ADÓSODNAK
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet előzetes adatai alapján az élelmiszeripari beruházások értéke a 19 főnél többet foglalkoztató vállalkozások körében kilenc százalékkal kisebb volt 2018-ban, mint 2017-ben. Tavaly az előző esztendőhöz viszonyítva a saját forrás az ötödé-vel, az egyéb – társvállalati, önkormányzati – hozzájárulás pedig a negyedével csökkent. Ennek ellenére a fejlesztéseiket 2018-ban is nagyrészt – 66 százalékos arányban – saját erőből finanszírozták a vállalkozások, míg tavalyelőtt ez az arány 76 százalék volt. A finanszírozási formák közül leginkább az egyéb kölcsön és a banki hitel nőtt a múlt évben az előző esztendőhöz képest, 38, illetve 36 százalékos mértékben.
Az élelmiszeripari beruházásokra költött teljes összeg 65 százalékát gépekre és berendezésekre, 26 százalékát épületekre és építményekre, 5 százalékát járművekre fordították 2018-ban a szektor cégei. Ezek az arányok 2017-ben 61, 30 és 6 százalékosak voltak. Az invesztíciók közül az épületekre és egyéb építményekre fordított beruházások értéke csökkent a legjelentősebben, 20 százalékkal, ezt követték a járművek 18, majd a gépek és berendezések 3 százalékkal. Az egyéb kategória csaknem változatlan értéken maradt tavalyelőtthöz viszonyítva.
A legnagyobb értékű invesztálások a 19 főnél több foglalkoztatottal működő vállalkozások esetén a baromfihús-feldolgozás, az üdítőital-, ásványvízgyártás, a keményítő-előállítás, az édességek, valamint a kenyér, friss pékáruk gyártása terén történtek – ezek együtt az összes élelmiszeripari beruházás 41 százalékát tették ki. Az ez ügyben adatot közlő cégek közül a fejlesztés értéke alapján a tíz legnagyobb a teljes szektorbeli invesztíció 36 százalékát fedte le, több mint 60 milliárd forint értékben.
A beruházásoknak új lendületet adhatnak a támogatások. Tavaly például élelmiszeripari cégek is pályázhattak nagyvállalati dotációra – összesen 15 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett meg beruházási támogatást nagyvállalatok számára a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kérelmeket pedig szeptember 30-ig lehetett benyújtani. A befektetések finanszírozását – közölték a tárcánál – a kormányzati célként megfogalmazott újraiparosítás és iparfejlesztés indokolja. A nagy cégek jelentős mértékben járulnak hozzá a gazdaság növekedéséhez – különösen a feldolgozó- és építőipar bővüléséhez –, valamint a modernizációhoz.
A támogatási döntések meghozatalánál többek között vizsgálták, hogy a beruházások mennyiben járulnak hozzá a termelési folyamat korszerűsítéséhez, mekkora árbevételt, hozzáadott értéket vagy kiviteli lehetőséget jelentenek, hány munkahelyet teremtenek, melyik régióban valósulnak meg, s milyen arányban segítik a megújuló energia felhasználását. A kiírás szerint pedig szubvenció csak akkor nyújtható, ha ösztönző hatásokkal jár. A támogatásra magyarországi székhelyű vagy Magyarországon telephellyel, fiókteleppel rendelkező és legalább három üzleti évet lezárt vállalkozások jelentkezhettek, amennyiben minimum ötven főt foglalkoztatnak belföldön. Az igénylőnek kedvező elbírálás esetén vállalnia kellett, hogy a beruházását a támogatási szerződésben vállalt feltételek mellett az érintett régió-ban legalább a projekt befejezését követő öt évig fenntartja. A dotációra húsfeldolgozó, hús- és baromfihús-készítményt, illetve egyéb élelmiszert gyártó cégek egyaránt pályázhattak.
Az élelmiszeripari középvállalatok komplex invesztícióinak kombinált hiteltermékekkel történő támogatására tavaly kiírt tender innovatív, energiahatékony, produktív technológiai megoldások megvalósításához nyújt lehetőséget, akár a hazai élelmiszeripari cégek nemzeti és nemzetközi versenyképességének a megalapozásához. A megfelelő projektek végrehajtói ennek keretében 50 millió és 750 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást, valamint 50 millió és 2 milliárd forint közötti kedvezményes kamatozású – 1 százalék THM – éven túli (tizenöt éves futamidejű) kölcsönt vehetnek igénybe. A projekt keretében az önállóan megvalósítandó tevékenységek – új termelőeszközök, gépek beszerzése, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítása – mellett számos, önállóan nem támogatható tevékenységre, például infrastrukturális és ingatlanberuházásra vagy megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazására is lehetett szubvenciót igényelni.
Az idén a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak a támogatására a Pénzügyminisztérium hirdetett ismét pályázatot, ötmilliárd forintos kerettel. Ennek révén 250 vállalkozásnál mintegy 1500 új munkahely jöhet létre Magyarországon. A korábbi kiírásokhoz képest változatlan tartalommal meghirdetett pályázat esetében változás, hogy az alaptámogatás mértéke új munkahelyenként 1,7 millió forintra emelkedik. Kiemelten kezelik a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben lévőket, a jelentkezők ugyanis kiegészítő dotációt is kapnak, amennyiben kiközvetített álláskeresőt, közfoglalkoztatottat vagy a hatodik életévét be nem töltött gyermeket nevelő nőt foglalkoztatnak.
Az említett három kiegészítő finanszírozáson felül a pályázók – amennyiben kedvezményezett járásban vagy településen hajtják végre a beruházást – új munkahelyenként további 400 ezer forint támogatásra is pályázhatnak, így akár 3,6 millió forintot is kaphatnak egy új állás után. A munkáltatóknak a kétéves foglalkoztatási kötelezettség mellett vállalniuk kell, hogy a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat három esztendeig folyamatosan fenntartják és működtetik. A pályázati kiírás keretében a kkv-k továbbra is új eszközöket, gépeket szerezhetnek be, illetve a szubvenciót ingatlanvásárlásra vagy bérleti díjakra is fordíthatják.
