FELPÖRÖG A DIGITALIZÁCIÓ
Az iskolai ügyintézés di-gi-ta-li-zá-ció-já-nak egyedüli kárvallottjai alighanem azok a diákok, akik rossz jegyeiket lehetőség szerint el akarják titkolni a szüleik elől, s erre eddig, a papíralapú világban találtak is módot. Csakhogy az úgynevezett elektronikus napló révén, az internet segítségével a nebulók teljesítménye immár „real time” követhető, legalábbis a legtöbb iskolában.
Az állam az úgynevezett KRÉTA, azaz a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer által ingyenesen biztosítja ezt a lehetőséget. A felsőoktatásban korábban elindított NEPTUN mintájára, 2016-ban még csak kísérleti jelleggel bevezetett újítás kissé döcögősen indult ugyan, ám mára bejáratódott, sőt, az állami intézményekben ettől a tanévtől kötelező a használata. A folyamatos fejlesztésre évente több száz millió forintot költ még az állam. Sőt, hamarosan jön a bővítés.
TOVÁBBI FEJLESZTÉSEK
Egy ötmilliárd forintos, uniós finanszírozású projekttel ugyanis sor kerül a köznevelési intézmények által használt „ügyviteli és nyilvántartó informatikai rendszerek országos egységesítésére”. Ez még inkább megkönnyíti a szülők, pedagógusok és diákok életét – hangsúlyozta Hajnal Gabriella, az állami iskolafenntartó, a Klebelsberg Központ elnöke a KAFFEE elnevezésű projektet bemutató rendezvényen. A KRÉTA felületén új menüpontot alakítanak ki, ezen keresztül pedig lehetővé válik a kérvények, nyilatkozatok, igazolások elektronikus benyújtása. Összesen tizennyolc ügytípust érint a változás, melynek révén csökken a bürokrácia, a papíralapú iktatást felváltja a digitális. Ráadásul az intézmények gazdálkodása, ezen belül a fizetések folyósítása, elszámolása is az összekapcsolt rendszer része lesz, utóbbi már januártól tesztüzemben működött sok intézményben. Hajnal szerint „minden tökéletesen rendben volt”.
Ebben azonban nem merül ki a hazai oktatási struktúra di-gitális felzárkóztatása. Vitályos Eszter Emmi-államtitkár közlése alapján fontos a kormány számára, hogy a digitális kompetenciát is erősítsék, erre összesen mintegy kilencvenmilliárd forintot fordítanak a hamarosan záruló hétéves EU-s költségvetési ciklusban. A tanárok továbbképzése mellett megtörténik az internetes wifihálózat kiépítése is valamennyi állami fenntartású iskolában, ezeket digitális eszközökkel is ellátják.
FELHŐBEN A BETEGADATOK
A digitalizáció az egészségügy területén is beindult. Ennek leginkább kézzelfogható formája az e-recept bevezetése, illetve az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT), melynek egy minapi bejelentés szerint ugyancsak tovább bővülnek az adatbázisai. Az újabb fejlesztésre 23 milliárdot fordít a kormány.
Ennek keretében az elkövetkező időszakban – jelen állás szerint – öt évre visszamenőleg feltöltenek valamennyi betegadatot az EESZT-be, továbbá megtörténik a jelenleg is működő információs bázisok – így az országos vérkészletadatok, a védőoltás-nyilvántartások, a várandós- és gyermekegészségügyi kiskönyvek, a személyre szabott sugárterhelések nyilvántartása, valamint a központi implantátumregiszter – beillesztése az „egészségügyi felhőbe”. Merthogy az e-tér lényege, hogy ne kelljen rohangálni az egészségügyi intézmények között a leletekkel vagy egyéb orvosi papírokkal, hanem azok valamennyi, a páciens gyógyulásában érintett szolgáltató számára bárhol és bármikor elérhetők legyenek digitális formában.
Ami eddig történt: a kórházak és a háziorvosok többségében már csatlakoztak, a gyógyszertárak pedig száz százalékban. Kásler Miklós humánerőforrás-miniszter megfogalmazása szerint most kiterjesztenék a digitális lehetőségeket valamennyi egészségügyi adatra vonatkozóan, hogy azok az ellátás minden szintjére eljussanak. Ez újabb lépcsőt jelent, így az alapellátásban dolgozókat a betegadatok szintjén összekapcsolják a szak- és a kórházi ellátással. Vagyis a háziorvos által bevitt információk mondjuk egy urológiai vizsgálat előtt is behívhatók lesznek egy kórházi számítógépről. Az informatikai rendszer kialakítása az onkológia területén konkrétan azt jelenti majd, hogy a jelenlegi hatvannapos kivizsgálási időt megfelezik.
MÁS LESZ A JOGSI
Az állam működését, valamint a gazdasági versenyképességet, sőt a honvédséget is érintő, az állampolgári ügyintézést megkönnyítő digitalizációs törekvések valójában mindennapi életünk valamennyi területét áthatják. Idetartozik a mobilinternet-hálózat erősítése vagy az úgynevezett e-közigazgatás kiterjesztése is. Ami az utóbbit illeti, ezen a téren szintén komoly lehetőségek vannak. A McKinsey tanácsadó cég becslése szerint ugyanis a személyi és a pénzügyek, továbbá a különböző kérelmek feldolgozása esetében ötből négy folyamat részben vagy egészében automatizálható, ami akár harminc százalékkal csökkentheti a működési költségeket. Azaz spórolást jelent a köznek.
Ha itt még nem is tartunk, a magán- mellett immár a közszféra is rákapcsolt a fejlesztésekre. Az ilyen törekvéseket elvileg a Digitális Jólét Program fogta-fogja össze, jelenleg az Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyeletével. A programot még a netadó elleni tüntetéseket követően indította el a kormány.
Kiemelt cél, hogy az állam és az állampolgár „találkozása” legyen minél egyszerűbb. Ennek szellemében egyre több közszolgáltatás válik elektronikusan is elérhetővé. Talán a leginkább érzékelhető változás ezen a téren, hogy a NAV elkészíti helyettünk az adóbevallást, amelyet elektronikus felületen kapunk meg és nyújtunk be. De lesz folytatás!
A legújabb, immár a Magyar Közlönyben is megjelent határozat szerint a Belügyminisztériumnak meg kell vizsgálnia, hogy vezetői engedély fizikai kiállítása nélkül, kizárólag nyilvántartási adatokra alapozva belföldön megvalósítható-e a vezetői jogosultság zavartalan gyakorlása. Továbbá kivitelezhető-e az elhalálozást követő, ahhoz kapcsolódó, valamint a házasságkötésre vonatkozó eljárások lefolytatásához vagy megindításához szükséges folyamatok teljes körű elektronizálása és automatizálása.
Borítófotó: oktató Hatvanban a hatvanas években. Eltűntek a személyi kartonok
