TELEFONGONDOK
Amikor a múlt év végén az Apple-nél befutottak a végleges értékesítési adatok, Tim Cook vezérigazgató nyílt levelet írt a befektetőknek. A benne lévő magyarázatokat pár szóban is össze lehet foglalni: túl sok jó telefon van már a piacon. Hogy komoly a baj, azt már akkor lehetett tudni, amikor – szintén 2018 végén – a cégnél bejelentették: ezután nem hozzák nyilvánosságra a pontos iPhone-eladási számokat. De hogy a probléma milyen hatalmas, az csak most kezd igazán kikristályosodni.
KÍNÁT OKOLJÁK
A társaság hiába titkolja az értékesítések volumenét, iparági becslések így is készülnek. Ezek szerint pedig az idei első negyedévben mindössze 40,2 millió iPhone-t szállított ki a kaliforniai központtal működő vállalat. Összesen 12 millióval kevesebbet, mint a tavalyi azonos időszakban. A negyedéves adatokban ekkora visszaesést még sosem kellett megélniük. Ben Stanton iparági elemző szerint nem csak az a gond, hogy a legnagyobb piacukkal, Kínával nem tudnak mit kezdeni. Európában sem jött össze az üzletpolitikájuk. Az öreg kontinensen kedvezményekkel próbálták felpörgetni az eladásokat, de az árcsökkenések miatt az iPhone sokak szemében elvesztette prémium jellegét.
Menekülési útvonalat jelenthetne, ha meg tudnának erősödni Indiában, hiszen az ázsiai országban a mobilértékesítések úgy szöknek fel, akár a talajvíz. A probléma épp csak annyi, hogy az Apple termékei többet kóstálnak, mint az átlagos indiai fizetés. A Samsung és a Xiaomi letarolta a piacot: az eladások feléért errefelé már ez a két társaság felel. A cupertinói cégnél azzal próbálták kezelni a helyzetet, hogy a szubkontinens déli részén, Bengaluru közelében olcsóbb mobilokat (iPhone SE és 6S modelleket) kezdtek el gyártani. A helyi üzemekre azért is volt szükség, mert Indiában húszszázalékos vámmal sújtják az importált okostelefonokat. De az Apple piaci részesedése az országban így sem tudta meghaladni a két százalékot.
Szerény vigasz lehet a Tim Cook által irányított vállalatnak, hogy a piacvezetőnek számító Samsung nagyon hasonló gondokkal küszködik. A dél-koreai óriás áprilisban tette közzé az első negyedéves eredményeit, és kiderült: a profitjuk hatvan százalékot zuhant. A háromhavi forgalmuk pedig 14 százalékkal, 52 000 milliárd vonra (vagyis 45 milliárd dollárra) apadt.
A kétségbeejtő számok miatt sokan Kínát okolják: a kereskedelmi háború kipattanása óta a világ legnépesebb országában elkezdett lassulni a gazdaság, ezzel pedig az okoskütyük eladásai is parkolópályára kerültek. De nagyon úgy néz ki, hogy ha Peking és Washington maholnap egymás keblére borulna, a mobilágazat problémái akkor se rendeződnének. „Öt éve ez volt az első olyan esztendő, hogy nem cseréltem le az iPhone-omat. Két okból. Az első az, hogy az iPhone X kifejezetten jó volt, erős akkumulátorral. A másik: a 2018-as modellek lényegében megegyeznek az iPhone X-szel” – írja az egyik techguru, Casey Newton. A véleményével pedig láthatóan nincs egyedül. Kicsit hasonló a helyzet ahhoz, mint ami a tévék piacán tapasztalható: a pár éves cikkek már bőven kielégítik az átlagfogyasztó igényeit. Mivel nincs érdemi fejlődés, a készülékek csereciklusa kezd kitolódni. A telefongyártóknak valami forradalmival kell előrukkolniuk, mivel láthatóan csak azért, mert például a legújabb kütyükben több megapixeles a kamera, még nem fognak tömegek rohanni a márkaboltokba.
