ÚJ KIHÍVÁSOK
Nem is olyan rég még a narancs és a banán jelentette az egzotikus gyümölcsök kínálatának a csúcsát Magyarországon. Akkoriban a nagyobb boltokban ananászt, mandarint is árultak, de csak konzervként. Mostanra azonban mi sem természetesebb, mint hogy egész évben vásárolhatunk itthon a banán és a citrusok mellett más déligyümölcsöt is, például mangót, avokádót vagy éppen licsit, nem beszélve az egyéb trópusi különlegességekről.
VESZÉLYES VEGYSZEREK
Miközben a bőséges kínálatnak fogyasztóként örülünk, nem igazán foglalkozunk azzal, hogy az Európában forgalmazott zöldségek és gyümölcsök közel fele valamilyen vegyszermaradvánnyal szennyezett. Pedig ezt állapította meg egy átfogó uniós vizsgálat. Az is igaz, hogy csak a termékek három százalékánál tapasztaltak egészségügyi határérték-túllépést. Viszont minden második banán tartalmazott többféle kemikáliát határérték alatti mennyiségben.
Egy másik jelentésből az derül ki, hogy az angol iskolákban a diákoknak juttatott gyümölcsökben és zöldségekben több a vegyszermaradék, mint a bolti árukban. A szigetországban egy évtized alatt 123-féle növényvédő szert azonosítottak a kormányzati program keretében ingyenesen biztosított termékekben. Különösen nagy szennyezettséget a következő gyümölcsökben találtak: alma, mazsola, banán.
A hivatalos szervek azzal nyugtatják a kedélyeket, hogy a szermaradványok nem okoznak visszafordíthatatlan egészségkárosodást, arra azonban nem adnak választ, miért ilyen kirívóan magas a szóban forgó árucikkek vegyszertartalma. A veszélyes anyagok közül az imazalil nevű gombaölő szer volt a leggyakoribb, amelyről azt írják, hogy irritálhatja a bőrt és károsíthatja a májat, ráadásul ez egy feltételezett humán karcinogén – azaz rákkeltő – peszticid. Ennek ellenére szívesen alkalmazzák a fairtrade bizniszben, vagyis a fejlődő országokban termesztett és onnan a fejlett világ egy részére jellemző lelkiismeret-furdalás csillapítására, egyfajta jótékonykodás keretében beszerzett növényi produktumoknál. A brit jelentést kiadó Növényvédőszer-akcióhálózat (PAN) szerint mindenesetre az oktatási intézményekben azonnal át kellene térni a biotermékekre.
ÓRIÁSI BIZNISZ
A banán a világ legnagyobb mennyiségben és értékben exportált gyümölcse: a legjelentősebb mezőgazdasági kiviteli termék a gabonafélék, a kávé és a kakaó után. Komoly világkereskedelmi súlya mellett helyi szinten is széles körben fogyasztják. A mintegy százmillió tonna elfogyasztott banán közel húsz százalékát exportálják, ebből hatmillió tonnát Ecuador, a legnagyobb banánexportőr. A világ legnépszerűbb gyümölcse mintegy négyszázmillió termelőnek és családok tömegeinek jelent megélhetést a fejlődő világban. A költségek alacsonyan tartása miatt azonban a termelők sokszor a dolgozóik és a természeti környezet számára katasztrofális következményekkel járó döntéseket hoznak. Például tízszer annyi növényvédő szert használnak, mint a fejlett világ ültetvényein.
Pedig a vegyszereknek való folyamatos kitettség a fogyasztók mellett a banánültetvényeken dolgozókra és a környéken élőkre nézve is komoly egészségügyi kihatással lehet. Ezt a veszélyt csökkentheti, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Ecuadorral közösen ajánlásokat dolgozott ki a kemikáliák megfelelő tárolására, kezelésére és használatára vonatkozóan. Ezeket közre is adták egy kézikönyvben. Miután e gyümölcs termesztésének a mikéntje nem különbözik lényegesen máshol sem, a módszereket Latin-Amerikától Ázsián át a csendes-óceáni térségig bárhol lehet alkalmazni.
