MEGÚSZTUK
Az Európa-szerte tapasztalható időjárási szélsőségek következtében az Európai Bizottság az aszály által nagymértékben sújtott tagországok kezdeményezésére most enyhíti az érintett gazdálkodók kötelezettségeit. Engedélyezi például, hogy a szóban forgó tagállamok gazdálkodói a zöldítési előírások közül két előírás esetében átmeneti felmentést kaphassanak azok teljesítése alól. Tekintettel arra, hogy az érintett tagállamokban az aszály leginkább a takarmánybázist veszélyezteti, a felmentés lehetőséget ad arra, hogy a „terménydiverzifikációs előírás” és az ökológiai jelentőségű (EFA) területekre vonatkozó kötelezettség tekintetében figyelembe vett parlagterületeket bevonhassák a takarmánytermesztésbe, így pótolva a hiányzó takarmánymennyiséget.
Az Európai Bizottság a kedvezőtlen mezőgazdasági körülmények súlyosságára vonatkozó tagállami visszajelzések alapján mérlegeli, hogy szüksége-e további lépéseket tennie a helyzet kezelése érdekében. Mindenesetre a zöldítési előírások betartása alóli mentesülés nem általános érvényű sem az előírások, sem pedig az érintett tagállamok vonatkozásában. Magyarországon például eddig ilyen jellegű igény nem fogalmazódott meg, így a gazdálkodóknak teljes mértékben be kell tartaniuk a hatályos FM-rendeletben foglalt zöldítési előírásokat – hívja fel a figyelmet az Agrárminisztérium (AM). A szaktárcánál egyúttal emlékeztetnek arra, hogy a parlagra vonatkozó kötelező pihentetési időszak Magyarországon augusztus 31-ig tart.
NINCS ÚJABB EMELÉS
Mint az Agrárminisztériumban kifejtik, a közvetlen és vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó előleg összegének megemelésére és előre hozására az eddig is alkalmazott, a tagállam kérésére engedélyezett szabályok vonatkoznak. A tagállamoknak a megemelt előlegfizetési szándékukat 2018. július 27-ig kellett bejelenteniük, ezt Magyarország megfelelő indokokkal alátámasztva meg is tette. Az emelt összegű előleg továbbra is 70 százalék a közvetlen támogatások, illetve 85 százalék a vidékfejlesztési intézkedések esetében, tehát nincs szó további emelésről. Az előleg kifizetésére a korábbi években megszokott gyakorlat szerint október 16. és november 30. között kerül sor.
A világban sok helyütt, így Európában is – például Németországban és Lengyelországban, de lényegében szinte min-denütt északon – az idén óriási gondokat okozott a szárazság. Svédországban például a szarvasmarhák harmadát-negyedét kellett levágni kényszerből amiatt, mert a fű, amit legeltek volna, kisült a forróságban, és nem volt mit enniük. (A skandináv országokban a patás állatok esetében lehetőség szerint inkább a legeltetés a jellemző, szemben a nálunk megszokott takarmányozással.) A lengyel kormány pedig kénytelen volt közel 190 millió euró támogatást jóváhagyni az idei rendkívüli meleg sújtotta gazdaságok támogatására, miután az időjárás mintegy 2 millió hektáron, több mint 100 ezer gazdaságban okozott károkat. Összesen 187,9 millió eurónak megfelelő, azaz 799,5 milliót złotyt költenek az állami költségvetésből a mezőgazdasági károk kezelésére. Ebből 163 millió eurónyit, vagyis 697 millió złotyt közvetlen kárpótlásra szánnak az elpusztult terményért. A közvetlen támogatásokat ott alkalmazzák, ahol az időjárás a termény legalább 30 százalékát tette tönkre. A szárazság Lengyelország szinte egész területét, a szántóföldek mintegy 63 százalékát érinti, a legnagyobb károkat az ország északnyugati részében, valamint a keleti vajdaságokban okozta.
EURÓMILLIÁRDOS KÁROK
A német gazdákat az első becslések szerint legkevesebb 3 milliárd euró aszálykár érte, ami 966 milliárd forintnak felel meg. Nem véletlenül viszik a magyar búzát a német kereskedők úgy, mint a cukrot, hiszen csak búzából olyan terméskiesésről lehetett hallani, hogy már maga a hír is árfelhajtó hatású volt a gabonapiacon. A németeknél a legsúlyosabb helyzetről az alsó-szászországi tartományi kormány számolt be, ott a helyi gazdák 980 millió euró kárt szenvedtek el. A második helyen Mecklenburg-Elő-Pomeránia áll 531 millió euróval, a harmadik Schleswig-Holstein 422 millióval.
