Elég látványos növekedési pályán van a mezőgazdaság, a kibocsátása ugyanis 50 százalékkal nőtt az elmúlt hét évben. A növénytermesztésben 63, az állattenyésztésben 40 százalékos a növekedés, ami az Európai Unióban a három legjobb eredmény között van. Míg 2016-ban a magyar növénytermesztők döntögettek termelési rekordokat, tavaly az agrár-külkereskedelem terén húztak bele az élelmiszer-gazdaság hazai szereplői. Az agrárexport a nyolc évvel ezelőtti 5,2 milliárdról mintegy 9 milliárd euróra nőtt, a gépipari kivitel után ez a második legnagyobb tétel, s a tavalyi kedvező számok jó alapot adnak arra, hogy a trend az idén is folytatódjon.
Az agrár-külkereskedelmi forgalom 87,7 százalékát az uniós országokkal bonyolítottuk tavaly. A régi tagállamok részesedése 53, az új tagországoké 34,6 százalék volt a teljes agrár-külkereskedelmi forgalomból.
A behozatalban 19 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport importértéke emelkedett a múlt évben, 2016-hoz viszonyítva. A legjobban a húsfélék importértéke nőtt, 110,8 millió euróval, mert a sertéshús-behozatal az előző évi értéket 49 millió euróval, a baromfihúsé pedig 40,6 millió euróval haladta meg. Az előző évhez hasonlóan tehát a legnagyobb értékben a sertéshús, az egyéb élelmiszer-készítmények és a csokoládékészítmények importja volt a legerősebb. Az exporthoz hasonlóan az importárak is jellemzően növekedtek, ennek mértéke 1–18 százalék között mozgott.
A magyar élelmiszer-gazdasági termékek mintegy száz országban vannak jelen. A hazai kivitel nagyjából 85 százaléka más európai uniós országokba irányult, az első öt legnagyobb exportpiacunk – Németország, Románia, Olaszország, Ausztria és Szlovákia – együttes részesedése a teljes agrárexportból 52 százalék volt. Magyarország az élelmiszer-embargó ellenére növelni tudta az Oroszországba irányuló élelmiszerexportját is, ami lassan eléri az embargó előtti szintet. Egyre többen osztják ugyanakkor azt a nézetet, hogy a magyar agrárexport további tíz éven belül megduplázható, így értéke elérheti a 15-16 milliárd eurót is. Akik ilyesmiről beszélnek, általában hozzáteszik, hogy a magyar mezőgazdaság sikere azon múlik, tud-e élni a digitalizációval, milyen gyorsan alkalmazza a legkorszerűbb számítástechnikai eljárásokat és a precíziós gazdálkodást. A modern mezőgazdasági gépek valóban segíthetik a termelőket abban, hogy felvegyék a versenyt a fejlett gazdaságokkal, s hatékonyságuk növelése mellett bővíthessék termelésüket is. Ezek alkalmazásánál persze azért jóval többről van szó.
A fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban az agrárium digi-tali-zációjával, a precíziós gazdálkodással már 30-40 éve foglalkoznak. Így Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is kutatások és kész alkalmazások állnak rendelkezésre ezen a területen. Idehaza tehát szükség van azokra a fiatalokra, akik képesek elsajátítani ezeknek a módszereknek a használatát. Emellett – vélik szakértők – szükség van a precíziós technológia alkalmazását ösztönző programokra, hiszen a precíziós módszerek 20-25 százalékkal is növelhetik a hatékonyságot. A mezőgazdaság hosszú távú és kiegyensúlyozott fejlődése, versenyképességének javítása, az agrárvilág exportjának további növelése azonban komplex cél. Ennek elérése érdekében fejleszteni kell az élelmiszeripart, az agrárexporton belül pedig növelni kell a feldolgozott termékek arányát. Emellett az agrártudományi felsőoktatás színvonalának szintén meg kell felelnie az új kihívásoknak, amihez a képzési programokat is át kell dolgozni.
Részletes számok az agrárkereskedelemről
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke 10,9, importértéke 9,2, az egyenleg 13,9 százalékkal nőtt tavaly az előző évhez képest. Az élelmiszer-gazdasági termékek kivitelének értéke 8896 millió eurót, behozatalának értéke 5656 millió eurót ért el, az agrár-külkereskedelem aktívuma 3239 millió euró volt, 396 millióval több, mint 2016-ban. A 24 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport közül 18 exportértéke emelkedett tavaly az előző évhez viszonyítva. A legjobban, 353,6 millió euróval a gabona-árucsoport árbevétele nőtt, mivel búzából 133 millió, kukoricából 177 millió, árpából 42 millió euróval – sorrendben 30,8, 27,7, valamint 43,1 százalékkal – nőtt az export értéke az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint. Nem véletlen, hogy a gabonafélék exportértéke és külkereskedelmi aktívuma volt a legmagasabb a 24 agrár- és élelmiszeripari árucsoport közül 2017-ben is. A gabona exportértékének aránya a teljes agrárexportból 2016-ban szokatlanul alacsony, mindössze 14,8 százalék volt, de 2017-ben meghaladta a 17 százalékot. A gabonafélék exportvolumene és értéke mintegy 30 százalékkal nőtt, ugyanakkor az import volumene és értéke szinte a bázisidőszak szintjén maradt. A gabonafélék külkereskedelmének aktívuma 35 százalékkal, 1370 millió euróra emelkedett. A jelentősebb árucsoportok körében a legnagyobb visszaesés a húsfélék esetében történt, az exportérték 4,2 százalékkal, 967,6 millió euróra csökkent a baromfihús-kivitel visszaesése miatt. A magas feldolgozottságú termékek részesedése viszont – ami 2012-ig 31-32 százalékot tett ki – 2017-ben 38 százalék volt.