A FAO emellett nemzetközi összefogást hirdetve partnereivel elindított egy 98 millió dolláros programot a banánt fenyegető veszély ellen, amelyet a Fusarium gombabetegség új törzse, a Tropical Race 4 (TR4) okoz. Ez ugyanis tizedeli a világ banántermelését, komoly károkat okozva a kereskedőknek és a termelőknek. A kórokozó igen alattomos, akár évekig is életben maradhat a talajban, és gyorsan terjed. Az ötéves projekt 67 országot fed le, s fő célja, hogy megállítsa a járványt és kezelje a már kialakult fertőzéseket.
A TR4 törzset először Délkelet-Ázsiában azonosították a 90-es években, azóta tíz ország 19 területén bukkant fel. Észak-Mozambikban például 2013-ban észlelték, az általa megfertőzött terület még mindig karanténban van. A két érintett vállalat egyike csődbe ment. A másik cég még termel, de szigorú követelményeket kell teljesítenie, és a termést csak helyi szinten értékesítheti. A kórokozó Libanonba, Izraelbe, Indiába, Jordániába, Ománba, Pakisztánba is eljutott. 2018-ban Mianmarban azonosították, aztán Délkelet-Ázsia más részein is. Randy Ploetz növényi patológus szerint „mindenütt ott van”.
De mi is a Fusarium TR4? A Fusarium oxysporum cubense család részeként a betegséget okozó gomba a XX. század elején pusztított az ültetvényeken, és ezzel mintegy kétmilliárd dollár veszteséget okozott. Továbbá kiszorította a Gros Michel banántípust, amely helyett a Cavendisht kezdték használni a termelők. A TR4 eddig mintegy százezer hektár ültetvényt fertőzött meg, a Cavendisht is – egyesek szerint erre a fajtára veszélyes csak igazán. Ez a típus napjainkban a banántermelés felét adja, a globális banánexportnak pedig a 99 százalékát. A fertőzött növény levelei elsárgulnak, elvesztik a tartásukat, és mintegy „szoknyát” képezve vonják be a növény törzsét. A TR4 pusztítása közel áll a teljeshez. „Mintha valaki gyomirtóval ment volna neki az ültetvénynek” – mondja Randy Ploetz.
Nemzetközi összefogás hiányában szakértők szerint 2040-ig akár 1,6 millió hektár ültetvényt is elérhet a fertőzés – azaz a teljes banántermelés hatodát, tízmilliárd dollár éves értékben. A fent említett program révén azonban az érintett területek nagysága akár negyven százalékkal is csökkenthető. Ehhez viszont a még nem fertőzött területekre módszereket kell kidolgozni a vizsgálathoz, a felismeréshez és a gyors reagáláshoz. Ahol pedig már felütötte a fejét a kór, jobb és átfogóbb megoldás szükséges. Ellenálló fajtákat kellene kifejleszteni. Minden ma a programba fektetett egy dollár húsz év alatt 98 vagy akár 196 dollár hasznot is hozhat majd. A nemzetközi növényvédelmi egyezmény növény-egészségügyi előírásait betartva ugyanis megelőzhető a fertőzés továbbterjedése. A válaszlépések attól is függnek, hogy kistermelők területén történt a fertőzés, vagy vegyes növénygazdálkodású területen, esetleg monokultúrában.
BEJÖN A KÉPBE A GMO
A gomba viszont nagy gondot okoz. Nemcsak azért, mert évtizedekig a talajban marad, hanem mert peszticidek számára áthatolhatatlan. Vagyis azok a növények kezelésére bevetett vegyszerek, amelyek miatt a banán az emberi egészségre veszélyes lehet, semmit sem érnek vele szemben. Így kerülnek képbe az egészségre szintén bizonytalan hatású genetikailag módosított organizmusok (GM) is azon tudományos kutatások kapcsán, melyeket a banán kipusztulásának a megállítása érdekében folytatnak. Az ezzel foglalkozó tudósok és támogatóik szerint a génszerkesztés lehet az utolsó esély a Cavendish fajta megmentésére. Ahhoz persze, hogy a banán génszerkesztésében sikeresek legyenek, meg kellene oldaniuk egy jóval nagyobb problémát: ki kellene küszöbölniük a GMO-növények társadalmi elutasítását.