Németországban a rendkívüli időjárás miatt bajba kerülő gazdák támogatása elsősorban a tartományi kormányok feladata. A legtöbb érintett tartományban már elindították az első kárenyhítő programokat, Bajorországban például gazdaságonként 50 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a rászorulók. Németországban a szövetségi kormány akkor segíthet, ha országos méretű a baj, s mivel ez így van, a német kormány is külön mentőprogramot indított a hőség és az aszály miatt csődveszélybe került gazdák megmentéséért.
A tartományokkal együtt 110 milliárd forintnak megfelelő, mintegy 340 millió eurót mozgósítanak. A rendszeres feljegyzések kezdete, 1881 óta az idén mérték a legnagyobb úgynevezett hőmérsékleti anomáliát Németországban. A hőség és az aszály nagyjából 10 ezer gazdaságot taszított a csőd szélére. A vissza nem térítendő támogatás azoknak a gazdálkodóknak jár, akik 30 százalékot meghaladó kiesést szenvedtek el.
A mezőgazdasági állami támogatásokra vonatkozó hatályos szabályok értelmében bizonyos különleges feltételek mellett a szárazság okozta károk 80 százalékáig (illetve a hátrányos természeti adottságú területeken legfeljebb azok 90 százalékáig) nyújtható támogatás. A takarmánybeszerzés támogatásra jogosíthatja fel a mezőgazdasági termelőket, hiszen anyagi kárt vagy jövedelemkiesést jelent. A kár megtérítése, az úgynevezett „csekély összegű támogatás” az Európai Bizottság értesítése nélkül is megadható. A tagállamok három év alatt legfeljebb 15 ezer euró támogatást nyújthatnak mezőgazdasági termelőnként. A jelenlegi közösségi agrár (KAP-) jogszabályok a vidékfejlesztés tekintetében is számos lehetőséget biztosítanak. Amennyiben például egy tagállam természeti katasztrófának minősíti a szárazság okozta helyzetet, akár 100 százalékos támogatást is nyújthat a szárazság által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállításához. A pénz olyan beruházásokra fordítható, mint például a legelők újraültetése. Ez az intézkedés visszamenőlegesen is alkalmazható.
CSÖKKEN A TERMÉS
Az aszályos időszak nálunk is csökkentette a hozamokat, illetve a termés mennyiségét, ám ahogy mondani szokás, „ennél rosszabb ne legyen”. A szárazság még 6-7 százalékkal mérsékelheti a kukoricatermés várható mennyiségét is – egyes szakértők most már csak valahol 7 és 8 millió tonna közötti terméssel számolnak, szemben a korábbi 8 millióval. Ugyanígy a dohány- és a gabonatermésre is kedvezőtlen hatással volt a nagy meleg. A dohány esetén országosan átlagosan 10-15 százalékos terméskieséssel számolnak a termelők, a gabonánál pedig, mindent összevetve, a több mint 1,6 millió hektáros vetésterületről 7,2 millió tonna termést takarítottak be a gazdák. A búza hektáronkénti termésátlaga pedig 7 százalékkal kevesebb lett, mint az elmúlt öt évé.
A gabonatermő terület is csekély mértékben, de csaknem minden növénynél csökkent, s a gazdálkodók az inputokkal sem látják el bőkezűen a termőföldet. Ennek ellenére nálunk a korábbiakhoz képest rosszabb, de még mindig jónak tekinthető betakarítási eredmények születtek.
Végső határidők
Amennyiben az idei aszálykár nö-vény-kul-tú-ra-szinten meghaladta a 15 százalékos mértéket, a gazdának érdemes kárenyhítést kérnie. A 2018. évi kárenyhítési hozzájárulás megfizetésére 2018. szeptember 15-ig van lehetőség. A növénykultúraszinten referenciául szolgáló elvárható hozamot az elmúlt öt év átlagából számítják ki, a legjobb és a legrosszabb eredmény kizárásával. A kárenyhítési hozzájárulás megfizetése mellett támogatott növénybiztosítással is rendelkeznie kell a termelőnek ahhoz, hogy a teljes kárenyhítési összeget megkapja. A rendkívüli időjárás egyes támogatási előírások teljesítését is meghiúsíthatta, de az aszálykár miatt ilyenkor – a fent említett kárenyhítési hozzájárulás mellett – úgynevezett vis maior bejelentést is tehet a gazda. Az elfogadott kárbejelentés hozzájárulhat a vis maior bejelentés elfogadásához is. A vis maior esemény a betakarítást megelőző tizenötödik napig, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított hat hónapon belül jelenthető be.
