INTELLIGENS MEGOLDÁSOK
Európában a folyókból és a felszín alatti vizekből kinyert víz 44 százalékát mezőgazdasági célokra használják. Ez a Kánaán azonban korántsem tart örökké – figyelmeztetnek német szakértők. Például előfordulhat, hogy már 2070-re nem lesz elegendő víz a mezőgazdasági öntözéshez Németország északi területein, így az ottani gazdák jövedelmezősége bizonytalanná válhat. A kutatók emiatt azt sugallják, hogy termesszenek különböző növényeket, és változtassák meg a gazdálkodási gyakorlatukat.
A felvázolt forgatókönyv szerint ugyanis valószínű, hogy a termények sérülékenysége növekszik majd a klímaváltozás okozta szárazság miatt. Uelzenben például – ahol a föld homokos és nem tartja meg a vizet – a talaj víztartalma a teljes tárolási kapacitás húsz százalékára csökken. A cukorrépa és különösen a burgonya ugyanakkor nagy mennyiségű vizet igényel. A melegebb időjáráshoz való alkalmazkodás érdekében a kutatók a vízhatékony növények termesztését javasolják, továbbá a vetés időpontjainak előrehozását az év elejére, amikor több eső várható. Emellett szerintük a gazdálkodóknak többet kellene használniuk a hatékony öntözési technológiákat, például a csepegtető öntözést.
Magyarország ugyanúgy kitett a klímaváltozás hatásainak, mint Európa más államai. Meteorológusok arra hívják fel a figyelmet, hogy mifelénk egy-egy évben nagyon sok csapadék hullhat, azonban a következő esztendő akár szélsőségesen száraz is lehet. Emiatt az éghajlat módosulásának a hatására bekövetkező egyirányú változásokat a csapadék esetében nehezebb kimutatni, mint a hőmérsékletnél. A csapadék mennyisége a múlt század eleje óta mindössze öt százalékkal csökkent, az éven belüli eloszlása azonban megváltozott. Ez is indokolja az okszerű öntözést – fejtik ki a szakemberek. Mifelénk ugyanakkor – leginkább a felszín alatti vizeket féltve – sokszor mondják, hogy csak óvatosan a mezőgazdasági öntözéssel, mert egyszer elapadnak a vízlelőhelyek. Bár a mezőgazdaságban az ökonómiai szempontok alapján közel egymillió hektárt lehetne öntözésbe vonni, a magyarországi készletek az agrárium vízigényét csak részben képesek fedezni.
Hazai kutatók számításai szerint a felszíni vízkészletek révén a bázisidőszak mintegy 51 ezer hektáros szabadföldi öntözött mezőgazdasági területét 337 ezer hektárral lehetne bővíteni. Utóbbiból 325 ezer hektárt a szántóföldi növények, 5,8 ezret a szántóföldi zöldségek, 5,9 ezret a gyümölcsösök, mintegy félezret pedig a szőlő területe tenne ki. A felszín alatti vízkészletek révén a már eddig is öntözött háromezer hektár 45 ezerrel bővülhetne: a gyümölcsösök területe 38 ezerrel, a szántóföldi zöldségeké 6,3 ezerrel, a szőlőé néhány száz hektárral lenne növelhető gazdaságosan.
Az öntözésfejlesztés megvalósításához a gazdálkodók részéről a felszíni öntözőrendszereknél 127-147 milliárd, a felszín alatti vizeknél 25-28 milliárd forint értékű beruházásra lenne szükség, vagyis együttesen 152–175 milliárdosra becsülhető a forrásigény az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) számításai szerint. Ezek az összegek nem tartalmazzák azokat a vízügyi beruházásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az öntözővíz a táblán egyáltalán rendelkezésre álljon. A fenti számok alapján mindenesetre 508 millió köbméter vizet lehetne pluszban felhasználni a mezőgazdasági öntözésre. Ennek köszönhetően összesen 1,1 millió tonna terméssel többet realizálhatna az ágazat, annak becsült értéke pedig 135,6 milliárd forint lenne.
Egy öntözőrendszer alatt nem lehet búzát és takarmánykukoricát termelni, ide úgynevezett magas jövedelemtermelő kultúrákat kell telepíteni – hívta fel a figyelmet Molnár István, az Agrár-Béta Mezőgazdasági Kft. ügyvezető igazgatója. Ez azt is jelenti tehát – tette hozzá –, hogy váltani kell egy húsz napot igénylő kukoricaágazat és mondjuk egy szántóföldi öntözéses körülmények közötti paradicsomtermesztés között. Utóbbi helyett lehet említeni hibrid kukoricát vagy vetőmagot is. A nagyobb jövedelem termelésére azért van szükség, mert különben egyszerűen nem éri meg öntözést fejleszteni, kialakítani – magyarázta. Valóban nem mindegy, hogy mit termel a gazdálkodó – mondta érdeklődésünkre Polgár Gábor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) ügyvezető igazgatója. A vetőmag termesztéséhez szükség van az öntözésre, de az így keletkező jövedelem kapcsán az gazdaságos is – mutatott rá a szakember.
Nem kérdés, hogy az elárasztott területeket, az aszályokat, a vízhiányt és a rossz vízminőséget eredményező éghajlatváltozás közvetlen hatással van az európai mezőgazdálkodásra, így a magyarországira is. Erre a kihívásra pedig válaszokat kell adni. Közép-európai éghajlati és termesztési feltételek mellett Hessen régió például Németország legnagyobb nyílt terepű növénytermesztési területévé vált. Itt az elmúlt években a térség megváltozott klimatikus viszonyokkal küzdött. Számos hesseni gazdaság tényleges öntözési ütemezése előtt ezért a termelők, a tudósok és a vállalkozók egyeztetnek a teendőkről – mondta Jana Zinkernagel, a Geisenheimi Egyetem professzora.
A vízgazdálkodásra konkrét megoldások vannak, a vízérzékelő rendszerektől a multifunkcionális vizes élőhelyeken át az esőgyűjtésig. Egy uniós hatásvizsgálat ráadásul arra a következtetésre jutott, hogy a teljes felhasznált víz több mint ötven százalékát akár újra is lehetne hasznosítani az agráriumban. A települési szennyvíztisztító telepek kezelt szennyvizének az újrafelhasználásáról van szó, úgy, hogy az előállított regenerált víz biztonságos legyen az öntözéshez.
