– Vezetőváltás idején gyakran előfordul, hogy a társaságok átértékelik a stratégiájukat. Az MVM hosszú távú céljai közt van olyan, amelyen változtatni szeretne?
– Természetesen a korábbi folyamatok, szokások hatékonyságát is átvilágítjuk. Lesznek olyan gyakorlatok, amelyeknek a sebességén vagy irányultságán szeretnénk állítani, hiszen egy ekkora szervezetnél a korszerűsítésre és a változásokra időről időre szükség van.
A megújuló energiaforrások világa például kétségtelenül olyan terület, ahol sok munka vár ránk. Jelenleg a nukleárisenergia-szektorban száz-, a fosszilisenergia-termelési piacon pedig hatvan-hetven százalékos a részesedésünk, a megújulók, elsősorban a napenergia terén ehhez képest alacsonyabb értékekkel büszkélkedhetünk. A magánszektorban mind fotovoltaikus, mind geotermikus téren óriási fejlesztési boom indult meg. Célunk, hogy fel tudjunk zárkózni, és ebben az ágazatban is kimagasló szerepvállalással vegyünk részt a termelésben. Nem véletlen, hogy folyamatban van egy nagyszabású fotovoltaikus projektünk, melynek keretében részben uniós támogatásból napelemes erőműveket létesítünk. Hamarosan átadjuk a felsőzsolcait, amely az ország legnagyobb, 20 MW-os ilyen típusú erőműveként egészíti ki megújulóportfóliónkat. A telepítésen kívül vásárlásokat, fejlesztéseket is szeretnénk végrehajtani.
Azért fókuszálunk a fotovoltaikus, valamint kisebb mértékben a geotermikus rendszerek világára, mert a hazai adottságok miatt a szélerőművek Magyarországon nem elég hatékonyak. A megújuló energia szerepének ugrásszerű megerősödéséhez ugyanakkor elengedhetetlen lesz a tárolási technikák fejlődése, ami szintén nagy kihívást jelent. Magunk is elkötelezettek vagyunk a tárolótechnikák fejlesztésében, komoly erőforrásokat fordítunk erre a területre.
– Napvilágot láttak olyan információk, amelyek szerint a vezetőváltásra is az off-shore-botrány miatt került sor.
– 2018 augusztusától az MVM tulajdonosi jogai a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez kerültek. Engem Bártfai-Mager Andrea nevezett ki augusztus elején azzal a felhatalmazással, hogy vezessem az NKM csoporttal kibővülő MVM csoportot. E társaságok összeolvadása egy új helyzet, amelynek a megoldása, megvalósítása új vezetőket kívánt. Tehát az MVM menedzsmentjében történt személyi változásokat az állami vagyonkezelési stratégiában bekövetkezett módosulás, illetve az állami energetikai portfólió irányítási szemléletével kapcsolatos irányváltás indokolta.
– A tulajdonosi jogok átkerülése egész pontosan milyen változásokat hoz a cégcsoport életében?
– Meglátásom szerint ez fontos fejlemény. Korábban az állam a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységeit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn (MNV) keresztül intézte. Ettől a gyakorlattól eltérően az új struktúrában sokkal közvetlenebb lesz a kapcsolat az állam és az állami nagy cégek között. Ez olyan észszerű változás, amely például segít a különféle vagyonelemek szinergizálásában. A direkt párbeszéd biztosíthatja továbbá a hosszú távú célok egyértelműbb megvalósulását is.
– Mint említette, a Nemzeti Közművek Zrt. (NKM) bekerül az MVM csoportba. Erre miért volt szükség?
– A teljes értéklánc kialakítása és a tevékenységek dedikálása jobban áttekinthető és piacilag erősebb csoportot eredményez, melyben az NKM víziójának stabil hátteret tud adni az MVM stratégiája. A két társaság jól kiegészíti egymást, hisz eddig mi foglalkoztunk a termeléssel, az átvitellel és a nagykereskedelemmel, míg a Nemzeti Közművek az energetikai értéklánc záróelemeivel, vagyis az elosztással és az ügyfélkapcsolatokkal. Vannak kisebb léptékű átfedések: az NKM-ben van némi nagykereskedelem, míg mi belefolytunk a kiskereskedelembe. Most lehetőség nyílik arra, hogy összehangoljuk a működésünket, felszámoljuk a párhuzamosságokat, összecsiszoljuk a szabályzatainkat, a holdinglogikából adódóan pedig a két rendszert együtt üzemeltessük. Ez azt jelenti, hogy a támogató funkciók duplikálását meg tudjuk szüntetni. Például a HR-ért vagy a beszerzésért felelős vezetőből is elég, ha csak egy van a két cégnél, így költséghatékonyabban tudunk majd működni. Ez a komplex folyamat várhatóan 2019 végén zárul le. Az NKM Zrt. azonban továbbra is önálló jogi entitás marad, amelynek rajtunk kívül két másik tulajdonosa is van.
