VÁLASZTÁSOK
Több, az októberi önkormányzati választásokig biztosan megválaszolhatatlan kérdéssel szembesül a belpolitikai történéseket követő érdeklődő az elmúlt hónapok eseményeit követve. Egyelőre nem lehet tudni, hogy az ellenzék lendületet szerzett-e a budapesti előválasztások után. Az azon leadott, közel hetvenezer szavazatot hivatalos szervek nem ellenőrizték, és maga a procedúra sem volt része az állami választási eljárásnak. Az előválasztási folyamatot a Civil Választási Bizottság (CVB) szervezte, ők számlálták meg a voksokat is. A testületet az a Magyar György vezette, aki a tavalyi országgyűlési választásokon az MSZP–P színeiben indult – és vesztett – a siófoki választókerületben.
A CVB nem meglepő módon nem is talált semmilyen problémát a lebonyolítás során. Az adatokból az derül ki, hogy a 68 363 leadott szavazatból csak 123 volt érvénytelen. (Magyar György az eredményhirdetésen még azt mondta, hogy a voksok szinte 99,9 százaléka érvényes volt.)
Választási szakértők ezt egy kicsit furcsállják, hiszen öt éve például a legnagyobb fővárosi kerületben, Újbudán 55 887 szavazó jelent meg a választáson, az érvénytelen, lebélyegzett szavazólapok száma 600 volt. Ugyanez az arányszám Szegeden így nézett ki: a beérkezett 64 325 voksból 668 volt érvénytelen.
Karácsony nyert
A nyertes Karácsony Gergely 33 355 szavazatot gyűjtött, ez nagyságrendileg megegyezik a 2014-es főpolgármester-választáson az LMP-s Csárdi Antal által elért szavazatmennyiséggel (33 689). Mindenesetre az MSZP–P-s jelölt nagyon örül az eredménynek, hiszen saját maga és pártjai megerősítették pozícióikat a május 26-i, uniós választási kudarcuk után.
Annak ellenére, hogy a főpolgármester-jelölti pozícióért előválasztáson mérkőzött meg Karácsony Gergely, Kálmán Olga és Kerpel-Fronius Gábor, az ellenzék a kerületekben és a nagyvárosokban nem híve a „demokratikus” kiválasztási folyamatnak.
A tárgyalóasztaloknál néhány kerületi polgármesterjelölti helyen azért változtatott az MSZP–P, a Demokratikus Koalíció és a Momentum a főpolgármester-jelölti előválasztás előtti helyzethez képest.
Nem szeretik egymást
Ferencvárosban például akkora az ellentét a pártok között, hogy itt is előválasztással próbálkoznak. A IX. kerületben a volt Együtt-tag, önkormányzati képviselő, harcos ellenzéki, a parkolási ügyekben nagyon aktív Baranyi Krisztina szeretett volna elindulni a kormánypárti Bácskai Jánossal szemben, viszont vele még a szövetséges pártok sem szimpatizálnak. Az MSZP–P, a Momentum, a Demokratikus Koalíció és a Jobbik nem őt támogatta, hanem a volt LMP-s, most momentumos, de független képviselő, Jancsó Andrea mögé sorakoztak fel. Úgy tudjuk, hogy a „jancsóista” pártok azzal próbálták nyomás alá helyezni a Baranyi jelölése mellett álló Karácsonyt, hogy megszüntetik helyi szervezeteiket, ha Baranyi lesz a jelölt. Aktivisták nélkül nehéz lett volna kampányolni a kerületben, ezért mentek inkább bele az előválasztásba. Kérdés, hogy egy nyári, kerületi előválasztáson mennyire lehet aktivizálni a választókat.
Csepelen is furcsa helyzet állt elő. A rendszerváltás után 2010-ig szocialista fellegvárként megmaradt kerületben kilenc éve Fidesz–KDNP-s a polgármester. (Németh Szilárdot 2014-ben Borbély Lénárd váltotta a pozícióban – a szerk.) Az MSZP legújabb jelöltje Erdősi Éva, ami azért különös, mert június végéig még Takács Mónikának – aki ugyancsak szocialista volt – hívták az ellenzéki indulót. Forrásaink rejtélyesnek tartják a cserét, leginkább arra tippelnek, hogy szocialista belharc eredménye a váltás, hiszen a többi párt elfogadta a Munkásotthon igazgatójaként dolgozó Takácsot, míg a pénzügyi területről érkező, inkább civil Erdősit nem nagyon ismerik a kerületben.
Ugyancsak feszültséget okozott az V. kerületben az MSZP-s Tüttő Kata jelölése. Itt nem az ellenzéki pártok között dúl a vita, hanem a baloldallal szimpatizáló média helyteleníti Tüttő indítását. A Magyar Narancs című hetilap vetette fel: nem biztos, hogy jó ötlet Tüttőt jelölni Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester kihívójaként. Tüttő ugyanis annak az egykor szocialistaközeli Leisztinger Tamás üzletembernek volt az élettársa, aki állítólag üzleti kapcsolatban áll a „Fidesz-közelinek” minősített Kertész Balázzsal, akivel közösen megszerezték a Belgrád rakpart 27. alatti ingatlant. A pártokat eddig különösebben nem érintette meg a felvetés, Tüttő már készül is a kampányra. Az V. kerületben egyébként sincs teljes ellenzéki összefogás, hiszen a jobbikos Losonczy Pál is elindul a polgármesteri posztért. Ő jelenleg is a képviselő-testület tagja, 2014-ben is indult a választáson, akkor alig több mint 5 százalékot szerzett.
