– Korábban mindenki jelentős lassulást „vetített” előre 2019-re, ám ennek nyoma sincs. Rekordév lehet az idei is?
– Az első negyedéves, 5,3 százalékos gazdasági gyarapodás, valamint az azóta megjelent KSH-számok láttán ténylegesen nincs még nyoma a lassulásnak. A Századvég is felfelé korrigálta éves prognózisát, 4,3 százalékos GDP-növekedést várunk. Azonban lehet még ennél is jobb a teljesítmény.
– Mi szükséges hozzá?
– Nem zárható ki, hogy Magyarország az idén is eléri az ötszázalékos bővülést. Ehhez leginkább az kell, hogy a legfontosabb exportpiacunk, Németország – ahová a kivitelünk harmada irányul – javítson a teljesítményén. Az első negyedévben csak 0,6 százalékkal gyarapodtak a németek, de az első reménysugarak már megjelentek, miszerint magához térhet Európa legerősebb gazdasága. Ha ez nem jön be, még akkor is pozitív lesz az idei dinamika.
– Mi táplálja az exporton kívül a magyar gazdaságot?
– A nettó kivitel 2016 után most tudta ismét segíteni a növekedést. Egyébként a bérek emelkedése – ez évben nominálisan tízszázalékos átlagos dinamika várható –, ezáltal a fogyasztás bővülése, valamint a beruházások két számjegyű növekedése a húzóereje a gazdaságnak. Utóbbi pedig azért is fontos, mert hosszú távon az export bővülését segíti elő.
– Milyen rizikófaktorok „játszhatnak” be?
– Például a mezőgazdaság termelése: az elmúlt időszakban egyszer a túl kevés, másszor a túl sok eső okozott problémát. Továbbá a forint árfolyama is meghatározó lehet inflációs oldalról, valamint az olajárak alakulása, illetőleg az, hogy a versenyképességi intézkedések miként is haladnak előre, a döntéseket hogyan hajtja végre a kormány.
– Közben továbbra is feszes a munkaerőpiac. Vannak még itt tartalékok?
– Várakozásaink szerint a munkanélküliségi ráta az idén 3,4 százalékra csökken, és több mint 4,5 milliónyian dolgoznak majd éves alapon Magyarországon. Tartalékok pedig még vannak: elsősorban az inaktívak táborában, valamint a közfoglalkoztatottak közt.
– A magyar munkaerő még mindig olcsó: ez az „egyik” lelke a versenyképességnek?
– Magyarország egyre kevésbé tud alacsony bérekkel versenybe szállni. Ezen a téren az a cél, hogy kvalifikált munkaerővel, megfelelő infrastruktúrával és kedvező üzleti környezettel rendelkezzünk. A versenyképesség fokozása a nagyobb hozzáadott értéket jelenti a termelésben, amihez megfelelő képzettségű munkaerő kell.