A hatékonyság fontos, hiszen – eloszlatva egy népszerű tévhitet – szeretném leszögezni: az MVM csoport nemcsak a későbbiekben, de most és a múltban is a piacról finanszírozza/finanszírozta magát. Jelenleg a csoportunkból nagyságrendileg kétszázmilliárd forint folyik be a költségvetésbe adók, járulékok, illetékek és különféle díjak formájában, valamint körülbelül 450 milliárdot mozgatunk meg a munkavállalóinkon, a családjaikon, üzleti partnereinken és beszállítóinkon keresztül. Mindennek stabil hátteret biztosít egy nyolcszázmilliárdos finanszírozási portfólió is. Az NKM kapcsán az egyik első szinergiakihasználást célzó feladatunk volt a finanszírozási rendszerek teljes központosítása, ami egy igen összetett, kilenc hónapos művelet. A projekten dolgozó kollégáknak köszönhetően ezzel a munkával már kifejezetten jól állunk.
– A szakemberhiányt mennyire érzi az MVM?
– Erre egy személyes tapasztalat birtokában válaszolnék. Amikor fiatalként elhelyezkedtem az iparágban, a szakemberek negyven év körüliek voltak. Akiket megismertem, mind a mai napig a szektorban dolgoznak, viszont nehéz megtalálni az utódaikat. Nem csak mérnökből van kevés. Gyakorlatilag a legtöbb szakmai területen tudnánk több fiatalt foglalkoztatni. A kihívások sorában az egyik legnagyobb az, hogy újra vonzóvá tegyük az egykor népszerű energiaipart.
Sokat lehet olvasni a „mai fiatalok” eltérő viszonyáról az időhöz. Ez nem véletlen, hiszen ők egy olyan korban nőttek fel, amikor a hosszú távú tervek maximum háromévesek, míg nekünk anno ez a rövid távú tervezés horizontja volt. Ha e mellé odatesszük, hogy Pakson például az ügyeletes mérnököknek nyolc-kilenc évet kell tanulniuk, mielőtt munkába állnak, nem kell magyarázni az utánpótlás kihívásait. Pedig az energetikába most már beletartoznak olyan területek is, amelyek igazán vonzók lehetnek a fiatalok számára, a startupok világától kezdve a megújulóalapú termelésen át egészen a digitalizációig. Annak érdekében, hogy ezt láthatóvá tegyük, felvettük a kapcsolatot felsőoktatási intézményekkel és középiskolákkal, sőt kommunikációnkkal igyekszünk a még fiatalabbakat is megszólítani.
Mindent összevetve elmondható, hogy az energiaipar teljes megújulás alatt áll. Ehhez kell alkalmazkodnunk.
– Mit ért megújulás alatt? Milyen változásokról van szó?
– Az elmúlt 150 évben – mondjuk úgy tíz esztendővel ezelőttig – igaz volt, hogy a nagy gáz- és áramszolgáltatók megtermelték az energiát, aztán csövön, vezetéken keresztül eljuttatták a felhasználókhoz, akik azt szerencsés esetben ki is fizették, amivel a folyamat lezárult. Nem tudtuk, hogy kik a vevőink: hány évesek, mik a fogyasztási szokásaik, az igényeik: homogén sokaságként kezeltük őket. Az utóbbi években azonban a feje tetejére állt a világ az energiaszektorban is. Sorra szembesülünk olyan új buzzwordökkel, mint az energiaközösség, az okosmérés vagy a személyre szabott tarifák. A big data ebbe a nehézkesebb iparágba is belépett, amelynek köszönhetően sorra jönnek az olyan piaci szereplők, akik a fogyasztók ismeretének a terén otthonosan mozognak, és elkezdenek piacot szerezni a régi, nagy szolgáltatók kárára nemcsak nálunk, hanem egész Európában.
Ebben az új világban ki kell szélesítenünk a profilunkat, nem maradhatunk passzívak. Már meg is tettük az első lépéseket, és jövőre elindítunk egy új digitális brandet azoknak az ügyfeleknek, akik tudatosabb fogyasztóként szeretnének szolgáltatást igénybe venni. Az elmúlt esztendőket tekintve már egyértelműen megfigyelhető az a trend, melyben az okos- és az okosított mérők játsszák a főszerepet. A pontos mérések alapján sokkal jobban profilozható a fogyasztás, többféle termék alakítható ki. Ez a folyamat kicsit hasonló a telekommunikáció fejlődéséhez. Szeretnénk tehát többet megtudni a 4,2 milliós ügyfélkörünkről. Ezt az ügyfélközpontú gondolkodást épp a Nemzeti Közművek hozta be a csoportunkba.
