KÖZPONTI FEJLESZTÉS
Jó ütemben halad az eddig soha nem látott balatoni fejlesztési program megvalósítása. A tó körül nemcsak az ingatlanberuházások szaporodnak gomba módra, hanem egyúttal azok a nagy, összesen mintegy 370 milliárd forintos, átfogó, központi korszerűsítések is folynak, illetve elindulnak rövidesen, amelyek igen hosszú, több évtizedes távon biztosítják a magyar tenger jövőjét. Mi több, turisztikai vonzerejének tartós növekedését. Így azt is, hogy a Balaton például a népszerű Garda-tó körüli turisztikai kínálattal is felvegye a versenyt (az olasz konkurensről lásd A fényes garda-tó című írást).
FÖLDÖN, VÍZEN, LEVEGŐBEN
Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke lapunk kérdésére elmondta: nagyon örömteli a szakma számára, hogy végre átfogó, átgondolt, nagy léptékű és lényegi központi infrastruktúra-fejlesztések zajlanak, illetve indulnak el rövidesen a tó környékén.
Először is egyetlen kormányhatározatban rendezték tavalyelőtt a koordinált projekteket, végre nem három megyében és megannyi külön városi-települési térségekben gondolkodva, hanem egyetlen célpontként, egy kiemelt turisztikai régióként kezelve a Balaton egész térségét.
A hatalmas fejlesztési csomag részei elsősorban azok a kulcsfontosságú, kiemelt bővítések, amelyek a vasutak, az utak vagy a hajózási lehetőségek javítását célozzák. Ilyen például a Balatonfüredig tartó vasútvonal villamosítása, amely 64 kilométert érint és 23 milliárd forintból valósul meg. Lényege, hogy a mai két és félről akár bő másfél órára is csökkenhet a Kelenföld és Balatonfüred közti menetidő, a villamos mozdonyok pedig egyes szakaszokon 160 kilométer per órás sebességet is elérhetnek. De a déli parton is megújul a Szántód-Kőröshegy és a Balatonszentgyörgy közötti vonal, 70 milliárd forintból. Remélhetőleg egyszer valóra válik a körvasút terve is, bár ez egyelőre nincs napirenden. Viszont a sármelléki Hévíz-Balaton repülőtér szépen fejlődik.
A közutak fejlesztése szintén folyamatos: zajlik az északi part és a Keszthelyi kistérség megközelítésének
gyorsítását szolgáló közúti csomópontok és útszakaszok kialakítása, s az autósok kényelmét szolgálja például a Badacsony és Fonyód közti autós kompjárat beindítása is. Ez bő egy óráról a harmadára, húsz perc körülire rövidíti a tó „megkerülését”. A tervek szerint hatmilliárdos beruházás lesz, egy komp pedig félezer embert és közel félszáz autót szállíthat. Ez a projekt nagyban javítaná e térségek megközelíthetőségét.
BUDAPEST ELŐVÁROSA?
E közlekedési fejlesztések lényege, hogy a turisták az egész tavat és a környékét egyként tudják kezelni. Például egy esős napon könnyen át lehessen ugrani a magyar tenger távolabbi pontjára, délről mondjuk a Balaton-felvidékre, a Bakonyba, Tapolca, Sümeg, Keszthely, Balatonfüred vagy Veszprém környékére.
Emellett a közlekedési lehetőségek javítása elősegítheti, hogy a Balaton kvázi Budapest „elővárosává” váljon! Ugyanis ez az egy-másfél órás távolság még nagyarányú ingázást is megenged a nyugati metropoliszokban.
Ez az „előváros” koncepció igen nagy perspektívát nyit afelé, hogy jelentősen növelhető legyen a külföldiek ma átlagosan két és fél naposnál rövidebb itt-tartózkodási ideje. Az ország második legnépszerűbb attrakciójával, a Balatonnal kellemesen fűszerezhető lenne a nemzetközi turizmusban igen rangos helyet kivívott „Budapest-élmény”.
Jelenleg számos olyan koncepció létezik, amely egy kiemelt látványosságot is hozna a tó mellé, olyat, amelyért a környező országokból is tömegesen érdemes pár napra a magyar tengerhez érkezni. Az olyan nagy fesztiválok, mint például a Balaton Sound vagy a Művészetek Völgye, szerény mértékben, de már ebbe az irányba mutatnak. Emellett egész évben programokat nyújt a veszprémi állatkert, valamint az olyan fürdővárosok, mint Tapolca, Hévíz vagy Zalakaros, amelyek szintén a Balaton régióhoz tartoznak, ráadásul a téli turizmus fontos fellegvárai.
NEMZETKÖZI FIGYELMET!
Mindehhez jönnek az olyan átfogó projektek, mint a Kisfaludy szállásfejlesztési program, amelyben a kisebb panziók és a nagyobb szállók egyaránt – külön-külön feltételrendszerben – részt vehetnek.
Ugyanakkor már sok helyütt meg is történt a strandok modernizálása, felújítása, s most vannak soron ismét a tó környezetében lévő kempingek, valamint újabban az éttermek és a büfék korszerűsítéséhez kapcsolódó pályázati források megnyílására is van reális esély – legalábbis háttér-információink szerint.
A teljes megújulás tehát „elkerülhetetlennek” tűnik. Ez pedig nemcsak az egyre több leköltöző magyar polgár, hanem az emlegetett növekvő külföldi érdeklődés miatt is kulcsfontosságú lesz.
