Menekültügyi változások
Több mint tízmilliárd forint szerepel az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) címszó alatt a jövő évi költségvetésben, ám az ellátottak pénzbeli juttatásaira ebből csak húszmilliót szán a Belügyminisztérium. A szervezet neve aligha cseng ismerősen bárkinek is, noha már az idén július elsejétől működik. Ráadásul nem új intézményről, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal jogutódjáról van szó. Pintér Sándor miniszter még június végén adta át a szükséges kinevezési okmányokat. Az elnevezés azért különösen fontos, mert a főigazgatóság immár rendvédelmi feladatokat is ellát, az átalakulással járó feladatok koordinálását pedig Végh Zsuzsannára, a hivatal eddigi vezetőjére bízták, míg korábbi helyettese, Kiss Attila Tamás került az OIF élére.
Miniszteri indoklás
Pintér szerint a nemzetközi körülmények változása kényszerítette ki a szervezet átalakítását, egyebek mellett az illegális migráció hosszú távú fennmaradása, valamint az ahhoz tapadó jogsértések száma követelte ki az új irányítási rendet. Vagyis az „idegenrendészeti modell” bevezetését. Egy még májusban megjelent kormányrendelet nyomán egyébként a főigazgatóság hét regionális igazgatósággal működik, ezek a Budapesti és Pest megyei, az Észak-alföldi, a Dél-alföldi, az Észak-magyarországi, a Dél-dunántúli, a Közép-dunántúli és a Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy tavaly októberi kormányinfón már megelőlegezte a változtatást. Szavai szerint ugyanakkor elsősorban nem a hivatal struktúrája változott meg. Az átnevezés szerinte is egyértelmű üzenet arra vonatkozóan, hogy a migrációt a kormány idegenrendészeti kérdésnek tekinti, ráadásul ez kifejezi a magyar választópolgárok akaratát: „Magyarország ne legyen bevándorlóország”.
Röszkei pillanatok 2015-ből. Új szervezeti rendszerben készül az ország az újabb migránshullámra
Rendeleti előzmény
Az átszervezés gyakorlati okai között ezzel együtt alighanem előkelő helyen szerepel a menedékjogi szabályoknak a 2015-ös migrációs krízis óta bekövetkezett szigorítása, amelynek révén drasztikusan csökkent az elhelyezettek száma az ország területén működő befogadó intézményekben. Ez azt jelenti, hogy ezekben az intézményekben lényegében alig voltak már ellátottak, a hivatal az elmúlt években szinte kizárólag a határmenti tranzitzónákban nyújt bárminemű ellátást a menekülti vagy oltalmazotti státuszt kérelmező embereknek.
A mostani átszervezést megelőzte egy tavalyi miniszteri rendelet, amelynek révén az említett intézmények lényegében meg is szűntek. A Befogadó Állomás és Közösségi Szállás, valamint a Menekültügyi Őrzött Befogadó Központ elnevezésű, addig önálló költségvetési soron szereplő szervezetek ugyanis a rendelkezés nyomán beolvadtak a most átnevezett, illetve átsorolt hivatalba.
De mit jelent konkrétan az idegenrendészeti besorolás? Elsősorban azt, hogy a rendőrség része lett a szervezet, a törvény alapján személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, kormánytisztviselőkből, közalkalmazottakból, valamint munkavállalókból áll. A javaslat indoklása szerint a hatóság korábbi struktúrájában a közigazgatási jellegű feladatok ellátása volt túlsúlyban, de a jelenlegi menekültügyi és idegenrendészeti feladatok túlmutatnak az általános közigazgatási jogkörökön. Mindezek mellett a menekültügyi és idegenrendészeti feladatok során jelentkező köz- és nemzetbiztonsági kockázati tényezők esetleges fennállása és annak kiszűrése érdekében indokolt a hatóság rendvédelmi feladatokat ellátó szervvé alakítása – derült ki a később elfogadott előterjesztésből, ahogy az is, hogy ezzel együtt „a hatóság rendvédelmi feladatokat ellátó szervvé alakul, amelyből kifolyólag a foglalkoztatottak egy ré-sze--́newk foglalkoztatási jogviszonya kor-mányzati szolgálati jogviszonyból hivatásos szolgálati jogviszonnyá alakul át, szintén július 1-jétől”.
Szakvizsga szükséges
A még áprilisban elfogadott, több törvényt is érintő jogszabály előterjesztőjeként Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár a parlamentben úgy érvelt, a kormány arra jutott, hogy egy átfogó, a határőrizeti és a menekültügyi kérdéseket együtt kezelő rendszer kiépítése jelentheti az eszközt az illegális migráció megállítására. Praktikusan: az átalakulás révén a megújult szervezet immár saját jogán tehet meg olyan jellegű intézkedéseket, amelyeket eddig csak külön rendőri beavatkozásokkal tudott végrehajtani. Így többek között – immár rendvédelmi szervként – a hivatal az ellenőrzési tevékenysége során rendőri intézkedések alkalmazására is jogosulttá válik, ami kétségtelenül hatékonyabb fellépést tesz lehetővé. Csakhogy ellenzéki részről felmerült, korántsem biztos, hogy az „áthelyezés” zökkenőmentes, az MSZP-s Harangozó Tamás úgy fogalmazott, nehéz elképzelni egy kormánytisztviselőről, hogy az egyik nap intézte az ügyeket közigazgatási szakemberként, majd „ráadnak egy egyenruhát, adnak a kezébe egy fegyvert, és akkor ő rendőr”. Erre Kontrát úgy válaszolt, hogy a dolgozók alapkiképzésben vesznek részt, ezt követi a rendészeti alap- vagy szakvizsga. Ezeket azonban csak 2022-ig kell teljesíteni. További adalék, hogy csupán az állomány egy része lett hivatásos, a másik rendvédelmi, igazgatási jogviszonyba került.
A belügyi tárca álláspontja szerint az átalakított szervezeti feladatellátás az Európai Unióban sem egyedi, hiszen számos uniós országban a menekültügyi és idegenrendészeti feladatokat a rendőrség szervezetébe tartozó szerv látja el.
Borítófotó: Az egykori debreceni befogadóállomás. Szigorodtak a bevándorlás szabályai