– Ami az energiapolitikát illeti: Németország, úgy tűnik, túlságosan is előre-sietett a zöldforradalommal. Mi a véleménye az ottani helyzetről?
– Németországban az atomerőművek bezárása és a megújulóenergia-termelés népszerűsége miatt – energiapiaci szempontból – speciális helyzet alakult ki. A megújulók nem egyenletes termelése következtében ugyanakkor a környező országokban is előtérbe kerültek bizonyos ellátásbiztonsági kérdések, hiszen ezekkel – adottságukból kifolyólag – kevésbé lehet tervezni. Mindenesetre a németek – köszönhetően az erős gazdaságuknak – mindezt megtehetik, nagyon erős támogatási rendszert téve energiapolitikájuk mögé.
– Sajtóinformációk szerint az MVM egy több milliárd forintos informatikai beszerzéssel először egy a tulajdonában lévő egyfős svájci vállalatot, majd egy panamai hátterű offshore céget bízott meg.
– Az ügy kapcsán jelenleg belső vizsgálat zajlik. Az MVM új menedzsmentje fontosnak tartotta, hogy az egyes kérdések teljes körű tisztázása érdekében külső szakértőket is bevonjon. Szeretnénk az ügyet jogi, üzleti és műszaki aspektusból is világosan látni. Amíg ez a vizsgálat nem zárul le, ebben a témában nem tudunk megalapozott állításokat tenni.
– Az átvilágítás várhatóan mikor ér véget?
– Szeretnénk, ha december elejére már minden releváns információ a rendelkezésünkre állna.
– Hányan lesznek bevonva ebbe a vizsgálatba?
– Ezt nem tudjuk előre megmondani, mert az eljárás olyan módszertan alapján zajlik, melynek során mindenkit bevonunk, aki bármilyen módon köthető az említett beszerzési és kivitelezési folyamatokhoz. Az érintettekkel külsős tanácsadók készítik el az interjúkat.
– Visszatérve a távoli tervekre: a külföldi jelenlét erősítése felmerült az MVM-nél?
– Jelenleg villany- és gáznagykereskedőként Franciaországtól Bulgáriáig összesen tizenöt országban vagyunk jelen. Tény azonban, hogy pusztán kereskedőként mindaddig súlytalan játékosok vagyunk a nemzetközi térben, amíg nincsenek külföldi fogyasztóink. Szeretnénk tehát hároméves távlatban terjeszkedni és komolyabb szereplőként is fellépni a határainkon túl.
– Mostanában népszerű téma a globális felmelegedés. Az elmúlt években az éghajlatváltozásnak volt hatása az MVM működésére?
– Mi azt látjuk, hogy az időjárásban egyre több a szélsőség. Régen viszonylag megbízhatóan lehetett tervezni a téli és nyári időszakokkal, most viszont nem ritka, hogy januárban meleg van, márciusban viszont repkednek a mínuszok. Az extremitások komoly kihívások elé állítják a szolgáltatókat. Csak egy példa: az egykori Démásznál az olyan haváriahelyzetek, amelyek 24 órán túli kiesést okoztak, roppant ritkán fordultak elő. Korábban évente maximum egy ilyen eset volt, tavaly viszont már három!
Fel kell készülni arra, hogy európai szinten lehetnek ellátási problémák öt-tíz éven belül. Mi az alaperőművek tekintetében jó helyzetben vagyunk, mert van egy paksi és egy mátrai létesítményünk, ezek kulcsfontosságúak az ellátásbiztonság garantálása szempontjából. A másik biztos pillérünk a több mint négymilliárd köbméteres gáztárolói kapacitásunk, mellyel rugalmasan tudjuk kezelni a szélsőséges helyzeteket is. Azért dolgozunk, hogy felkészüljünk a váratlan időjárási viszonyokra is, és megbízható energiaellátási hátteret biztosítsunk az ország mindennapjai számára.
NÉVJEGY
46 éves, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója és az NKM Nemzeti Közművek Zrt. elnöke
A Külkereskedelmi Főiskolán, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett
Korábban az MVM gazdasági vezérigazgató-helyettese volt, vezető beosztásban dolgozott az E.ON-nál és a MET Power Hungarynél is
