Súlyos természeti károk jellemezték 2017-ben az agrárvilágot. A legjelentősebb veszteséget az aszály, az esőzések, a tavaszi fagyok, a vihar- és a jégkárok okozták a gazdálkodóknak. A tavaly januári középhőmérséklet például ‒5,9 Celsius volt, csaknem 5 fokkal kevesebb az átlagnál. Aztán jött a márciusi meleg, amely után a gyümölcs- és szőlőültetvényekben a tavaszi fagy okozott károkat. A nyáron megtapasztalt három – június eleji, július 20. utáni és augusztus eleji – hőségszakasz végén ugyanakkor egy héten át harmadfokú hőségriasztást is elrendeltek. Az elmúlt nyár legmagasabb, 41,4 Celsius-fokos hőmérsékletét is augusztus 4-én mérték. A mezőgazdasági jég- és viharkárok sok tájegységben előfordultak, de viszonylag kis körzetekben jelentkeztek intenzíven. A jégeső tavaly Baranya, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében okozott komoly bajokat. Augusztusban Békés megyében esett diónyi nagyságú jég, október második felében pedig jött az igen erős hidegfront. Az éves átlagos csapadék 615,7 milliméter volt, ez az 1981–2010-es középérték 103 százaléka.
A jövőben több kedvező program is indul Magyarországon, amely segítheti a természeti csapásokkal szemben a gazdálkodókat. A 2017–18-ban kiépülő aszálymonitoring-rendszer esetében nyílt internetes felületen ingyenesen elérhetők lesznek az aszályindexek a mérőállomások közti területekre. Ezáltal kiszámolhatóvá válik a csapadékhiány is. A most májusban induló országos jégkármérséklő hálózat révén pedig érdemben csökkenhet az ilyen típusú veszteség. Nagy szükség van ezekre, mivel a magyar mezőgazdaságot általában véve is évi több mint 100 milliárd forintos – helyenként akár 50 százalékos veszteséget is okozó – természeti kár éri.
Aki persze jól akar aludni, az ezután is megköti a biztosítást a termésre. A jégkárt érintő konstrukciók már tavaly is roppant népszerűek voltak. Ez bizonyára a jövőben sem változik. A magyarországi gazdálkodók 2017-ben összesen 13,3 milliárd forint növénybiztosítási díjat fizettek be a biztosítók és biztosítóegyesületek részére, ebből 10 milliárd forint után kívánták igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást (ez az érték bő kétmilliárddal nőtt a megelőző évhez képest).
A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer tavaly már hatodik éve működött. Ennek keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos finanszírozásként visszakaphatják, túligénylés esetén visszaosztás történik. Sokak figyelmét elkerüli, hogy csak az üzleti agrárbiztosítást kötők válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, a többiek csupán annak 50 százalékából részesülnek. Az említett konstrukciókat azonban így is kedvelik a gazdák, részben épp azért, mert 2016-ban visszatérhettek a rendszerbe egyes nagyvállalatok, valamint az állami és önkormányzati szereplők is – hívják fel a figyelmet az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) elemzői. Hozzáteszik: az agrárbiztosítások piacának alakulásában, fejlődésében jelentős szerepet játszik az igényelhető állami támogatás, mivel a termelők egyre inkább a díjtámogatott konstrukciót választják.
A mezőgazdasági díjbevételek tavaly egyébként összesen 15,3, míg a kárkifizetések 10,7 milliárd forintot tettek ki. Az összes agrárdíjbevételen belül a legnagyobb, 87 százaléknyi arányt a növénybiztosítási ágazat képviseli. Itt a díjfizetések a már említett 13,3 milliárd forintra rúgtak, míg a kárfizetés 9,7 milliárd volt, ami 17,3, illetve 37,4 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. Az állatbiztosítások díjbevétele elérte a 604 millió forintot, míg a kárfizetésre 238 milliót fordítottak. Mindkét mutató csökkent egy év alatt.
A nem díjtámogatott növénybiztosítások esetében a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek a legtöbben szerződést. A téli fagyokat érintő konstrukcióknál a szerződésszám megnégyszereződött. Az állatbiztosításoknál a gazdák főleg az elemi károkra biztosították be magukat, 350 millió forint értékben, ebből 41 milliót kaptak vissza az állattartók kárkifizetésként. A betegség- és baleset-biztosítások kárhányada 95,8 százalékot tett ki, egyéb járványos megbetegedésekre nem volt kárkifizetés a múlt évben.
Borítófotó: Árvíz Nagymaroson. Egyre több a természeti csapás
