TANÉVKEZDÉS
Elkészült és a következő tanévben bevezetik „a klasszikus értékekre, de a legkorszerűbb módszerekre és eszközökre támaszkodó Nemzeti alaptantervet és kerettantervet” – mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a központi tanévnyitón. Bár voltak olyan hangok, amelyek szerint az eredetileg 2019. szeptemberi „élesítéssel” tervezett dokumentum újabb évet csúszik, s csak 2021-re készül el, úgy tudjuk, az előkészületek kifejezetten előrehaladott állapotban vannak. Például az úgynevezett kerettanterveket a pedagóguskar illetékesei már szakmai véleményeztetésnek is alávetették, s hamarosan a teljes NAT bemutatására is sor kerülhet. Ezt további társadalmi egyeztetések követik, s elvileg még az idén sor kerülhet az évek óta készülő anyag véglegesítésére.
Ugyanakkor Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke egy májusi szakmai konferencián előrevetítette: jövőre csak az első és az ötödik évfolyamon, tehát felmenő rendszerben vezetik be az alaptantervet.
A miniszteri biztosként is tevékenykedő elnök előrevetítette: valamennyivel csökken majd a diákok óraszáma, de nem jelentősen. Szemléletváltást jelent viszont, hogy nem kötelező óraszámokat határoznának meg az egyes tantárgyakhoz, hanem úgynevezett maximumokat, amelyeknél kevesebb idő alatt is meg lehet tanítani az előírt tartalmat. Hajnal Gabriella csak személyes véleményként fogalmazta meg, hogy jóval kevesebb tanóra kellene, mint amennyi most van az iskolákban, heti harminc fölé menni a gimnáziumokban sem lenne szabad. Kérdés az is, változik-e a tanárok kötelező óraszáma. Az érdekvédelmi szervezetek természetesen csökkentést szorgalmaznak, erről már tárgyalások is folytak a kormányzati illetékesekkel. Ezeken az egyeztetési alkalmakon nyilván szóba került a további, az eddigi ötvenszázalékos növekményt kiegészítő béremelés lehetősége, ám erről egyelőre nem született megállapodás.
Amit szintén csak a következő tanév hoz majd el, az az állami tankönyvek ingyenességének a kiterjesztése valamennyi évfolyamra. Ugyancsak szociális jellegű ellátás, hogy a kormány 2010-es hivatalba lépése óta a háromszorosát fordítja a gyermekétkeztetési programra (83 milliárd forintot), amelyet a rászorulók egész évben igénybe vehetnek.
Ami viszont már mindenképp idei, ugyanakkor a diákokat közvetlenül nem érintő fejlemény, hogy a felsőoktatás kormányzati felügyelete az emberi erőforrási tárcától az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz került át. Úgy tudjuk, ennek részben az a magyarázata, hogy az Akadémiáról kiszervezett kutatóintézeti hálózatot közelebb akarják hozni az egyetemi világhoz. A szeptember elsején felálló Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányító testülete információink szerint a jövő héten ül össze, az első dolga pedig az intézetvezetőkkel való egyeztetés lesz a továbbiakról.
Ahogy a kutatóintézetekre, úgy a köznevelésre is nagyságrendekkel több pénz jut jövőre. A már elfogadott 2020-as költségvetés szerint a kormány 645 milliárd forinttal nagyobb összeget költ oktatásra a következő évben, mint 2010-ben – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kárpát-medence református oktatási intézményeinek közös tanévnyitóján Pécsett. Emellett az elmúlt harminc esztendő legnagyobb iskolafejlesztési programja zajlik Magyarországon, s ehhez több mint 110 milliárd forintnyi uniós és további 46 milliárdos állami támogatást biztosítanak.
Kvázi trendfordulót jelez a kutatóhálózatokhoz hasonlóan ugyancsak Palkovics László innovációs miniszter alá tartozó, éppen megújítás előtt álló szakképzési rendszer alakulása. A tárcavezető szerint ugyanis tavaly – tíz év után először – 8,5 százalékkal több diák kezdte meg a tanulmányait szakgimnáziumban, mint általános gimnáziumban.
Az őszi parlamenti menüben mindenesetre szerepel a jogszabályi környezet további változtatása, az ezt megalapozó stratégiáról pedig korábban lapunk is részletesen beszámolt. Palkovics szerint „a kormány célja a pályaválasztás előtt állókkal még inkább elhitetni, hogy a jól végzett szakmunka nemcsak versenysikert hozhat, hanem megélhetést is biztosít a családnak, valamint hozzájárul Magyarország gazdasági sikeréhez”. A rendszer ráadásul figyel a felsőoktatásba továbblépőkre is. 2020-tól a szakgimnáziumok négy plusz egy éves képzési struktúráját a technikumok ötéves képzése váltja fel, ahonnan a diákok gyakorlati tapasztalatokkal léphetnek munkába, illetve továbbtanulás esetén közvetlenül a szakirányú felsőfokú képzésbe – magyarázta egy rendezvényen a tárcavezető.