A XXIII. kerületben viszont egy jobbikos lett az ellenzék indulója, a Fidesz–KDNP pedig egy független jelöltet, Bese Ferencet támogatja. Geiger Ferenc jelenlegi független polgármester is Besét ajánlja a választók figyelmébe.
Pesterzsébeten, a XX. kerületben furcsa helyzet állt elő: az egykori MSZP-tag polgármestert, Szabados Ákost független jelöltként a kormányoldal fogja támogatni. Ez a hír kiverte a biztosítékot a baloldalon, hiszen vele szemben az ellenzék ellenjelöltet állít Balog Róbert, a Főtáv korábbi szóvivője személyében.
Van feszültség
Szegeden majdnem botrányba fulladt Botka László MSZP-s polgármester újbóli jelölése. A politikus az indulását bejelentő sajtótájékoztatóra el sem ment, feltehetően azért, mert nem volt teljes az őt támogató ellenzéki pártok névsora. Az eddig is nyílt titok volt, hogy Botka nincs jó viszonyban Gyurcsány Ferenccel, a DK elnökével: a feszültség olyannyira elmérgesedett, hogy a Gyurcsány-párt nem is állt be Botka támogatói közé. Ez nem is csoda, hiszen amikor Botkát 2017 elején miniszterelnök-jelöltnek állította az MSZP, nem volt hajlandó Gyurcsánnyal együttműködni, sőt az egykori miniszterelnököt Orbán Viktorhoz hasonló, legyőzendő ellenfélnek nevezte. A válaszcsapásra nem kellett sokat várni, Gyurcsány kitartó háttérmunkával meggyőzte az MSZP kulcspozícióban lévő vezetőit, hogy Botka nélkül összeállhat a teljes baloldali együttműködés. Végül Botkát a saját pártja lehetetlenítette el, és 2017 őszén le is mondott a miniszterelnök-jelöltségről. Ennek ellenére a DK csak az egyéni jelöltek koordinált indításáról kötött megállapodást az MSZP-vel, a közös listáról Gyurcsány már nem akart megállapodni.
A minapi, DK nélküli szegedi bejelentés után nem sokkal a két politikus elszívta a békepipát, megszületett a teljes szegedi ellenzéki együttműködés a baloldalon. A Fidesz–KDNP Nemesi Pált, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, független jelöltet támogatja a választáson.
A megyei jogú városok közül még Salgótarjánban dolgozik MSZP-s polgármester, Fekete Zsolt az ellenzéki pártok támogatásával újra elindul a posztért. Kihívója a Fidesz–KDNP-s Szabó Csaba mérnök lesz.
Márki-Zay Péter. Leginkább az országos ügyekre koncentrált eddig
Az együttműködés „kovásza”
Az ugyancsak ellenzéki polgármester vezette Hódmezővásárhelyen bizonyosan nem indul újra a Fidesz–KDNP egyéni országgyűlési képviselője, a volt Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János. A napokban Grezsa István háziorvos, miniszteri biztos és önkormányzati képviselő bejelentette, hogy elindul Márki-Zay Péter polgármester ellen. A jelenleg regnáló városvezetőnek nem a legjobb hír Lázár bejelentése, hiszen ő az egész politizálását az ellen-Lázár karakter kialakítására építette. Az országos politikában is megmártózó Márki-Zay szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) épp az önkormányzati választások előtti időszakban küzd belső feszültségekkel: Hadházy Ákos alelnök, független országgyűlési képviselő lemondott a szervezeten belüli posztjáról. Az MMM nem titkolt célja volt, hogy az ellenzéki önkormányzati együttműködés „kovásza” legyen, a belső szervezeti ellentétek épp ezt a munkát akadályozzák.
Pécsett sem működik zökkenőmentesen az ellenzéki összefogás: Péterffy Attila hónapok óta lebegtette, hogy ő lesz a polgármesterjelölt. A Mindenki Pécsért Egyesület színeiben induló politikus jelölését leginkább Mellár Tamás, a tavalyi választáson az MSZP–P színeiben országgyűlési képviselői mandátumot nyert, aztán független képviselőnek állt, majd a Párbeszéd-frakció tagjává avanzsált egykori Fidesz-szimpatizáns közgazdász ellenezte. Áprilisban kijelentette: nem tudja támogatni Péterffy Attilát. A PécsMa nevű portálnak azt mondta: „Nem hozna igazi változást, nem a pécsi polgárok érdekében vezetné a várost, hanem azon gazdasági és pénzügyi körök érdekében, ahova ő is tartozik, ahol jelenlegi munkakörében is tevékenykedik. Úgy látom, hogy Péterffy Attila a helyi fideszesek B terve, ha a saját jelöltjük esetleg nem tudna nyerni”. (Péterffy egy állami-fővárosi cég, a budapesti Főtáv Zrt. műszaki, fejlesztési és karbantartási igazgatója volt – a szerk.) Korábban Pécsett is ellenzéki előválasztásról beszéltek, de ezt Péterffy támogatásának elfogadásával már el is vetette a baloldal. A Fidesz–KDNP Vári Attila egykori olimpiai bajnok vízilabdázót, a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. vezérigazgatóját indítja a posztért, a jelenlegi polgármester – Vári ajánlója –, a várost tíz éve vezető Páva Zsolt visszavonul a közélettől.
Vári Attila vízilabdázóként nagyon sikeres volt. Most Pécset próbálja bevenni
Borítófotó: Karácsony Gergely és Tüttő Kata. Nagy az egyetértés a két politikus között