Eközben Ausztráliában már létezik a TR4-rezisztens banán James Dale, a brisbane-i Queenslandi Egyetem professzora jóvoltából. A szakember eredeti tervei szerint a génszerkesztett Cavendisht 2021-ben akarta piacra dobni, mint a legkisebb kontinensen az első genetikailag módosított (GM) banánt. Egy másik kísérletet is futtat, mégpedig Ugandában, az A-vitaminnal dúsított Cavendish típus kapcsán – ezt a Bill és Melinda Gates Alapítvány finanszírozza. A professzor problémája az, hogy az új növényeit géntechnológiával módosított szervezetekként (GMO) sorolták be. Az ezekkel való kísérletezés pedig csak szigorú feltételek mellett engedélyezett. A szabályok minimalizálják azt a lehetőséget, hogy a GM-növények versengjenek a természetben előforduló növényekkel, s genetikai változásokat vezessenek be.
Ugandán és Ausztrálián kívül a GM-banán jövője sivárnak tűnik. Az EU-ban csak 64 génmódosított növény kerül forgalomba – mindegyik gyapot, kukorica, olajrepce, szójabab vagy cukorrépa változata –, és ezek túlnyomó többségét takarmányozásra használják. Az unióban csak egy GM-növényt termesztenek, egy olyan géntechnológiával módosított kukoricát, amely ellenállóvá válik egy olyan lepke számára, amely lyukakat fúr a növénybe. Már James Dale is úgy véli, hogy a TR4-rezisztens banánok valószínűleg nem hagyják el a déli földrészt. Azt gyanítja, hogy – néhány egyedi eseten kívül – a világ sohasem fogadja el a GMO-banánt. „Elvesztettük a GM-vitát” – mondja.
Az Európai Unióban biztosan. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) pedig hiába hagyott jóvá 2016-ban egy olyan növényt, amelyet egy új eszköz, a CRISPR nevű génszerkesztő alkalmazásával hoztak létre. Ez év márciusában az agrártárca tisztázta álláspontját, mondván: nem szabályozna „olyan új technikákat, amelyeket egyre növekvő mértékben használnak a növénytermesztők, hogy olyan fajtákat állítsanak elő, amelyek megkülönböztethetetlenek a hagyományos tenyésztési módszerek által kifejlesztettektől”. Nos, Dale CRISPR-t is használt a Cavendish-genom módosítására, de végül nem járt sikerrel. Ez év július 25-én pedig az Európai Bíróság kétségbe vonta a CRISPR által szerkesztett banán jövőjét is, úgy döntve, hogy az így előállított fajták nem mentesülnek a GM-növények termesztését és értékesítését korlátozó hatályos jogszabályok alól.
MERRE TOVÁBB?
Panamában a szektort kilencszáz hektárnyi banán elültetésével újítják meg. A projektjükkel összesen több ezer munkahelyet generálnak. Nagy elvárásai vannak Hondurasnak is. A tavalyi 523 millió dollár értékű exporthoz képest javulást várnak. Az Egyesült Államok egyébként a mexikói banánt választja, miután az Irma hurrikán súlyos károkat okozott a floridai termesztésben. Mexikó meleg időjárása és a hidegtárolás hiánya miatt ugyanakkor a banán náluk gyorsan érlelődik, ami megnehezíti az értékesítését, mert a fogyasztók jó termést keresnek, nem „érettet”.
Kínában a hazai banánok széles választéka áll rendelkezésre a meleg időjárás jóvoltából. Ugyanezen okból azonban a fogyasztók inkább a nyári gyümölcsöket keresték, az ottani banán olcsó volt. Miközben a távol-keleti óriás Ecuadorból származó banánt is importál, a Fülöp-szigetek, amely közelebb van és hozzáférhetőbb, továbbra is a legnagyobb szállítónak számít. Az érlelőhelyiségekben a -özelmúltban történt beruházások a szupermarketekben a jó érlelésű gyümölcs kínálatának növekedését eredményezték.
Peru és a Dominikai Köztársaság azonban „nem enged a kétezerből”, s az ökológiai gazdálkodás terén fejleszt. Utóbbi kifejezetten erre összpontosít, és bár a legismertebb biobanán máris a szigeté, a művelés igen nehéz, ezért új módszereket vetettek be. Az ország nemcsak elkötelezett a banán ökológiai termesztése mellett; kifejezett célja, hogy világszerte az egyik legfontosabb exportőrré váljon. Kereskedők szerint hosszú távon erősödik majd a biobanán iránti kereslet. Néhány kiskereskedelmi beszállító már ma is azt mondja, hogy éves forgalmának több mint fele ökotermékből áll. A jelek szerint ez a tendencia az elkövetkező években tovább folytatódhat.
