– Újra a népszavazási kérdések állnak az NVB munkájának fókuszában. Vannak olyan kezdeményezések, amelyeket immár nem először utasítanak el. Miért nem kezelik ezeket a beadványokat rugalmasabban, miért nem megy át belőlük egy sem?
– Az Alaptörvény, a népszavazásról szóló törvény és a kialakult joggyakorlat határozza meg, hogy milyen esetekben lehet egy kérdést „átengedni”, illetve mikor lehet és kell egy kérdés hitelesítését megtagadni. Amennyiben valaki nem fogadja el az NVB döntését, akkor jogorvoslatért a Kúriához fordulhat. A múlt héten – attól függetlenül, hogy egyszer már elbíráltuk és elutasítottuk bizonyos kérdéseiket – a Momentum elnöke, Fekete-Győr András ezúttal a saját neve alatt újra beadta azokat, amelyek közül néhányról már korábban döntöttünk, és ezek esetében a jogszabályi háttér nem változott. Erre figyelemmel nyilvánvalóan nem volt elvárható a testülettől, hogy azonos kérdés esetén most más döntést hozzon, mint a korábbi – hitelesítést megtagadó – határozatok esetén. A már elbírált kérdések ismételt benyújtása felvetheti a rendeltetésszerű és jóhiszemű joggyakorlás sérelmének kérdését, azaz felmerül a gyanú, hogy annak valódi célja nem is a népszavazás kezdeményezése.
– Egy többségében kormánypárti tagokkal működő testület esetén azért érthető, hogy ilyen vádak megfogalmazódnak.
– Visszatérő vád, hogy az NVB kormánypárti, sok sajtótermék odabiggyeszti a „fideszes többségű” eposzi jelzőt a testület neve elé a tudósításaiban. Ám ezek a téves sugalmazások értelmezhetetlenné válnak azokban az esetekben, amikor a kormánypártok számára kedvezőtlen döntést hozunk. Az EP-kampány során számos ilyen határozat született. Az Igazságügyi Minisztérium (IM) államtitkára, Völner Pál által jegyzett, elhíresült Czeglédy-levél ügyében hozott döntés is ebbe a körbe tartozik. Az államtitkár azt kifogásolta, hogy annak ellenére sem függesztette fel az NVB a DK listáján szereplő Czeglédy Csaba mentelmi jogát, hogy büntetőeljárás folyik ellene, és kritikát fogalmazott meg a felfüggesztés ellen szavazó ellenzéki delegáltakkal szemben. Az NVB megállapította, hogy ez egy jogsértő levél volt, mivel a minisztériumnak a választási kampányt legkevésbé érintően kellene végeznie a tevékenységét kampányidőszakban. A Kúria viszont helyt adott az IM fellebbezésének, új szempontrendszert alkalmazva a határozatában. Ugyanez történt az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó „patkányozós” kijelentésére reagáló fideszes televíziós spottal is, amelyet a testület döntése szerint szabálytalanul tett közzé az M4 csatorna, így megállapítottuk a jogsértést. A média általában beszámolt ezekről az ügyekről is, de valamiért az ilyen esetekben elmaradt az állandó eposzi jelző a testület neve elől. Az NVB-ben valamennyi parlamenti frakcióval rendelkező pártnak egyetlen delegált tagja van, így nehéz értelmezni egy adott párt többségére irányuló kijelentéseket. Persze tudjuk, hogy az NVB abban a dimenzióban végzi a tevékenységét, ahol a közügyek általános megvitatása történik, ráadásul minden ülésünk nyilvános, így szükségszerűen ki vagyunk téve kritikának, bármilyen fájó is néha azok alaptalansága, színvonala.
– Hadházy Ákos saját bevallása szerint 680 ezren írták alá kezdeményezését, az Európai Ügyészséghez való magyar csatlakozást támogató íveket. Az NVB-nek ebben az ügyben nincs hatásköre, de mint népszavazással és választási eljárással foglalkozó szakértőnek mi a véleménye erről a több adatvédelmi kérdést is felvető gyűjtésről?
