SZABÁLYOZÁS
A múlt év november elsejétől kell alkalmazniuk a tagállamoknak az Európai Unió állattenyésztési rendeletét. Ehhez képest a magyar parlament elé még csak a napokban került az a törvény-előterjesztés, amely az EU-s joganyaggal harmonizáló nemzeti szabályozás első lépcsőjét jelenti. A hazai jogszabályalkotásra azért is van szükség, mert az uniós rendelet csak hét állatfajra (sertés, szarvasmarha, bivaly, ló, szamár, juh, kecske) vonatkozik, továbbá nemzeti érdek, hogy ennek a stratégiai ágazatnak törvényi szintű szabályozása legyen. A nemzeti keretek között folytatott tenyésztést a kormány prioritásként kezeli, és ehhez jelentős (évente 1,3 milliárd forintos) támogatást nyújt. Ezenkívül valamennyi állatlétszámhoz kötött dotációs lehetőséget maximális mértékben kihasznál Magyarország, ezzel is elősegítve az ágazat megerősödését és az állattartási kedv növekedését. A vidékfejlesztési forrásokból szintén jelentős összeget különítettek el a tenyésztőknek. Ennek köszönhetően tavaly 1200 állattartó telep korszerűsítése kezdődött el 85 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból.
„Először is tisztázni kell, hogy nem pusztán egy új törvényről, hanem egy jogszabálycsomagról kell beszélnünk” – hívta fel a figyelmet a Figyelő megkeresésére Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója. Ebből – tette hozzá – elkészült és május 21-én az Országgyűlés elé terjesztették Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről című törvénytervezetet. Van még egy ehhez kapcsolódó kormányrendelet- és egy miniszteri rendelettervezet is. Ez utóbbit a szakmai szervezet még nem látta, a törvény- és a kormányrendelet-tervezetet hetekkel ezelőtt megkapták. Mint mondta, a magyar késlekedés nem egyedülálló, hasonló a helyzet a tagállamok többségében. A cseheken és a lengyeleken kívül nem tudunk másokról, akiknek elfogadott új nemzeti szintű szabályozása lenne. „Ez persze nem vigasztal minket, szeretnénk, ha a magyar állattenyésztési jogszabályok a szakma jóváhagyása mellett mielőbb hatályba lépnének” – egyértelműsítette a szakértő. Addig egy kissé zavaros, átmeneti állapot van, mert a még hatályban lévő 26 éves állattenyésztési törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek egyes részeit az uniós jogszabályok egyszerűen felülírják. Emlékeztetett arra, hogy a szakminiszer többször kijelentette: a MÁSZ és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) támogatása nélkül az új szabályozás nem léphet életbe. Mint mondta, ezzel szeretnének is élni, és csak olyan jogszabályok megjelenését támogatnák, amelyekkel a tagállami keretek között maximálisan ki tudjuk használni a lehetőségeinket.
„A világra nyitott, versenyképes, nemzeti keretek között folytatott tenyésztést erősítenénk, továbbá szeretnénk megőrizni ezen a területen a szuverenitásunkat. Ez stratégiai és nemzetbiztonsági érdekünk is” – közölte Wagenhoffer Zsombor. A magyar állattenyésztés kibocsátása a mezőgazdaságénak a 34-36 százalékát teszi ki, ezen belül a tenyészállat- és szaporítóanyag-értékesítések a bevételek mintegy 15-20 százalékát jelenthetik. Ennél azonban sokkal fontosabb szerepet játszik ez a szegmens, hiszen a tenyészállatok és szaporítóanyagok minősége alapvetően meghatározza a termék-előállítás hatékonyságát, továbbá a kibocsátás minőségét és mennyiségét. Azt is hangsúlyozni kell, hogy a legnagyobb hozzáadott érték a tenyésztésnél képződik. Ez egy munkaerő- és tudásintenzív ágazat, nem beszélve arról, hogy akinek a kezében van a genetika és a nemesítési módszerek, az uralja a termék-előállítást – világított rá a MÁSZ ügyvezető igazgatója. A tét tehát igen nagy. Nem lenne jó elveszítenünk mindazt a tudást, tenyésztőszervezeti rendszert, önálló szelekciós képességet és készséget, amelyet az elmúlt évtizedekben felhalmoztunk. Déli és keleti szomszédainknál, továbbá sok fejlődő országban a magyar állattenyésztés jól csengő fogalom, amelyben bíznak az emberek; ezt ki lehetne és kellene használni – vélekedett a szakember. Javíthatjuk a magyar állattenyésztés versenyképességét, ezáltal több, jobb és egészségesebb élelmiszert tudnánk előállítani idehaza, s az exportlehetőségeinket is jobban kihasználhatnánk. Most sokszor kerülünk abba a helyzetbe, hogy a tenyészállatok és tenyészanyag iránti igények töredékét tudjuk csak kielégíteni. Annak érdekében, hogy ez megváltozzon, Wagenhoffer Zsombor szerint meg kell újítani és hatékonnyá szükséges tenni a tenyésztésszervezési rendszerünket. A NAK és a MÁSZ egymással és az agrártárcával is szorosan együttműködik annak érdekében, hogy a hazai tenyésztésszervezésben új, sikeres korszak kezdődjön.
A jogszabálytervezet múlt kedden elkezdett általános vitáján Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára arra is rávilágított, hogy a hazai állattenyésztés versenyképességének a növelését is szolgálják az új szabályok. Czerván György fideszes képviselő elmondta: az ágazat csaknem félmillió embernek ad fő vagy kiegészítő megélhetést. Fontosnak ítélte, hogy az egyéb, vagyis az unió által a szabályozás alá nem vont állatfajtákra nemzeti előírásokat kell alkotni. Mint mondta, lehetőséget kell adni – szabályozott keretek között – a határon átnyúló tenyésztésszervezésre. Zárszavában Farkas Sándor jelezte: néhány éven belül Magyarország meg tud felelni annak az elvárásnak, hogy kizárólag GMO-mentes takarmányt használjanak fel a gazdák.