Kérdés, hogy a fejlesztéseket végig tudjuk-e vinni fegyelmezetten, valamint a minőségi fejlődés mellett a mainál még erősebben össze tudnak-e fogni a magyar tenger körüli települések. Remélhetőleg a Budapest mellett a Balatont is megemlítő globális imázskampány beindítása sem irreális cél. Ehhez persze nagyon jól jönne egy húzólátványosság. Valami olyasmi, mint a Garda-tó melletti Gardaland vidámpark, amely egymagában évi hárommillió látogatót vonz. Itt érdemes megjegyezni, hogy közel egy évtizede sodorta el a válság az akkori SCD-csoport 2007-től kivitelezni tervezett, a Garda-tónál megvalósított projektek mintáját követő komplett Balaton-fejlesztési elképzelését, melyben szerepelt egy évi 1,2-1,3 millió látogatót vonzó témapark is. E téren sok próbálkozás volt az elmúlt esztendőkben, de úgy tudjuk, hogy például a Lego azért nem vágott bele egy helyi projektbe, mert a régiós vásárlóerő még nem olyan nagy, hogy belátható időn belül megtérüljön egy óriásberuházás. Kisebb léptékben az osztrák Gänserndorf melletti egykori szafariparkhoz hasonló létesítményen is gondolkodik egy csapat. Nemesvid község mellett, egy 110 hektáros területen jönne létre. Jelenleg zajlanak a háttértárgyalások a potenciális befektetőkkel.
Persze nem ártana, ha az említett infrastrukturális fejlesztések – különösen a Balatonfüredig érő gyorsított vasút, a közúti csomópontok és a Badacsony–Fonyód komp – mielőbb megvalósulnának. Így ugyanis minden készen állna a nagyszámú turista fogadására.
Abban, hogy több külhoni jusson el a magyar tengerhez, az a 110 kilométeres Budapest–Balaton-kerékpárút is segíthet, amely jövőre épül meg. Ez ugyanis egy nagy európai kerékpárút-hálózat, az EuroVelo 14 részeként készülne el. Brüsszelben ugyanis elfogadták a nyomvonal tervét. Az uniós útvonal a Boden-tótól indulva, Ausztrián keresztül haladva, Magyarországon az Őrséget, a Balatont, a Velencei-tavat, Budapestet, Egert, a Tisza-tavat és Hortobágyot érintve Debrecenig haladna.
A FONTOSABB BALATON KÖRÜLI BERUHÁZÁSOK
Vasútfejlesztések az északi és a déli parton, jelentősen rövidülő menetidők, melyek révén Székesfehérvár és a Balaton térsége Budapest tágabban vett elővárosává válhat
Közúti fejlesztések a balatoni városok és a környező nagyobb települések megközelíthetőségének látványos javításával, bekötő- és elkerülő utakkal
Több mint húszmilliárd forint jut a hajózás fejlesztésére. Már tervben van egy Fonyód és Badacsony közti autós komp létesítése is
Információink szerint az éttermek és a büfék megújítására rövidesen új támogatási források nyílnak meg, emellett folyamatosan zajlik a szállodák és a panziók fejlesztése is.
Ingatlanboom a tó körül: Siófokon ezres nagyságrendben épülnek új lakások, de sok száz készül még a déli part településein
A sármelléki Hévíz-Balaton repülőtér is korszerűsödik, bővül
A FÉNYES GARDA-TÓ
Sok hellyel össze lehet hasonlítani a Balatont, akár a kanadai, akár az osztrák tavakkal, de leginkább talán az olasz Garda-tó az, amely méretében, jelentőségében, európai megközelíthetőségében leginkább érdemes az összevetésre. A Verona melletti alpesi-mediterrán tónál erős az összefogás, átgondoltak a fejlesztések. Legnépszerűbb látnivalói közt ott találjuk Olaszország egyik legszebb parkját, a Sigurtà-kertet, a térség egyik legnagyobb vidámparkját, a kaliforniai Disneyland mintájára létrehozott Gardalandet, valamint a vörösborairól ismert mesés Bardolinót, ahol a középkori templomok mellett az ültetvényeket is be lehet járni. A legújabb látványos ötlet egy olyan bicikliút, amely részben a sziklafalak mentén épül ki, és azt a hatást kelti, mintha a kerékpáros a víz felett siklana. A 140 kilométeres, a teljes tavat megkerülő bringaút 102 millió euróba kerül, és a kisebb, elhagyott falvakat is bekapcsolja majd a turistaútvonalakba.
REPTÉRFEJLESZTÉS SÁRMELLÉKEN
A sármelléki légikikötő korszerűsítése még az idén elindulhat, hozzávetőleg 6,6 milliárd forintos központi forrásból. A Hévíz önkormányzata által üzemeltetett Hévíz-Balaton Airport területén a kifutópálya három kilométeresre „nyúlik”, a terminál épülete is bővül, a környező egykori orosz laktanyákat pedig rendbe teszik. Tavaly 23 ezer utast fogadott a 2012 óta önkormányzati tulajdonban lévő repülőtér, de a nullszaldós működéshez 150-200 ezer fős forgalom kellene. Javíthatja a jövedelmezőséget, hogy az egykori laktanyaterületen logisztikai központ és ipari park kialakítása van folyamatban.