– Az ügy – mivel sem népszavazási, sem választási eljárás – valóban nem tartozik a testület hatáskörébe. Magáról a témáról korábban már többször is kezdeményeztek országos népszavazást, de a bizottság, illetve a Kúria is azt állapította meg, hogy a csatlakozás nem az Országgyűlés, hanem a kormány hatáskörébe tartozik, ezért ebben a kérdésben a nép nem hozhat döntést népszavazás útján. Hadházy akciója kapcsán több kérdés is felmerül; megkérdőjelezhető az aláírások hitelessége, hiszen nem jogszabály, hanem a gyűjtő által megszabott feltételrendszer alapján folytatott gyűjtés során nem kizárt, hogy egy aláíró akár többször, akár más nevében is aláírhatta az íveket. Személyi azonosító hiányában pedig vajon mi alapján lehetne egy aláíró támogatót azonosítani? A gyűjtött szignók hitelesítését közjegyző végzi, ami ugyancsak érdekes kérdéseket vet fel, ahogyan az is, hogy az adatokat külföldi szervereken tárolják. És vajon hogyan lesz ebből célhoz kötött, az érintettek jogait garantáló adatkezelés? Ezek megítélése a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jogkörébe tartozik.
– Hogy állnak az önkormányzati választásokra való felkészüléssel?
– Azt követően kezdjük meg a munkát, hogy a köztársasági elnök kitűzi a választás időpontját. A választás napját megelőző ötvenedik naptól indul a kampány, a bizottság ekkortól dolgozik majd gőzerővel: jogsértések, várhatóan főleg plakátügyek, médiakifogások, és még számtalan jogsértés gyanúja kerülhet az asztalunkra, ezekre külön nem lehet felkészülni. Az önkormányzati választás megszervezése azonban nem ránk, hanem a Nemzeti Választási Irodára hárul.
– Az uniós választást milyen „eredménnyel” zárta az NVB?
– Az NVB-nek az EP-kampány során 2014-ben alig egy-két tucat ügyben kellett eljárnia. Most sokkal több eset került a testület elé: összesen 149 határozatot hoztunk, első fokon 50 ügyben jártunk el, jogorvoslati szinten pedig 91 esetben kellett döntenünk. A végeredmény szerint 46 döntésünk kapcsán nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet; a Kúria 26 ügyben hagyta helyben a döntésünket, 13 esetben pedig megváltoztatta a határozatot, a maradék ügyekben pedig érdemben nem vizsgálta a kérelmet. 2018 szeptemberében átfogó módosítást hajtott végre a parlament a választási eljárás szabályait érintően, ezek az új előírások most vizsgáztak először. Például ilyen az érintettség kérdése: csak akkor fellebbezheti meg valaki az elsőfokú választási eljárási döntést, ha tudja igazolni, hogy közvetlenül, személyesen érintett az adott ügyben. Az érintettség joggyakorlata precedens hiányában csak most kezd kirajzolódni. Változtak a kampánytevékenységről és a plakátkihelyezésről szóló szabályok is; például magántulajdonban lévő, de közforgalom számára nyitva álló területeken ma már csak a tulajdonos engedélyével lehet ajánlást gyűjteni vagy kampánytevékenységet folytatni. Időszakos sajtótermékek esetében immár minimum két lapszám esetében lehet vizsgálni a jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség érvényesülését. A Kúria megváltoztató döntései nem feltétlenül jelentik azt, hogy az NVB ne értelmezte volna helyesen az irányadó joggyakorlatot, hanem nagyrészt az történt, hogy – az új szabályokra is figyelemmel – jogilag máshogy értelmeztek, eltérően értékeltek egy-egy ügyet. Emellett a felülvizsgálati eljárásban új bizonyítékokat is lehet csatolni, tehát ekkor már felmerülhetett olyan körülmény is, amit mi nem ismertünk. De az is előfordult, hogy maga a Kúria értékelte felül a saját eddigi gyakorlatát, és állapított meg új szempontokat. Nem vagyok meglepve, hogy a jogszabályok és a joggyakorlat is folyamatosan változik. Nemcsak ugyanazon folyóba nem léphetünk bele kétszer, de mi sem vagyunk már ugyanazok, mire újra a folyópartra érünk.
NÉVJEGY
Jogász, ügyvéd.
2013-tól tagja, majd 2018 augusztusától elnöke a Nemzeti Választási Bizottságnak.
2017–2018-ban a Kúria – a választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslat tárgyában létrejött joggyakorlat-elemző csoport – tagja.
2010 októberében Ferencvárosban a Helyi Választási Bizottság tagja.
2002–2006: külsős bizottsági tag Veresegyháza képviselő-testületében.
1996-ban jogászként diplomázott az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.