BEZÉRHATNAK
Az okostelefon-piac a Samsungnak és az Apple-nek megoldandó gondot jelent, máshol azonban könnyen lehet, hogy előbb-utóbb teljesen le kell húzni a rolót. Elég csak egy gyors pillantást vetni a Sony, az LG és a HTC adataira, hogy kiderüljön: olyan mély gödörbe kerültek, amelyből talán már nem is tudnak kimászni. Az LG-nél például 2015 utolsó negyedében még tizenötmillió okostelefont szállítottak le, a múlt év végén már csak tízmilliót. De ők még nem is állnak olyan rosszul, mert például a Sony értékesítése 15 millió darabról 1,9 millióra esett vissza, a HTC-é pedig 1,9-ről 0,25 millióra. A londoni székhellyel működő Ovum elemzője, Daniel Gleeson egyenesen úgy véli, hogy a felsorolt három cégnek egyszerűen ki kellene lépnie a mobilpiacról. Persze egy pici esély mindig megvan arra, hogy egyszer csak előállnak valami forradalmi termékkel, amely hirtelen világsikert arat, de Gleeson szerint ennek már csak azért is kicsi az esélye, mert a kérdéses vállalatok mobilrészlegein nincs meg ehhez a megfelelő büdzsé, sem a marketing, sem a fejlesztés területén. Csak hogy lássuk, mekkora a vész: a Sony telefonrészlege tavaly 869 millió dolláros veszteséget termelt.
Palesztin fiú tölti a telefonját. A mobileladások főleg a szegényebb régiókban növekednek
KIÚTKERESÉS
A legtöbb gyártó most egyrészt abban reménykedik, hogy a minden eddiginél gyorsabb 5G-s mobilok újra kinyitják előttük a vásárlók pénztárcáját (sok elemző, így például az IDC embere, Kirandzsit Kaur ez ügyben meglehetősen szkeptikus). A másik nagy kiugrási lehetőség a hajlítható kijelzős telefonok előállításában lehetne. Ez a technológia valóban kellően újszerű, ám hogy mennyire szükséges, az erősen kérdőjeles. Ráadásul a fejlesztés eddigi debütálása finoman szólva nem minden problémától mentes. A Samsung Galaxy Fold készüléke elvileg kétszázezer hajlítást is kibír, a külföldi teszteken azonban már rövid használat után meghibásodások jelentkeztek az „új üzleti csodafegyveren”. A visszajelzésekre reagálva a cég elnapolta az új modell piaci megjelenését.
A nagy öregek gyengélkedése kifejezetten jól jön a kínai Huaweinek, amely, megelőzve az Apple-t, időközben az okostelefon-piac második legnagyobb szereplőjévé vált. Nyomott árakkal először az olyan piacokon erősödtek meg, mint Nigéria, Dél-Afrika, Indonézia, Pakisztán és Oroszország, majd minőségi áruikkal Európában is egyre szebb eredményeket értek el. Németországban és Amerikában ugyan a kémkedés vádja érte a vállalatot (melyek szerint összejátszanak a kínai titkosszolgálatokkal), ám ez a fejlemény sem tudta megtörni a növekedésüket. Az idei első negyedévben a becslések szerint ötven százalékkal nőttek a globális eladásaik.
BUTATELEFONOK RENESZÁNSZA
Hosszabb ideig használni egy applikációk nélküli mobilt olyan, mint belépni egy „digitális detoxikálóba” – állítja a HMD Global volt vezérigazgatója, Arto Nummela. Erre a szabadságra pedig egyre többen vágynak. Ugyanis, bármily meglepő legyen, a netes szolgáltatások és appok nélkül működő készülékek népszerűsége az utóbbi években elkezdett nőni. Tavaly csak július és szeptember között világszerte 112 millió butatelefon talált gazdára, három százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A piac hetven százalékáért India, Afrika és a Közel-Kelet a felelős a Counterpoint Research adatai szerint.
Ez a trend már néhány startup figyelmét is felkeltette. Az egyikük Light Phone néven például bejelentett egy olyan terméket, amelyre a reklám szerint egyetlen alkalmazást sem lehet telepíteni.
Borítófotó: Kampányeseményen mobilozik egy szimpatizáns. Az ázsiai országban elképesztő léptékben nő az okostelefonok népszerűsége
