, tehát baleset, betegség és/vagy halál esetén fizetnek). A csökkenés eredői közt tartják számon, hogy korábban akkor kötöttek életbiztosítást az emberek, ha az életükben nagy mérföldkőhöz értek: házasságot kötöttek, lakást vettek vagy megszületett a gyerekük. Ezek a nagy pillanatok azonban ma már az átlagembernek nem a kora húszas éveiben, hanem rendszerint később következnek be. De a gondok sorában akad más is: az USA-ban a biztosítási ügynökök száma húsz év alatt majdnem a harmadával csökkent. Probléma még a tájékozatlanság: a felmérésekből kiderül, hogy a fiatalok majdnem fele azt hiszi, hogy egy életbiztosítás évi 1000 dollárnál (288 ezer forintnál) is többe kerül. Pedig valójában egy átlagos konstrukció odaát évi 160 dollárt (46 ezer forintot) kóstál. Emellett egyre többen online szeretnék megvenni az őket érdeklő konstrukciókat, amire viszont viszonylag kevés helyen van lehetőség. 

Amerikában különösen a válság óta esett vissza az érvényben lévő életbiztosítások száma: 335 millióról 289 millióra. S például Nagy-Britanniában is folyamatosan csökken a személybiztosítások mennyisége. Mivel a befizetések átlagos összege nőtt, az üzletág egyelőre látszólag jó bőrben van, viszont mind Nyugat-Európában, mind az USA-ban sok kis szereplő ment tönkre az utóbbi időben. Az életbiztosításokkal foglalkozó cégek száma 2000 óta majdnem a felére esett az Egyesült Államokban.

Félve, hogy hamarosan kifuthat a lábuk alól a talaj, néhányan merész átszervezésbe kezdtek. Az innovatív vállalatok közé tartozik az 1862-ben alakult John Hancock Financial is (a társaság nem az alapítóról, hanem a függetlenségi háború egyik nagy hírű résztvevőjéről kapta a nevét). A komoly múltú cégnél egy Vitality nevű program keretében igyekeznek egészségesebbé tenni az ügyfeleket: olyan hordozható eszközöket adnak nekik, amelyekkel számontartják, hogy például mennyit mozognak, vagy hogy eleget alszanak-e. Aki egészségesen él, az krediteket kap, amelyekkel csökkentheti a befizetési díj összegét, de akár kedvezményekben is részesülhet például egészséges élelmiszerek vásárlásánál vagy a hotelfoglalásoknál. Ezzel úgymond mindenki jól jár: az ügyfél fittebb lesz, a vállalatnak pedig, mivel tovább élnek a kuncsaftjai, bővül a forgalma.

Globálisan nézve nagyok a különbségek a fejlett és a fejlődő országok között: az előbbiek rendszerint stagnálnak, az utóbbiak viszont kifejezetten nagy növekedést produkáltak: Ázsiában és Latin-Amerikában az életbiztosítási piac az utóbbi időben 12-15 százalékos bővülést produkált.

A szegmens egyébként itthon is jó egészségnek örvend: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az idei első negyedév végére 700 milliárd forintnál is több volt a hagyományos életbiztosításokban. Erre 2008 eleje óta nem volt példa.

 

AZ ÉLETBIZTOSÍTÁS TÖRTÉNETE

Az életbiztosítások korai változatai még a Római Birodalom idején jelentek meg. A céljuk általában a temetési költségek fedezése volt. A céhek üzemeltetésében Magyarországon is volt a XIV. században olyan pénzügyi alap, amely gondoskodott a tagok temetkezési költségeiről, vagy épp özvegyi segélyt nyújtott. Az első modern életbiztosítás viszont jóval később, csak 1706-ban jelent meg, Angliában. Az értékesítésével egy William Talbot nevű püspök kezdett el foglalkozni, aki az Amicable Society for a Perpetual Assurance Office, vagyis az első életbiztosítási cég alapítója volt.

 

Borítófotó: Ivanka Trump és David Geffen egy amerikai tenisztornán. Geffen rekordközeli életbiztosítást kötött

Ezek is érdekelhetnek

További híreink